Visszaemlékezés

Visszaemlékezem azokra a szép

Nyári napokra,

Mikor még kisgyermekként vígan

ugráltam a homokban.

Építettem a várakat,

s közben egy királylánynak

éreztem magamat!

Egyik forma itt, a másik

ott hevert,

És végül kiástam egy nagy medert.

De ott volt még a hinta,

őt is nagyon szerettem,

Mert ha ráültem,

Valósággal a fellegekbe

Repültem,

s így a felhőket is a

közelemben éreztem!

Már akkor is festegettem,

tény nem remekműveket,

csupán kriksz- krakszokat,

de én úgy gondoltam,

befejeztem egy új

művészi alkotást.


Ah de szép volt azaz idő,

mily jó lenne ismét

gyermeknek lenni

s újra önfeledten nevetni.

Pedig mindez nem is olyan

Rég volt…

Mégis messzinek és elérhetetlennek tűnik.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.