Fáj
Fáj, annyira, hogy az anyámnak se mondom,
Fáj, de hogy mi, az már nem is fontos.
Fáj, és mulatok azon, hogy csak én tudom, milyen
Fáj, és örülök, hogy hátha nem hallja senkisem.
Fáj, és egyre sűrűbb, ahogy írom
Fáj, de valahogy talán ezt is kibírom.
Fáj, hogy tudom, nincs tovább és nem is kell.
Fáj, mert érzem, hogy senkit sem érdekel.
Fáj, hogy látom őket magam körül sírni,
Fáj, ezért segítek lépten-nyomon bírni.
Fáj, hogy tudom, ők milyen boldogok,
Fáj, hogy nem látják a szenvedést, amit csak én tudok.
Fáj, hogy tudsz és akarsz boldog lenni
Fáj, hogy te képes vagy, ha valami bánt, sírni.
Fáj, mert számomra te vagy az élet egyetlen oldala
Fáj, hogy nekem valaki azt mondta: veled soha.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
