Nem szeretlek m

Itt az idő, hogy vége legyen,
Annak, mi sosem kezdődött el;
És jól tudom, hogy nem érdekel,
De: nem szeretlek már.

Százezer évig próbálkoztam
Elfeledni, s nem szeretni téged;
Nem-volt szerelem, végre véged!
Nem, nem szeretlek már.

Kerestem mást, ki mégis te vagy,
S rájöttem, hogy te csak te lehetsz.
Képzelt vágy, most elmehetsz,
Mert nem szeretlek már.

Hittem: benned vagy bennem van hiba,
De csak a Világ, a nagy beteg
Tehet róla. S végül megremeg:
Tudod... nem szeretlek már.

Hidd el, nem, nem veled van a baj,
Hanem velem, velem, csak velem.
Az élethozó mérget lenyelem,
Lásd: nem szeretlek már.

Az Élet már kacsingat felém:
"Gyere! vár rád a boldog bánat."
Azaz Élet őnagysága várat
Mert nem szeretlek már?

Nem, de értelme sem volt soha,
Annak, mi sosem kezdődött el.
Én tudom jól, hogy nem érdekel,
Nem, nem szeretlek már.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.