Halotti beszéd egy idegen fiatalemberért
Nyelőcsövemet néma --
Tengervíz és nem sikoly
Szemeimet sós habok
Tajtékzók, könnytelen...
Agyvelőm üresség,
némán ... önti el
A sóhaj nem jön, elmarad
Könnyebbséget az se hoz.
Neked csak sárga széna
Mit hamuként az őszi szél ma
Elragad, minden földi gond
Ó drága, néma holt.
Rám maradt a veszteség
E komor kereszt téged
Már soha el nem ér
Minden perc csak engem űz.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-09-19 21:35:39
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-19 21:35:39
