én se

úgy könnyített rajtam az első cigaretta
mikor megemeled az uborkásüveg fedőt
beszisszen a vákuumos térbe
a levegő.
két napja álmodok veled
mindig megkérdezed mikor megyek
én pedig csak azt...
s az sem zavar, hogy a cigi után
megint nem lesz jószagú a kezem
mintha hamutálat nyalogatnál
még mindig mínusz három fok van,
cserepes nyál, így azután
nem csókkal egyenlítünk egyre inkább
eggyel nőtt az én is,
én se mondanám ma már,
hogy húzd le a gatyám légyszi-
a derekamnál mérleget készítek,
mert ez a dolgom
ha érdekel, munkahelyi ártalom
unalmas kifejezéssel ülve
meg a választ
én is így én se várlak. (fordítva, fordítsak?)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.