koldusok csendje
felsepri a várost az este
átgurul a hold a láthatáron
a játszótéren megdermed a hinta
csillagok gyúlnak a fákon
csak a koldusok csendje talán
ami kúszik a házak falára
s az ablakok árnyakat szülnek
a roskatag éji világra
hátára fordul a csönd
féllábra állnak a lámpák
szívdobogva menekülnek
földbe lapulva a járdák
megkéselt hulla a város
egyedül én vagyok ébren
ablakok mögötti csöndben állok
a vérszagú döbbent éjben
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
