Álmatlanul
Álmatlanul, mint már annyian,
annyiszor keresték, mit keresni kell,
mi mindig, ha megvan, elsuhan,
visszanéz, s újból új utakra kel:
nézek veled most szembe,
mint szertelen csodára szert tevő
hangtalan, néma levegő tömegét
ölelő egyetlen pillanat.
Kacagva remeg meg testem.
Rádnézek
Újból elestem?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
