Fekete és ezüst /Ezüstszínû égbõl most ezüsthó szitál. Elérhetetlen, örök, álombeli táj. :-)/

Ezüst havon fekete ló.
Gyorsan száll, akár a holló.
Ezüst-fekete a nyereg,
Ezüstösek a kengyelek,
Ezüst a zabla, a kantár,
Ezüsttel van befonva már
A fekete farok, sörény.
Márvány-nő ül a ló nyergén.

***

Pánt fogja át a homlokát.
Bársonyán ezüst cirádák.
Fekete a szemöldöke.
Alatta hatalmas szeme
Sötét, mint a hegyi tavak.
Haja fekete zuhatag.
Dús, hullámos, kékben játszik;
Rajta a pánt alig látszik.

***

Ruhája: sötét bársonyon
Csomó ezüst virágszirom,
Szeszélyes minták; csillagok,
Kanyargó indák, kis bogyók.
Redői szelíden esnek.
A cipők is épp ilyenek.
Ló és lovasa most megáll.
Fekete, ezüst, mint a táj.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.