Lefekvés Közben

Lefekvés közben átgondolni újra.
Az ájulásban grammra súlyozom -
Amit lehet. Hogy mennyi volt a súlya.
Az is lehet, hogy át se gondolom.

Az alvás szürke nedvessége átmos,
S bár a biztosíték mindennap kiég,
már meg se hat, hogy úgy vagyok magányos,
mint egy kint felejtett, ázó kerti szék.

Csak megszokásból járnak át a dolgok:
Eszembe jut, hogy hűs eső esett.
A sarki bolt, előtte bodzabokrok -
majd annyi még, hogy venni kell tejet.

Aztán a csend, hol én is véget érek.
Az is lehet, hogy át se gondolom -
Itt minden este áznak kerti székek.
Eső ver kint. És bent a pulzusom.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Mozgó Világ, 2006 okt