Álomtalan éjszaka


Álomtalan éjszakákon
    nézem a sötétséget
és várom 
        halálom
                és a ...fényességet. 
 
Kis, apró, fekete golyók gurulnak a szoba falán,
le, s föl hangtalanul.
    Miközben szinte vadul
kalapál a szivem.
Lelkemben lassan béke lesz...
Béke?
    Vajjon béke-e?
...vagy csak belenyugvás,
            az agyam menedéke. 
 
Isten kezében lenne jó. 
Igen, valahol benn rejtőzik,
            lengve,
                szállva
                    ide és oda.
Hiába kapok utána,
                        vegyen fel!
Csak állok és várok,
    mert csak egy utam van:
        a fény felé... ODA.
Nem sok dolgom van már itt.
Mit tenni tudtam, tán megtettem,
de sokszor voltam gyáva és ostoba.
Utólag könnyű! - mondja bennem  felmentő sereg,
pedig akkor sem lett vón nehéz,
csak kevés  volt a szeretet. 






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.