rákok tánca parti homokban: másrészt

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2829 szerző 37219 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Machó Zsófia
  Apokalipszis
Új maradandokkok

Bártfai Attila Márk: Majomparádé
Kántor Zsolt: Gravírozás
Ötvös Németh Edit: átneveztelek
Bara Anna: a csend árnyékában
Albert Zsolt: CELLAINFORMÁCIÓ
Bártfai Attila Márk: 5
Kiss-Teleki Rita: Veszekszem
Petz György: Arany appendix
Vezsenyi Ildikó: Zsoltárok helyett
Albert Zsolt: ELTÉVEDNI INDULOK ÉS HA LEHET BELÉD SZALADNI
FRISS FÓRUMOK

Oláh Imre 55 perce
Tóth Gabriella 1 órája
M. Szabó Mihály 5 órája
Kiss-Teleki Rita 5 órája
Vezsenyi Ildikó 5 órája
Czékmány Sándor 15 órája
Gyors & Gyilkos 19 órája
Iványi Mónika 19 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Zsigmond Eszter 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Franczen Bea 2 napja
Király Ferenc 3 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Bakkné Szentesi Csilla 3 napja
Petz György 3 napja
Szilágyi Erzsébet 3 napja
Szilasi Katalin 3 napja
Vajdics Anikó 4 napja
Kosztolányi Mária 4 napja
FRISS NAPLÓK

 történések 3 órája
nélküled 4 órája
Ötvös Németh Edit naplója 5 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 9 órája
Szokolay Zoltán verses füzete 17 órája
az utolsó alma 18 órája
az univerzum szélén 18 órája
szelídek szavai 20 órája
Bara 22 órája
Fészek 23 órája
Pontozólap (Szokolay Zoltán) 1 napja
EXTITXU-UXTITXE 1 napja
Hetedíziglen 1 napja
mix 2 napja
Gyakorlótér 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: rákok tánca parti homokban
Legutóbbi olvasó: 2020-07-04 16:05 Összes olvasás: 2842

Korábbi hozzászólások:  
25. [tulajdonos]: másrészt2020-05-16 03:11
,...a gének azoknak a fehérjéknek a szintézisét kódoló molekulák, melyek aztán egy adott sejt jellemző struktúráját és működését meghatározzák. ily módon nem mások, mint élő és dinamikus szerkezeti és mechanikai tervek. hogy az adott terv mennyiben valósul meg, sokkal több dologtól függ, mint pusztán a géntől. Legnagyobb részt a környezet határozza meg. A géneket a környezeti tényezők aktiválhatják vagy kikapcsolhatják. kutatások azt mutatják, hogy ha valakinek a szülei, nagyszülei figyelemhiány-zavarral élnek, akkor az e családba születő gyermekeknek statisztikailag sokkal nagyobb esélye lesz rá, hogy nála is jelentkezik a zavar. A jelenség azok körében is sokkal gyakoribb, akiknek közvetlen felmenőik depressziótól, szorongástól, szenvedélybetegségektől, obszcesszív-kompulzív zavartól vagy tourette-szindómától szenvedtek. Ezek a tények azt a benyomást kelthetik, hogy az összekapcsolódó tünetek e sokszínű kollekciója nagyrészt öröklődő, ez azonban olyan lenne, mint hogyha azt hinnénk, hogyha egy családban generációkon keresztül hentesek, pékek vagy gyertyaöntők élnének, akkor a hódarablás, a sütés és a gyertya előállítása valamilyen genetikailag meghatározott állapot lenne. A gyermek agyfejlődésére óriási hatást gyakorol a családi környezet, amelyben élete első néhány évét eltölti. Nyilvánvaló, hogy az agy/elme problémái sokkal nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki olyan családoknál, amelyekben a szülők maguk is viselkedészavarral vagy pszichológiai problémákkal élnek Óriási meglepetés lenne, ha az ilyen nyugtalan körülmények között felnövő gyermekeknél nem alakulnának ki ugyanazok a problémák. Semmi szükség génekre ahhoz, hogy az ilyen gondok generációról generációra öröklődjenek a családban. Egy rejtett ámde óriási jelentőséggel bíró tényező a tudattalan attitűd, amellyel a szülők gyermekük felé fordulnak: hogy a gyermek a legmélyebb szinten kit és mit jelent a szülők számára, hogy milyen mértékben és minőségben ismerik fel magukat a gyermekben és hogy tudat alatt milyen elvárásokkal fordulnak felé. A gyermek számára nem létezik absztrakt valóság, a világ azonos azzal az érzelmi miliővel, amellyel mi körbevesszük. Hogy a környezet végül milyen hatást fejt ki a központi idegrendszerre és személyiségre (melynek jegyei pl a habitus milyensége bár genetikailag nem meghatározott, az anyák tapasztalatai szerint a legtöbb esetben már a magzati időszakban kialakult tényező), ez gyermekről gyermekre eltér. Mint látjuk, ezek a hatások a kezdet kezdetétől eltérők. Nemcsak a környezet ( fontos megjegyezni, ha egy anyának nyolc gyereke van, annak a nyolc gyereknek akkor is más-más anyja van, mégha ugyanaz az anya szülte is őket) , a személyiségek is eltérnek egymástól. Az is alapvetően befolyásolja a gyermek környezetéről kialakított képét, hogy ő maga hogyan reagál rá. Még akkor is lehetetlen lenne, hogy két gyermek ugyanazt a környezetet tapasztalja meg, ha az őket körülvevő világ a legapróbb részletekig azonos lenne.

Az érzékenység, mint a zavarok genetikai háttere

Az érzékenység kérdése, a környezettel szembeni reakcióképesség mértékéé.
Az érzékeny ember a külső ingerekre és mentális benyomásokra rendkívül nyitott, azok révén erősen érintett, azok apró változásaira reaktív lehet. Azonban nem szükségszerűen empatikus.
Vannak un hiperreaktív személyek, esetükben viszonylag észrevétlen ingerek is intenzív reakciót váltanak ki, melyeket mások nem is észlelnek Amikor a reakció fizikai ingerrel szemben jelentkezik, azt mondjuk, az illető allergiás.Ez nem hiba, vagy gyengeség az emberek részéről, sokkal inkább egy velünk született adottság ( az evolúció nem lő zsákbamacskát). A túlérzékenység jelentős mértékben növelheti annak valószínűségét, hogy az adott személynél bizonyos körülmények fennállása esetén a tünetek kialakulnak. Nem a zavar örökölhető genetikai úton, hanem az érzékenység. Az efféle zavarral élő személynek, amennyiben azt mondjuk, ne érzékenykedjék, annak ugyanannyi értelme van, mintha a szénanáthásnak azt tanácsolnánk, fejezze be az allergiát. Az érzékeny ember esetében az agyi központokba érzelmi ingereket küldő idegvégződések vannak nagyon közel a "felszínhez"., könnyen irritálhatóak. Ez nem választás kérdése. idegrendszeri sajátosságból fakad. Olyan ez, mintha az érintett pácienseknek minden irányba láthatatlan antennáik meredeznének, amelyek a környezetükben végbemenő minden pszichikai jelenséget felvesznek, és a testükbe vezetik. Lehet, hogy mindennek nincsenek is tudatában, ahogyan egy műszer sincsen tudatában annak, hogy milyen méréseket végez. Ám a műszerekkel ellentétben ezen emberi lények mérőeszközeit nem lehet egyszerűen kikapcsolni. Ha megnézzük, hogy a depresszió, a figyelemhiány-zavar, az alkoholizmus, a szorongás, hisztéria stb milyen széles körben elterjedtek, akkor a lakosság nem kevesebb, mint egyharmadát sorolhatjuk az érintettek közé. Ha elfogadnánk, hogy ezeknek a problémáknak az okai genetikai jellegek, akkor azt kellene feltételeznünk, hogy a törzsfejlődés óriási mennyiség rendellenes gént engedett át a természetes szelekció során.
Abban viszont nincs semmi hihetetlen, ha azt feltételezzük, hogy nem a figyelemhiány-zavar és annak modortalan és zavaros rokonai , alakjai öröklődnek, hanem az érzékenység. Az ilyen emberek léte az egész emberiség szempontjából előny, mivel populációnk kreatív ösztönzései és érzelmi szükségleti leginkább rajtuk keresztül fejeződnek ki. Az ő ösztönös válaszaik értelmezik a világot a legjobban. Normális körülmények között művészek, kutatók, feltalálók, sámánok, költők, próféták. Erőteljes és érvényes evolúciós okok szólnak az érzékenységet kódoló genetikai anyag túlélése mellett.. Nem a betegségek öröklődnek hanem az emberi faj túlélése szempontjából értékkel bíró tulajdonságok. Az érzékenység csak akkor válik szenvedéssé és zavarrá,, amikor a világ képtelen odafigyelni ezen emberek finom pontossággal hangolt fiziológiai és pszichológiai reakcióira. Eme zavarok ugyan nem természetes állapotok, ám a civilizáció okozta rossz közérzet egyre gyakoribb megjelenési formái.
Az emberi agy mikroáramköreit az első néhány év tapasztalatai határozzák meg. Hogy milyen agyszerkezet milyen minőségben alakul ki az embernél, hogy milyen idegi központok milyen más idegi központokhoz mennyire kapcsolódnak, és hogy a hálózatok rendszere mennyire lesz képes a viselkedés koordinálására, fantasztikus, szürreálisan összetett koreográfiák határozzák meg,melyek a velünk született örökségünk, személyiségünk és a környezet közötti szövevényesen programozott interakciók szerint különböző módon fixálódnak. A zavar oka az, hogy az arra érzékeny csecsemőknél életük döntő periódusában nem megfelelően alakulnak ki az idegrendszeri áramkörök. Az ember születik a legkevésbé fejlett aggyal, az állatok képességei a megszületést követő időszakban és még azután is hossz hónapokig elképesztő mértékben haladják meg az emberi újszülöttekét(.Az őseinkre kényszerített evolúciós kompromisszum tehát az volt, hogy az elképesztően nagy emberi agynak a relatíve biztonságos anyaméhen kívül , nagyon bizonytalan és potenciálisan ellenséges körülmények között kell fejlődnie)
Az élőlény adott környezetben való túlélésének szempontjából legfontosabb idegsejtek és kapcsolatok maradnak fenn.A többi elgyengül, elpusztul. Azok az idegpályák, amelynek fejlődéséhez nem áll rendelkezésre minden szükséges feltétel, egyáltalán nem, vagy diszfunkcionális ill. részleges módon fejlődnek ki. A fel nem használt neurokémiai vegyületek raktárai leépülnek és az agy elveszti előállításuknak képességét. Ezt könnyen megérthetjük a sötét szobában tartott gyermek példáján keresztül. Ugyanúgy gondozzák, etetik, mégis e gyermek agyát egy év mulva össze sem lehetne hasonlítani egy olyan gyermekével, akinek efféle megvonást nem kellett megtapasztalnia - a genetikai potenciáltól függetlenül. Dacára annak, hogy születésekor teljesen ép szemei és látóidegei voltak, az a mintegy harminc neurológiai egység , melynek kialakulása és együttműködése a látáshoz elengedhetetlen, nem fejlődött ki. A látásnak még azok a neurológiai összetevői is leépültek, melyek a születéskor még megvoltak, és semmi hasznukat nem is venné többé, ha élete első öt évében továbbra sem látna fényt. Továbbá: ha a gyermek élete első tíz évében nem hallana hangot, a későbbiekben nem volna képes megtanulni beszélni.A figyelemhiány-zavar azt példázza, hogy az agy idegi áramköreinek és biokémiájának optimális fejlődése megakadályozható, , ha a külső környezet hatásai gátat vetnek elé. A születést követő kilenc hónapban a méhen belüli biztonságot a szülői környezetnek kell biztosítania . Az agy és a központi idegrendszer fejlődéséhez - amire a többi fajnál a méhen belül kerül sor - a közvetlen testi kapcsolatnak testi és érzelmi szinten folytatódnia kell, ugyanolyan biztonságosan kell tartania, magába foglalnia az újszülöttet, ahogyan az anyaméh összefogta. Az agykéreg figyelemért és önszabályozásért felelős agyterületei egy olyan személlyel való interakció hatására fejlődnek ki, akit anyafigurának nevezhetünk. Az újszülött agyának jobb féltekéjét az anya agyának jobb féltekéje programozza, vagyis az a fele, amely a tudattalan érzelmekért felel. Az anya érzelmi biztonságát érő bármilyen fenyegetés megzavarja azokat az elektromos és kémiai erőforrásokat,amelyek a csecsemő fejlődő agyának az érzelem- és figyelemszabályozásért felelős rendszereit táplálják.
Az összehangolódás elengedhetetlen feltétele a figyelem és önszabályozás agyi idegpályáinak, és nem a gyermek mechanikus utánzását jelenti. Nem lehet színlelni még a legjobb szándékkal és erőfeszítéssel sem. A mosolyra adott utasítások ekkor nem ugyanabból az agyi központból indulnak ki. A mosolygást végző izmok is eltérően reagálnak. Az összehangolódás folyamata sokkalta kifinomultabb annál, semhogy a szülő azt akaratlagosan utánozni tudná. ( másrészről az un kettőstvkísérletben amikor a csecsemőknek az anya egy perccel korábban rögzített - ugyanakkor őszinte - örömteli arckifejezését játszották vissza, ugyanolyan mélységes szorongás vett erőt rajtuk, mint a "kifejezéstelen arc" kísérletekben)
Az összehangolt interakcióban az anya nemcsak követi a gyermeket, hanem arra is lehetőséget ad neki, hogy időről időre az saját akaratából megszakítsa a kapcsolatot. Amikor az interakció elér egy bizonyos intenzitási szintet, a csecsemő elkapja a tekintetét, hogy a számára már kellemetlenül magas ingerszintet elkerülje.Ezután új interakciót kezdeményez. Egy szorongó anya esetleg ijedtséggel reagál a kapcsolat megszakítására, megpróbálhatja stimulálni azt, a gyermeket mintegy visszarángatva az interakcióba. Ez viszont azzal jár, hogy a gyermek idegrendszere nem tud "lehűlni".
Az orbitofrontális kéreg a prefrontális kéreg egy része, a prefrontális kéreg az a terület,melynek szürkeállománya a legnagyobb részt vállalja a társas intelligencia, az impulzuskontroll, és a figyelem irányításában, valamint a rövidtávú munkamemória szempontjából is fontos. Az orbitofrontális kéreg a jobb féltekében fejlettebb és dominánsabb, mint bal oldali párja.Rengeteg új kutatási eredmény mutat arra, hogy e terület zavarai különböző hangulat- és figyelemzavarokkal és az önszabályozás hiányosságaival járó tünetegyüttesekben fejeződnek ki. A természet úgy tűnik, az ember elé végül azt a célt tűzte, hogy saját magát motiváló, önszabályozó és önbizalommal teljes felnőtté váljék. A csecsemőben ezek a jellemzők nincsenek meg.úgy is mondhatjuk, hogy a természet adta programunk abban áll, hogy szabályozásunk átalakításával a másik személytől való függőségünket felváltsa a függetlenség, és a külső szabályozás helyére fokozatosan a belső kerüljön. Gyakorlatilag az orbitofrontális kéreg alkotja az agy jutalmazó és motivációs apparátusainak gerincét, kontrollálja a legelsődlegesebb és legerőteljesebb érzelmeket (pl félelem)., több jutalmazó vegyületet , örömöt és elégedettséget kiváltó anyagot tárol ( dopamin, endorfin) mint az agy bármely más területe.
Az által hogy az OFC kapcsolatban van az agykéreg bizonyos vizuális központjaival, szerepet játszik a vizuális térbeli orientációban. Amennyiben ez a rész sérül, az ember hajlamosabbá válhat pl beverni a fejét, vagy másoknak menni a járdán, és nehézségei lehetnek a fizikai irányok követésének terén is.
Az OFC nagyon jelentős szerepet játszik a figyelem irányításában. Fontos tényező az impulzuskontrollban is. Végzi a tapasztalatok érzelmi hatásainak rögzítését és raktározását. Ide vésődnek be a gondozóval való első interakciók, melyek minden későbbi érzelmi reakció tudattalan modelljeként és öntőformáiként szolgálnak életünk teljes további részében. Azok a neuroncsoportok, amelyek egyszer már együttes kisülést produkáltak, a jövőben nagyobb valószínűséggel fognak újra párhuzamosan kisülni. A korai érzelmi bevésődés potenciális neuronmintázatok formájában kódolódik. bizonyos idegsejtcsoportok az együttes kisülésre idegződnek be. Életünk későbbi szakaszában gyakran szembesülünk ezzel:, amikor valami pl irracionális mértékű dühöt vált ki belőlünk, és amely roham után a fejünket vakarjuk tépelődve, hogy ez meg vajon mi volt., nos ez volt az OFC korai bevésődése,Minden olyan pillanat, amikor vezetés közben valakire rákiabálunk, életünk legkorábbi élményeiről mesél. A figyelemhiány-zavar esetében nem arról van szó, hogy egy zavar kifejlődik, hanem hogy bizonyos fontos agyi idegpályák nem fejlődnek ki.Az agyi idegsejtek és áramkörök kifejlődését a különböző érzelmi interakciók ösztönzik. Az endorfinok ösztönzik pl az agyi idegsejtek és a köztük lévő kapcsolatok növekedését és fejlődését, a kortizol és más hasonló stresszhormonok koncentrációjának növekedése viszont fontos hálózatok leépülésével jár. Az érzelmek nem csak rövid távon befolyásolják az agyban fellelhető ingerület-átvivő vegyületek koncentrációját, de hosszú távon hatást gyakorolnak az egyensúlyra. A gyermek gondozójával kialakított harmonikus kapcsolata segít az agy sejtjeinek és áramköreinek megfelelő kiépülésében, fejlődésében, de ugyanígy az agy kémiai egyensúlyának további, rendszerinti kialakításában is meghatározó szereppel bír. A mentális zavarok kezelését azonban túlságosan is a gyógyszeres megoldások uralják. A modern pszichiátria , amikor a különböző mentális zavarokat az agy üzenetátvivő anyagainak a neurotranszmitterek különböző fajtáinak a hiányával magyarázza, a legtöbb esetben nincs tekintettel a tényre, hogy az agy eme vegyületeinek hiánya, egyensúlytalansága legalább annyira okozat, mint amennyire ok.(a depresszió pl a legújabb biokémiai modell szerint puszta szerotoninhiány, megoldás a Prozac, , a figyelemhiányt az alacsony dopaminellátottság számlájára írják, jöhet a Ritalin, az összetett mentális állapotok efféle biokémiai leegységesítések igen felelőtlenek és veszélyesek lehetnek)...A disszociáció egyfajta természet adta vészmegoldás, nem mindennapi használatra szolgál. Amikor a fájdalom nagyobb fenyegetést jelent a túlélésre nézve, mint a fájdalomérzés hiánya.Mivel az elhangolódás még olyankor is igen veszélyes lehet, amikor védelmez, a természet csak speciális feltételek esetén engedélyezi számunkra az alkalmazását, az első ilyen feltétel a súlyos szorongás. Az embernek nem kell elhangolódnia azért, hogy ne érezze az eltaposott kislábujja sajgását. A második feltétel a kétségbeesettség.Ha elérhető a segítség/megoldás, akkor sokkal kedvezőbb fájdalmat érezni és segítségért kiáltani, mint elhangolódni. Egy disszociatív zavarral élő felnőtt esetében az elhangolódás olyan automatikus agyi aktivitás, amely a csecsemőkori agyfejlődés szükséges feltételeinek hiányáról tanúskodik., amikor érzelmi szenvedése a kétségbeesés érzésével járt együtt. A csecsemőnek több okból is el kellhet szigetelnie magát a krónikus szorongástól. Először is túlságosan intenzív érzés még törékeny idegrendszere számára. Egyszerűen nem tudna élni olyan állapotban, mely krónikus negatív izgalmi állapot, és azzal jár, hogy folyamatosan adrenalin és egyéb stresszhormonok áramlanak a testében. Ez fiziológiailag túlságosan mérgező lenne. Ki kell tehát zárnia. Másodszor pedig ha a csecsemő szorongásának forrása a szülő szorongása, akkor a gyerek tudat alatt érzi, hogy saját érzelmi viharainak kifejezése csak tovább fokozná a szülője szorongását, ezáltal saját szenvedését is növelve.Csak akkor törhet ki ezen ördögi körből, ha elhangolódik." (Dr. Máté Gábor)


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-07-04 15:21   új fórumbejegyzés: Oláh Imre
2020-07-04 15:15   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2020-07-04 12:30   Napló: történések
2020-07-04 11:20   Napló: nélküled
2020-07-04 11:17   Új fórumbejegyzés: M. Szabó Mihály
2020-07-04 11:00   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita
2020-07-04 10:45   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2020-07-04 10:17   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2020-07-04 10:01   Napló: nélküled
2020-07-04 09:52   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó