Télen túl



Tele a fürdőkád: kitelnek gondjaink.
Csurig van, nem bánom. Fut, mintha tej volna.
Szép lassan beülök. Régóta nem vagy itt.
Bort ittam, nem a víz zsibbasztja tarkómat.

Nagy a hab, magamat kéne, hogy viseljem.
Sok a víz, fut a víz, csempék közt patakok.
Lábam a túlfolyón -, a kád csak hadd teljen.
Tél van és hűl a víz. Zubog a hasamon.

Tele a fürdőkád. Fut, mintha tej volna.
Fejemben gondjaim: forrásban az a tej.
A habot tolom el, fullaszt: melós hónap.
Szürcsölöm az estét. Ilyenkor hol vagy, mondd?

Hűl a víz, lábam közt hömpölygő patakok.
A csempe örökzöld. Itt hagytál. Télen túl.
A szappan, a lámpa ma mindent beragyog.
Meztelenül fekszem, árnyékom túlcsordul.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.