láz

mint mikor láttam az érkező autó
fényében a belső égésű motor
melegétől felhevült motorházról
párolgó gőz árnyékát a falon
(éjjel volt a pusztán és nyugalom)

úgy gőzöl most tenmagam homoloka,
elmém játékaitól felizzva izzad,
már-már betegségnek érzem a szivem
kalapálását a szerelem üllőin,
most mondd, bedugjam a homokba?
inkább a vizes rongyot hozzad!
érzem, hogy a két kezed milyen
hidegen simít acél küllőin
testem nem lanyhuló szobabiciklijén

de ha szerelmünkért ez a láz az ár,
legyek minél lázasabban forrongó lázas,
legyek lakat rajtad, ha kulcsra zár,
pörögjek alázatos lázálmom mázas
lila ködein át karjaidba, te fehér
ruhás, lázmérős, sztetoszkópos
tünemény






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.