Ahonnan csillár, égbolt

Ahonnan csillár, égbolt

Várj csak! Hogy is volt? Remeg a testem.
Lányt akartam t"oled! Vagy egy fiút?
Ültünk egy padon, "osz volt. Kettesben.
Beteg voltál, úgy mondták:" van kiút".

Hogy is? Azt hiszem, mégsem így volt!
Tévét néztünk ágyból, nagy zivatart.
Utókezeltek. Nem féltünk a ráktól.
A sok es"ovíz, míg élünk, kitart.

Keveset beszéltünk, néztük egymást.
Az a kád víz, mint vödörnyi földszag,
s ez a szag csontváza létezésnek, elmúlásnak.
Ezen kívül minden kacatlagos.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: -, -
Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -