NAPLÓK: szantisz
Legutóbbi olvasó: 2020-05-09 20:38 Összes olvasás: 567| 1. | [tulajdonos]: versek | 2016-05-27 23:12 |
járni tanulok.
mint egy kisgyerek.
de most már cipelnem kell
a hátamon
az egész életet.
talán hiába próbálom
a szavakat keresni,
betűket sorra
egymás mellé illeszteni…
ha csak betű marad,
ha semmit nem ad.
újra meg újra
elásnám magam
hogy ne legyek.
mert egyetlen tettem,
ha élek, ha szeretek.
de mindenütt fojtogat az élet.
émelygős máz meg az illem,
a tudomány, a kémia az élen.
és én csak hallgatok.
engem csak címke illet meg.
ha emlékeznél.. én vagyok az.
aki karodba szaladt, akit a partra vittél,
aki felnézett rád, akit úgy szerettél…
talán észre sem vetted
hogy szeretetem lassan kilökdösted
szívedből.
senkid vagyok már
vagy egy elvárás, akár
átlátszó idegen.
bár ne látnálak többé..
bárcsak ne lenne szívemben
a nyom, ami néha újra lobban
mikor meglátom a szemed,
mikor az emlékképek
újra megégetnek.
csak pislákolok.
mást én nem tudok.
aludni, álmodni akarok,
ha már ölelni
semmiképp sem tudok.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
