Férfimámor_2
Rubintvörösben ringat a lángnyelv,
Integető fénye elvarázsol,
Kiszáradt ajkam pohárra rálel,
Agyamra hullik bódító fátyol.
Gondok és bajok messzire tűnnek,
Boldog ujjongás, ifjonti hóbort,
Adja át helyét lángoló tűznek,
Meddig szürcsölöm szomjan az óbort.
Félre is billen az ekliptika,
Féktelen táncom végtelen járom,
Végül mindennek elveszik titka,
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
