Hangyakeltető
rozsdás fogát borogatja
ecetes ruhával az idő
nyikorgó hintaszékben
rekedten serceg boros teáját
kortyolgatva egy krónikus
influenzából lábadozó szú
kihalt pályaudvar peronján
kopott bőröndjére könyökölve
interurbán hívásra vár a
bakancsom talpáról kigurult,
betonrepedésbe szorult kavics
fátylat borít a múltra
elhullott pillangó potrohába
bújva három, kánonban
hortyogó, félnótás hangyatojás
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-09-26 11:42:08
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-26 11:42:08