Az ördögi Johanna



Volt egy gyermek.
Csak neve, teste és akarata volt.
A szülei adtak a szavára.
De elmúlt.

Volt egy kislány.
Csak neve és teste volt.
A szavak szolgálták őt és ő adott a szavakra.
De elmúlt.


Volt egy lány, olyan nagyobbacska,
akinek semmije sem volt, csak neve.
Ő a szavakat szolgálta hűtlen szeretőként eldobva magától
minden földi hívságot.
De elmúlt.

Van egy nő,
Aki asszony szeretne lenni,
Szerető - anya és - feleség.
Mélyen megveti a szavakat, mégis,
ha papírt s tollat lát,
nem érez többé undort, csak szánalmat saját  tünékeny lelke iránt.

…És akkor elmúlik az élete. Némán átlépi a halál küszöbét, s csak ír, mindegy miről.  Költészet ez vagy mazochizmus, örökkévalóság vagy tűnő kárhozat, lopott szerelem vagy önként lemondás? Egyik sem?!  Ez stílus! Önemésztő parázs gondolatátvitel.
De elmúlt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.