Szűrt neonfény által keltett éber álmok
Háztetőkön a kátrányba fagyva
Bús nóta ül megsárgult papíron
Haldokló éjszakák utolsó árnya
Rajta hagyta még a lábnyomát
Rozsda marta vascsövek közt
Antennák kábel erei vértelen
Futnak össze randevúra
Nap koptatta pocsolyába
Téglák közt a rések vára
Gyíklakói mind szaladnak
Gyíkkirálynak lakomája
Lusta őszi legyek meghalni
Odajárnak tétován.
Lépcső fokain megállt
Dohos vizekben mohalányok
Táncra kélnek langymelegben
De aludni hova térnek?
Nem tudhatom, tán eltűnnek
Ha felkél a valóság zord juhásza.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-09-19 21:32:03
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-19 21:32:03
