Egy különc feljegyzéseibõl
"A látszat mögött a látszatok sora -
tejben a tej. Fehérrel fogni fel egy
lárva gyöngyhaját. A túlcsorgó eget
meg kékkel. Olykor nem tudom eldönte-
ni: hó hullámzik körülöttem, vagy szá-
raz vakolat pereg.
A tájékozódás gyerekkorában a kirán-
dulások az első bokaficamig tartanak.
Ezért szabad időmben legtöbbször le-
döntött kéményeket számolok. Van úgy,
hogy föntről erdei tóra látni. Van
úgy, hogy lent egy hal szeme foszfo-
reszkál. Micsoda erő emelné ki? Micso-
da erő vakít!
A világ legalsó útjain zátonyok.
A világ legfelső útjain a fény, ami
leérkezne, sem tart ki estelig."
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Élet és Irodalom, 2003/11