Gyermekáldás
Hónapokat várok, hogy megismerjelek,
Hogy megfogjam kezed, s megérintselek,
Három hónappal ezelőtt csak tudtam létedet,
De ma már végre érzem jelzéseidet.
Kilenc hónap kell ahhoz, hogy láthassalak,
Hogy végre karjaimba zárhassalak,
Kilenc hónap, mely lassan telik el,
S az elején, úgy tűnik, sosem múlik el,
Mint végtelen idők sivataga,
Oly távoli jöveteled napja.
Pedig ha már ma jönnél is mindenki boldog lenne,
Hisz nekünk Te vagy az élet értelme.
Te vagy az, akitől sok szépet és jót várunk,
S akire ha kell bármikor időt szánunk,
Te vagy ki szürke hétköznapjainkba fényt viszel,
S akitől semmi áron soha nem válunk el,
S Te leszel az is kibe reményeinket fektetjük,
Hisz a szülők legnagyobb kincse a gyermekük.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
