Ki figyel kit?

Na igen, ha arra gondolok, hogy
elképzelt világomban te verssel hívsz szeretni,
röhöghetnékem támad, ami sírógörccsé fajul.
Ilyen érzések váltakoznak bennem minden egyes nap,
csak néha csap le rám a ritka pillanat,
amikor olyan józan vagyok, mint most.
Persze tudnod kell, hogy több vagy bennem, mint önmagad;
ezer nőből idealizáltalak szentté.
Hajad színe ezer, hangod színe ezer,
és mindig eggyel több leszel, hogy kétezer legyél,
de most, tudod, mégis nálad álltam meg egy röpke
pillanatra, talán falevél mivoltod miatt,
de azt hiszem, hogy ebben mégis tévedek,
mert te szél vagy, és a falevél vagyok én.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.