korán ébredek
későn érkezel
rácsaim
nyoma
bőrömön
a már és még között
fekszem a földön
s néha a bőrödön
néha felkelek és járok
ha kéred, megállok
néha félek
túl sok a rács
és kevés ez a fél szárny
sebzetten lóg oldalamon
s nem akkor fáj
mikor én akarom
