Parki Bagatelle

egy macska surran épp a parkon át
az alkonyatba nő miképp egy arculat
csak ér van itt és őszi füsthalál
konok szemek bevillanása csak
és gyarmatom ha van kicsit szaros
de védve védem bárki rá lecsap
ha kell a villanyom lekapcsolom
karusszelem lefedve mint a vak
és így kifogdosom hogy merre fog
a szél befújni rés van ötven is
figyelni mindet így míg meghalok
egy macska surran épp a parkra vitt
egy szoknya lép be rőt pofon süvít
a fénynyalábokon sétál ha kell nekik
csak játszanom lehetne ezt a vie-t
a színen áll a hegedű s a szörnyeink
bedob ha nyer mégúgy ha épp veszít
egy túlvilági alfa-ródeó
a kezdet is s a ride of life ez így
de semmiképp egy égi rómeó
kis kurva csak tekint a parkon át
keresni nem keres de inni jó
mi macska volt vagy park és füsthalál
s a vég sörösdoboz kidobható





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.