Palackposta-hír

Sz.I. költőbarátomnak

Nevetsz, ha mesteremnek mondalak,
költőnek, tanítványnak rossz vagyok,
merülök hűs szavad oázisába,
mormollak mint mantrát a főpapok.

Bárd, ha húsunkba vág, megérzed,
borul egünk az Antarktisz felől,
látod tegnap börtönfényén a rácsot,
s a bankapárt, ha ág hegyére ül.

Idegdúcon, gerincen alámerülve
árad, suhog, s velődbe írja át
ez emberlétre nyílt gyakorló sírbolt
valóságízű ritmussá magát.

véráldozat, burjánzó pénzvilág,
kétkezi koldusok, emberpiac,
izlelőbimbódon folyik tovább,
bányavágatban dúl a sihta harc.

Kaptatóveszély, meredélytudat,
nyögvenyelt brosúra íz az álmokon...
Nóé-bárka vagy, palackposta-hír,
épített gázló túl e századon.









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.