Kacatok
Rendezgetem a fiókomat,
- már szétfeszíti a sok kacat
Pezsgősdugó
A drót még rajta,
de lekopott már az ünnep-pillanat.
Spárga, feltekerve - minek volt börtöne?
Kötegnyi levélnek szabott teret.
Csutka radír
a visszavont szavakból
Lehetne írni újabb verseket?
Egy gyertyacsonk
Tán fél centi csak.
Lángja - emlékszem - könnyekben tükrözött,
mikor leveleim spárgával átkötve
átadtad két pohár gyöngyös pezsgő között
Most meggyújtom. Egy percre régi a láng,
- fülemben koppannak újra a szavak.
Gyertyafény-jelenbe törve mondataid
ütnek, és újra csak könnyet fakasztanak.
A kanóc még lobbant néhány kicsit,
majd önmaga viasz-tavába fúlt.
A gyertyából végül semmi nem maradt.
Lezárult a múlt.
2002.10.08.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
