Furcsa éjszaka

Holdvilág száll a földi tájra,
elcsendesül minden mi él.
Csak pár misztikus lény járja táncát,
talán ők sem tudják,hogy miért.
Huhognak,suhognak,furcsa zajt keltenek.
De csitt!
Mi búvik ott,fénylő szeme elárulja rejtekét?!
Két szeme vörösen izzik,néha eltűn,és ismét visszatér.
Amott reccsen az ág,léptek nesze hallik,
közeledik,majd távolodik,nem tudni mi,miért?
Éjfél után csend lepi el a tájat,
nincs már nesz,se ropogás,alszik a táj.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.