Hangyakeltető

rozsdás fogát borogatja
ecetes ruhával az idő
  
nyikorgó hintaszékben
rekedten serceg boros teáját
kortyolgatva egy krónikus
influenzából lábadozó szú
  
kihalt pályaudvar peronján
kopott bőröndjére könyökölve
interurbán hívásra vár a
bakancsom talpáról kigurult,
betonrepedésbe szorult kavics
  
fátylat borít a múltra
elhullott pillangó potrohába
bújva három, kánonban
hortyogó, félnótás hangyatojás






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-09-26 11:42:08
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-26 11:42:08