És hason kúszni nyelved alatt
a vágyban forgatott ízek felé,
hol csókos sóhaj húsba harap
ha unja addigra halott szavak
kölnivé pancsolt smaragd levét,
hogy körbejárja lelke ívét,
illatokban hányva mit öle kap,
ha nem karol a mai csalfába
holnapra egy sokkal hazugabb.
