Nincs Van

Csodálni méltó a rend.
Köze hozzánk csak annyi,
hogy rontó létünk ellenére képes
a sebzett gyógyulni és megmaradni.

Nincs két egyforma szó,
nincs két egyforma hang.
Minden ölelésben fojtás,
minden ötvözetben penge és harang.

Nincs két egyforma nyelv,
nincs két egyforma ige.
A csönd csak, mi csodálni méltó,
s a dallam, mely féltőn teríti le.

Nincs egy, mely ne vágyna párba,
s pár sincs, mely egyre ne vágyna:
de nincs idő - sem egyre, sem egymásra.
Mintha lét várna elmúlásra.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.