Egy barbárhoz

Egyet nézünk, szemünk mégis mást lát;
míg te a madárban a célpontot,
addig én a dalt, mi szárnyat bontott,
hogy így adjon az Istennek hálát.

Neked a fa eladható érték,
nekem a társam, a jóbarátom
s a végzetében is magamat látom,
mint aki sorsát fűrésszel mérték.

Könnyedén élsz bárhol a világon,
érzelem nélkül akár egy zsoldos,
míg engem ideköt minden gyökér.

Téged a globális rend feloldoz,
de bennem a kín a szívemig ér,
amikor előttem pusztul a hon.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.