Állatfrizurák hölgyeknek jav.

Csak tessék, tessék, Hölgyeim, lássanak csodát,
állatkertté változtatott dús hajkoronát!
Jópofák a lópofák, víg elefántfülek,
fejtetőre penderül az állatlendület!

Hajszál híján versenyre kel hetyke spániel
a zergelánnyal, de rájuk torzon-borz ügyel,
fonat-ágyon a jólfésült medve heverész,
míg varacskos hajmalac szőr-dagonyába vész.

Orrszarvú ül nóziján, vagy mélabús zsiráf
hattyúnyakon bólogat: de nyakas a világ…
Nyúl arcán a rémület, ha rókanyomra lel,
egyik frizuráról – hopp – másikra ugrik el.

Hamvas bőrhöz jól illik a fekete bivaly!
(Mint vájtfülű hegedűshöz kint az utcazaj)
Hölgyek, most válasszanak, kihez mi áll közel?
Jellemükhöz milyen fejdíszt gondolnának  el?

Kegyed orrát úgy fennhordja, talán a zsiráf,
vagy Önnek, bájos Asszonyom, a barnamedve áll
legjobban (olyan lomha...), és ha nem sérteném,
kamaszlányának leginkább lenge lósörény...

Csak ma olcsó, máris kezdjük, bontsa ki haját.
Itt a tükör: mily állatnak képzeli magát?
Reklámáron vállalom, kezet rá, mancsra mancs,
ha férjének is készülhet egy szarvasagancs…





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-09-30 00:44:26
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-30 00:44:26