Kópia
tegnap eszembe jutott,
hogy világosbarna szeme volt...
abból a bronzolaj színű nyárból lépett elő
és mellém guggolt a délutánban, 1984-ben
Misi lenyomta a gombot
így lett ő időtlenné gyűrt, fekete-fehér pillanat
( és válókereset
májzsugorodás
borotvahab illat
zaciba vitt gitár
megroggyant ház
ujjlenyomatok egy doboznyi
több száz éves érme közt
anyám szemében sírás )
és az a húsig markoló cédrus az aprócska dombtetőn...
- ezekből próbállak most összerakni, Apám... -
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.