NAPLÓK: rákok tánca parti homokban Legutóbbi olvasó: 2024-04-18 17:42 Összes olvasás: 5739| 20. | [tulajdonos]: Gyönyörű | 2019-12-22 17:17 | Az Állati, és nevezetesenn az emberi test* sokkal több külömböző részekből és tagokból áll, mint a’ Plánták. A’ Fő, a’ Szemek, Fülek, Kezek, Lábak, Szív, Tüdő, Vese, Lép, Máj ’s a’t; mind külömböző, és tsudálatos alkotású részei af Testnek, meljek a’ tsontok alkotmánnyábann mind bizonyos helyet foglalnak, bizonyos végekre vágynak rendelve, és egymás munkáját kőltsö- nösönn segítik az eggy Életerő által, melj az egész tesíbenn munkás. — Az Elevenítő Életnek legközelebb való mozgatója, fenntartó eszköze, és az Életerőnek legegyenesebb érdeklője belülről a’ gyomor, melj a’ tápláló nedvességet az eledelből elkészítvénn, a’ vérnek általadja, a’ melj osztánn a’ szívnek ereje által, az erekenn az egész testnek minden részeire eloszlik, és abból minden belső részek tápláltatnak, és egyszersmind mindenik a’maga alkotása szerént, abból bizonyos nedvességeket választ és készít el. — Az Állati Élet pedig az érző inak alkotmánnyától függ, melynek fundamentoma az Agyvelőbenn vagyon, a’ honnan ezek az érző inak erednek, és eloszol- vánn kihatnak a’ testnek minden legkissebb részeire. Ezek által veszi a’ lélek a’ külömb külömb érzéseket, az érző tagok külömböző alkotása szerént; a' szájbann az ízeket, az orrbann a’ szagokat, a’ fiilbenn a’ hangokat, a’ szembenn a’ színeket, az egész testbenn a’ kedves és fájdalmas érzéseket; ezek által uralkodik a’ szálas húsokonn, és az egész testenn, szabad tettzése szerént moz- gatvánn annak tagjait. Az érző inak alkotmánnyá , és az Életerő kőltsönösenn eeymást segítik: d* az Érzőerő, és Életerő, nem mindenkor vágynak eggyarányúságbann^ mert vágynak ólján betegségek, meljekbenn az Életerő nagyonn elgyen- gűl; az érzések pedig felettébb is elevenek. Viszont vágynak oljanok, p. o. szélütések, meljekbenn az érzés nagyonn megfogyatkozik; az életerő pedig egész erejébenn van, úgyhogy még a’ tenyészésre is hajlandó.
Az organizált testeknek alkotó részeik, legszélesebbem! szóllvánn, kétfélék, t. i. Híg, és Öszveálló vagy Kemény részek. A’Kemény részeknek, és nevezeteseim az állatokbann az érző inaknak és szálas húsoknak, a5 meljekből állanak a’ testnek többnyire minden részéi, és a’ meljek fedezik a’ tsontokat is , különös és megmagyarázhatatlan tulajdonságok a’Serkenthetőség, vagy Ébreszhetőség (Excitabilitas) , és az I ír- gathatóság vagy Ingerelhet őség (Irritabilitas). Ezek által gyakorolja az Életerő titko- sonn minden munkáit; mert ezek a* világosság, melegség, levegőég, és a' testbenn lévő matériák érdeklése által serkentetvénn, ingereltetvénn, az Életerőt ébresztik, és viszont az Életerő ezeket. Hogy a’ plántákbann is meg van az Ingerelhető- ség, bár nem ólján szembetűnő is, mint az állatokbann , megtettzik a’ II. Czikkelybenn felhozott példákból, és abból is, hogy e’ nélkül a’ kifej- tődzést és nevelkedést gondolni nem lehet. A’ testnek híg részei, nedvességei pedig nem ingerelhetők , minthogy azoknak részetskéi öszve nem állanak, hanem ezekbenn lehet és van ólján matéria, melj a’ kemény részeket érdekelvénn, azokat ingerli. így már, a’ szűrnek mozgása forgatja a’ testbenn a' vért, a’ szívet pedig mozgásra ingerli a’ vér.
Sem a’ Híg, sem az Öszveállott kemény részek , még koránt sem tiszta alkotó részei az organizált testeknek, mert azok szembetűnóképpenn sokféle külömböző matériákból vágynak öszveele- gyítve. A1 plántáknak legközelebbi szembetűnő alkotó részei köztt, meljeket vagy készenn lehet azokbann találni, vagy áztatás , kinyomás , főzés , égetés ’s a’ t. által lehet belőlök kivenni, nevezetesebbek ezek: A’Kanafos szövet, melj a’ plántának fás része, az édes, vagy savanyú, vagy keserít, vagy nyálkás, vagy tsípős, vagy öszvehúzó, vagy hódító, vagy festő nedvesség, a* 'siros és repülő olajok, tzúkör, a’ repülő éá állandó sók, keményítő, siker* m e z g e vagy g u m rn i, ( melj a’ vízbenn elolvad) gyanta (melj égetborbann olvad el, vízbe nem ) ’s a’ t. Az állatokbann pedig vágynak még ezekenn kivül a’ tsontok, inak, szálas húsok* vér és külömb külömb nedvességek. De még ezek nem utolsó alakjai ( elemen- tumi) az organizált testeknek, hanem külömb külömb matériáknak öszveelegyedéséből származott vagy keverékek, meljekbenn megtettzik hogy külömböző matériákból állanak, p. o. Vér± vagy Elegyek, meljek együgyű, és átaljábann egy nemű matériából állaniláttzanak, p. o. Olaj.—. Utolsó alaknak nevezik t. i. azt a’ matériát* a melj tökéletesenn együgyű, azaz semmi más nemű matéria nints vele eggyesűlve, meljet tő* le Chemiai mesterséggel el lehetne választani*
A’ régiek a’ tüzet, levegőeget, vizet és főidet tartották utólsó alakoknak, és azt tanították, hogy minden dolog a’ mi van a’ vilá- gonn, ezen négy alakoknak külömb külömb mérsékbenn való öszverakásából van alkotva. A* mi időnkbenn a’ testek széljelválasztásának, és az a'akok öszverakásának ’s eggyesítésének tudománnyá a’ Chemia, a’ természetnek sok titkait Világosságra hozta; megmutatta, hogy sem a’ víz, sem ez a’ közönséges levegőég nem utolsó alak, és mintegy negyven alakokat fedezett fel, meljeket más nemű részekre osztani még eddig nem lehet. Ezek között vagyon négy jendbéli le- vegőég nemű tárgy vagy matéria, t. i. Savany T á r gy vagy Savany szerző ( Oxygenum ) * Víz T á r gy vagy Vízszerzőf Hydrogenum)y Szén Tárgy vagy Szénszerző (Carboni- cum), Fojtó Tárgy vagy Halálszerző (Azotum ),
Jegyzés* Mikor ezek a’ matériák a’ testekből ki- fejtődzvénn, szabadabb álla pót bann vágynak; levegőég vagy szesz formábann rugósonn ki- feszűlnek és kiterjeszkednek , a’ veiek öszveköttetve lévő mvlegség matériája vagy Hévtárgy által: és ekkor láthatatlanok, valamint maga a* közönséges levegőég: mikor pedig más testektől elnyelettetvénn, veiek öszvekötődnek , eggyesülnek ; lésznek azoknak alkotó részeivé, és sok százszorta kevesebb helyet foglalnak el, mint szabad állapotjokbann.
A’ Sa vany sze r z őn e k kiterjeszkedése tészi a* legtisztább Eletlevegőt, melj a’ tűznek táplálására, és az Állatok lélekzésére egyedül alkalmatos, a’ Plánták is e’ nélkül nem élhetnek. Ez maga teljességgel nem savanyú, hanem a’ testekkel való egy- beköttetésbenn minden savanyúságnak szerző oka. Ez tészi a’ közönséges levegőégnek is eggyik részét.—•
A’ Vízszerző, mikor levegő vagy szesz formábann van, gyúlható levegőnek is neveztetik, mert ha három annyi közönséges levegővel öszveele- gyíttetik, a’ gyertya lángjától nagy pattanással ellobban. Ebből van az égő testeknek lángjok , mikor azok a’ szabad levegőbenn égnek, és a’ tűz űzi ki belőlök ezt a’Vizszerző vagy gyúlható levegőt. Azom- bann ebbeon magábann, sem a’ tűz nem éghet , sem az állat nem élhet,.mert arra mindenikre a’ Savany- szerző kívántatik. — Vízszerzőnek neveztetik azért, mert ez a’víznek eggyik alkotó része, úgyhogy ba a’ Savanyszerzővel szorossann egybeköttetik ’s eggye- sűl, leszsz belőle a’ Víz. A’ Víz ebbenn az eggyesúlt állapotban« teljességgel nem éghető: óe ha a’ sebes tűz széljel bontja azt a’ maga alkotó részeire; el- - válik a’ vizszerző gyúlható levegő, és a’ lángot neveli. Innen, a’ Kovátsok szene lángal ég, ha vízzel paráholják; ha a’ forró ’sírba vizet lottsantanak, lángot vét; a’ meggyúladtt épület nagyobb lángal ég, ha azt vékony tsővönn és kevés vízzel lotsol- ják ; hogy a’ menykőütötte épület nagyobb és elevenebb lángal ég, míg az esső esik, az bizonyos; de hogy az iljen tüzet bőv vízzel sem lehetne megtiltani, az n<*m helyes vélekedés ’s a’ t. —
A’ Szénszerző a’ szénnek alkotó része, mi- nekutánna az, a’ vizszerző gyúlható szesznek elrepű- Iésével, lángal égni megszűnt. A’ hóit szenet, ha a* közönséges levegőtől elrekesztik , semmi mesterséggel meg nem lehet gyújtani: ha pedig a’ szabad levegőna meggyújtatik; eggyesűl a’ Szénszerzővel a’ Savany- szerző, és leszsz belőle Szénsavanyú szesz, melj a’ tüzet eloltja, és minden állatot megöl, ha azt bé- szívja. Ez a’ Szénsavanyú szesz, szemmel látható- képpenn fejtődik ki a’mustból a’ forráskor, és ha vízzel töltött edénybe igazítódik a’ folyása, a’ vizet etzetté változtatja. Ez az égő testekből, és a’ rotha- dékokból szüntelen fejtődik ki, az állatoktól kilehel- lett levegőbenn is bővséggel van: még is kevés elegyedik a’ közönséges levegőég közzé, mert nehéz lévénn , a’ főid felé siet, a’ fold pedig és a’ plánták gyökerei, azt mohonn bényelik.
A’ Ha Iái szerző, az állati testeknek közönsé- gesenn alkotó részek. Levegői szabad állapotjábann Halállevegőnek (Gas azoticum) neveztetik; mert ebbenn ha magábann van, minden lehellő állat meg- fúlad, és a1 tűz elaluszik. Azombann a’ közönséges levegőég, meljet bészívunk, ebből és a’ Savany- szerző vagy Életlevegő bői álló Keverék, még pedig úgy, hogy az Életlevegő, a’közönséges levegőnek mintegy tsak negyed része, még is ez a’ Keverék, a* benne lévő negyedrésznél kevéssel több. Életlevegőnél fogva, az állatok lehellésére, és életeknek fenntartására alkalmatos. A’ tiszta Eletlevegő magábann az Életerőt szerfelett éleszti, melj miatt annak hamar elkellene emésztődni; ha tehát a’ Halálszer- zo az Életlevegőnek felettébb élesztő erejét nem mér- séklené; minden élő állatnak élete kevés idő alatt ellobbaona. Ezek a’ levegő nemű rralériák, nehézségekre
nézve is, egymástól, és a’közönséges levegőtől kü- lömböznek. A’ Vízszerző gyúlható levegő legkönnyebb, és felfelé siet, mert tsaknem tizenötször könnyebb a’ közönséges levegőnél; és azért, ha azzal megtöltenek bizonyos arra készült golyóbisokat, ’s más formájú készületeket: azok a1 közönséges levegőégbe hirtelen és nagy erővel felemelkednek, és magokkal nagy terheket felvisznek, a’ mint ezt a’ levegői hajókázás példája mutatja. A’ Bulá/szerző levegő, valamivel könnyebb, az Élet levegő valamivel nehezebb, a’ Szénsavanyú szesz pedig szinte háromszorta nehezebb a’ közönséges levegőnél,
Vi’sgálás alá vévénn a’ Chemia az organizált testeknek minden tapasztalható . híg, és kemény részeit, úgy találta és megmutatta, hogy a' plántáknak minden külömböző alkotó részeibenn ezen három alakok találtatnak: Savanyszerző, Víz- szerző , Szénszerző (nem tagadja mindazáltai, hogy még ezekenn kivűl mások is ne volnának), továbbá, hogy mind azok, ezeknek külömb kü- lömb mérsékbenn való eggyesűléséből származnak , mint szintén azok a’ kimondhatatlan sokféle ízek, szagok, színek is, meljeket azokbann tapasztalunk; hogy a’ szerént, a’ mint ezeknek eggyesűlésének mérséke változik, változnak a’ testnek részei is; végre hogy az organizált testnek akármelj elváltozásábann, ezek az alakok vágynak abbann bizonyos elegyedéssel; úgyhogy még akkor is, mikor az elrothadtt és porrá lett: a’ rothadékbann , ganéjbann, trágyábann, kövér fúldbenn meg vágynak ezek az alakok, t. i. Savanyszerzö, Vízszerzö, Szénszerző,
Jegyze's. A’ ki a’ Chemiai tudománnyal egészenn esméretlen is, köunyenn általiáthatja, hogy az Élő- eszközös testeknek alkotó részei, Levegő nemű, vagy Gőz, Fára és Szesz forma matériák. Mert tagadhatatlan , hogy azok valamelj testnek alkotó részei, a’ me’jekre eloszlik, mikor széliéi bontatik: már pe. dig tudjuk, hogy mikor az élőeszközös vagy organizált testeket, vagy a’ tűz, vagy a’ rothadás széljel bontja; azok kiilömb külömb gőz, pára és szesz formákbann a’ levegőégbe oszlanak széljel, és alig marad a7 hamvokbann valami főid nemű por.
A7 Természetbenn a’ matéria háromféle ábrá- zatbann mutatja magát. Vágynak t. i. Kemény testek, Folyó vagy Híg, tseppekre osztható testek, és Levegő nemű matériák Párák, Gőzök, Szeszek. Ezeket a’ külömbségeket a’ melegség matériája vagy a’ Hévtárgy okozza, és a’ testeket eggyik ábrázatból a’ másikba változtatja.
A’ kemény értzeket a’ tűz elolvasztja, hígakká tészi, sót ha felettébb megnevelkedik a’ tűz végre azokat is gőzökké változtatja és a’ levegőbenn eloszlatja, a’ meljeket pedig el nem olvaszt, azokból sokféle gőzöket és szeszeket fejt ki. — A7 legszárazabb fából, ha vele Chemiai módonn bánnak, a* tűz bővséges nedvességeket és olajokat hajt ki, míg végre valami kevés szén marad a7 bézárt edénybenn, melj szénszeszszé fejtődik ki.
A7 Híg testek, azért hígak, mert a1 melegségnek közönséges mérséke elégséges azoknak meghígítások- ra. Ha a7 melegség bennek fogyatkozik, a’ szerént, a’ mint mindeniknek tulajdonsága van, mind megfagynak és keményekké lésznek. Ha pedig a7 melegség bennek bizonyos mérsékenn túl nevelkedik, vagy pára vagy gőz vagy szesz formábann rugósann ki- íeszűlnek, kiterjeszkednek és a7 levegőbenn elosztanak.
A7 Víz, ha megfogyatkozik benne a’ melegítő, kemény testté jéggé változik; viszont a7 jeget a7 melegség vízzé, a7 vizet pedig a7 nagyobb melegség kiterjedő és a7 levegőbenn elrepülő párává változtatja, a7 melj állapotjábann könnyenn elbontódhatik a7 víz a7 maga alkotó részeire; mert ha azt a7 párát meg- tüzessített puska tsővönn által botsátják; a7 savany- szerzőjét magához kapja a7 vas, és tőlle megmesze- zódik; a7 másik alkotó rész pedig, a7 gyúlható levegő, lángal égve megyen ki a7 tsó végénn. — Ha pedig akarja az ember , nem engedi hogy meggyűljön , hanem valamelj üvegbe öszveszedi a7 Vízszerzőt.
Párának hívjuk azt, mikor a* melegség a’ vizes nedvességet igen apró részetskékre osztvánn , azokat a’ levegőbenn rugósonn kiterjeszti és eloszlatja; úgyhogy a’víz, pára formábann minteggy 400 annyi helyet foglal el, mint víz korábann. Ez gyakrann szemmel látható p. o. a’ kodbenn, és az a’ tulajdonsága, hogy mihelyt a’ melegség benne fogyatkozik , vagy vaiamelj hidegebb testhez ér ; azonnal elébbeni nedvesség formájára viszsza tér , sőt kemény testté is , t. i. dérré, zúzmarázzá, hóvá lészen. — Mikor pedig a’ híg és kemény testeknek utólsó alkotó részeik , miné- műek a’ Sav any szerző, Vízszerző , Szénszerző , Fojtó- szer 1 az azokkal való szoros egybeköttefésból kifes- lenek , és a’ melegség vagy hévtárgyal eggyesűlvénn, az által levegő' formára kiterjeszkednek : ezeket nevezzük Szeszeknek (Gas). Iljenek: maga az jÉlet Levegő, a’ Gyúló levegő, a’ Szénszesz , és a’ Fojtó vagy Halál levegő. A’ szeszek, ha tisztánn vagvnak mind láthatatlanok, mint maga a’ közönséges levegő'; hanem más tulajdoságaiknál fogva lehet azokat esmerni. Ha a’ Pára közzé Szeszek keveredtek, azt nevezzük Gőznek, lljen az emberi testnek gőzölgése is, és egyebek.
Ezen utólsó alakokat: Savanyszerző, Vízszerző ’s a’t. magokbann, azaz, más testektől elkülönözve {/solalva) a’ természelbenn nem lehet találni, sem mesterséggel elő állítani: hanem tsak a’ híg és kemény testekkel való egybeköttetésbenn mutatják meg lételeket. Még mikor a’ legeggyügyűbb levegői vagy szesz formábann vágynak is, ölj erősenn öszveko- tik magokkal a’ melegség matériáját melj által kiterjeszkedtek, hogy attól azokat se hideg, se meleg, sem annak semmmémű mértéklete el nem választhatja; hanem tsak más testekkel és alakokkal való che- miai atyaíiság , kaphatja ki azokat a’melegséggel való egybeköttetésből, és akkor a’ testekbe bele szorít- vánn, teszi azoknak alkotó részeivé.
Ezekenn a’ gyökeres és fundamentomos ala- kokonn kivűl, vágynak még az organizált testeknek több alakjai is, nevezetesenn igen sok plán- tákbann, és átaljábann az állati testekbenn a" H a- lálszerző, Fosfor, Kénkő, Lóg só, és ólján titkos alakok is, méljeknek tulajdonsága, és természete még nints kitanulva, mint p. o. a' Kestrny, melj nélkül talám eggy plánta és eggy állat sints a’ világonn; sőt találtatik bennek valami vasro’sda nemű matéria, és m észfőid is, meljeket vagy a’ tápláló nedvességgel vésznek magokba , vagy pedig a’ formáló erő maga készít, Mert a’ vérbelin találtatik vas matéria; abbann a’ téj nemű nedvességbenn pedig, mel- jet a’ gyomor készít (chylusJ, és a’melyből leszsz a’vér, annak semmi nyoma nints. A’kikőit tsirke testébenn öt annyi mészfóld találtatik, n int szokott lenni a’ tojásbann a’ kotlás előtt.
A’ Cbemiának ez a’ gondos mesterséggel lett találmánnyá , és az azzal megeggyező közönséges és könnyű tapasztalásokra való figyelmezés, arra vezeti a’ gondolatot, hogy egészenn megkülöm- böztessük az említett tárgyakból, és más (még ez ideig fel nem fedeztetett) alakokból készült, ébreszhetőséggel, ingerelhetőséggel, életerő v el bírható, organizálható matériát, az élet nélkül való földektől, kövektől, értzektől ’s a’t. Azt lehet gondolni, sőt állítani, hogy minden matéria, annak minden mor’sája, melj Savany — Víz — és Szénszerzöbői, ’s más ezekhez tartozó említett alakoknak eggyesűlésébői áll: életerővel biró matéria; mert alkalmatos arra , hogy ingerelhetővé, és az organizált testnek részévé légyen.
Mikor ez az életerővel biró matéria béme- gyen az organizált testbe, és annak részévé leszsz: az a’ sok ezer apró életerő, minteggy bele olvad abba az uralkodó életerőbe, melj még a’ fogantatáskor a’ magzatba adatott vala, és attól fogva az egész testbenn munkás, a’ mint ezt bizonyítani láttatik, a’ tápláltatás és nevelkedés által való
mcgujjálás, és erőssödés. Mikor pedig az organizált test alkotása elromlik: akkor az uralkodó életerő széljel oszlik, és a’ testet a’ rothadás széljel hontja, megmaradvánn az eloszlott matériának minden részetskéjébenn, a’ maga tulajdon Életereje.
Ennek az Erők eggyesűlésének és eloszlásának sok példái vágynak az élet nélkül való testek- benn is. Egy darab mágnes kóbenn, uralkodik az egy mágnesi erő, úgy a’ mint a’ mágnes egy darabbann van: de ez sok ezer apró mágnesi erőknek eggyesűlésekből lett; mert ha azt a’ követ sok ezer darabokra törik-, minden mor'sája külön külön mágnes, és annak minden tulajdosá- gait kimutatja. Ha eggy , sok üvegekből álló Villám Battériát (Battéria ElectricaJ megtöltenek; ez az eggyesult villám erő, eggyesúlve munkálkodik : ha pedig az üvegjeit széljel szedik; min- denik külön külön hasonló erővel, tsak hogy kissebb mértékbenn bír. — Még szembe tűnőbb pedig ez, az organizált testekbenn. Mert p. o. egy nagy fűzfábann vagyon eggy, életerő , melj azt fenntartja, de ez sok ezer eggyesult életerőkből áll; mert ha széljel vagdalják, minden ágats- kája külön fűzfa életerővel bír, és nagy erdőt lehet belőle plántálni. Viszont: az óltóágbann, szembenn vagy bimbóbann lévő életerő , a’ tör- ’sök életerejével eggyé leszsz; és egy nagy fába, az oltás, szemzés által, százakat lehet eggyé olvasztani. A’ földi Giliszta és Habarnitza, ha széljel vagdálodik : minden darabjából élő Giliszta , élő Habarnitza leszsz.
Ez a’ jegyzés, a’ történetbeli származásnak (generatio aequivoca) nehézségeit el nem igazítja ugyan, de a’ íigyelmezést serkenti. Ha valami bogár a’ plántának, p. o. a’ gubó bogár a’ tölgyfa levelének , vagy gyenge ágának nedvességvivő tsatornáját megszúrja, és a’ tojását belété- szi: ezt a’ sértést ugyan mindjárt bébőrüzteti az orvosló természet; de kikelvénn a’ tojás, és a’ pondrónak mozgása által ingerlődvénn a’ szomszéd részek, a’ nedvesség ott meggyűl, a’ lyuknak gyenge hártyáját kifeszítvénn, a’ pondróvai eggyütt kinyomúl, és az így kitsait nedvességeknek , 's kanafos részeknek életereje , öszveszedi magát , és a' tölgyfa részeitől egészenn külömböző, plántái alktftású gubót, vagy más tsutsorodást formál, meljnek közepénn van a’ pondró. Ezen gubónak növésére megkívántatik, hogy a’ pondró benne éljen, és a’ fából a’ gubóba kitsait életerő részét, mozgásával ingerelje; mert ha benne megdöglik, — viszszamenv^énn az oda kitsait életerő is az uralkodó életerőbe, — többé a’gubónemnő.
Ha meg nem lehet mutatni, hogy a’ rothadé- kokbann teremni szokott penészek, moszatok, gombák, mind a’ magokhoz hasonlóknak magvai- ból lennének: lehet é gondolni, hogy a' rothadás által széljel oszlott életerők törekednének ismét az eggyesűlésre, és abból származnának ezek a" rendes alkotáséi nővések? Nehéz kérdés! Ezek közzűl sokann, tsak bizonyos plántáknak ’s gané- joknak rothadékidól nőnek. A’ Szurkált Szitalap p. o. tsupánn tsak a’ száraz lóganéjbann nő, és abbann mindenkor lehet találni ’s a’ t.
A’ mit a’ plántákbann véghez viszen a’ plántái életerő; tselekedhetik é ahoz hasonlót az álla- tokbann az állati életerő; és az állati részeknek, nedvességeknek megromlásából, senyvedéséből formálhat é állat forma növéseket, p. o. tetveket, belekbenn való gilisztákat, ’s egyebeket? azt állítani is, tagadni is igen nehéz. — De még ezek felett: a plántái nedvességekből készült etzet
benn, hol veszik magokat az élő állatok ? azok a* sok millió férgek meljek abbann úszkálnak, ját- tzanak? erre és hasonlókra a’ jövendő idő fog megfelelni; ha majd az utolsó Alakok természetét jobbann kitanulják. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
