A fürdetés szabályai

                                      Arne

Mint ifjú halász, ujjbegyed
hegyét félve ereszted fürdő-
vizembe, aztán megrémülsz.

Azt mondod, olyan sötét,
mint a tó vize, amiben
anyaként fürdetem tested.

Csokoládébarna szivacsom,
csepeg; hatalmas csapok,
fehér pálcikák, bízz bennem.

Tudom, hogy a mólóra figyelsz,
miközben sebbenzinnel tisztítod
lábfejem  – szó szót követ, néha

titkot, amikor megölöm a jókat,
megölöm a tavat, a tükröt, de
szavad meg nem ölhetem.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.