NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-09-18 15:49 Összes olvasás: 202548| 1372. | [tulajdonos]: numbers | 2020-09-18 18:37 | Tegnapról mára több mint 100-zal nőtt az 'olvasottságom'. Mármint ennyiszer kattintottak rá délután négy és hajnali 5 között, amikor keltem, nem feltétlenül olvasva el a megjelenő tartalmakat. Ilyen brutális növekedésre utoljára akkor emlékszem, mikor a fiatalemberrel idióta módon megosztottam a naplóm linkjét kedden hajnalban, s aztán csütörtökön értekezlet után, mikor felszálltam a buszra, elhűltem attól, h a szemem láttára mentek föl a számok. Mire hazaértem, már 30-cal nőtt, és két órán belül befutott a második elutasítása is.
Szóval asszociatíve, aminek a valósághoz sok köze nincs, akár ő is lehetett volna a tegnap esti 'olvasóm', mindenesetre akárki is volt, a számok attól mennek így, ha vki visszalapoz, minden újabb megnyitott oldalnál ugrik egyet. Így az 1372-dik bejegyzésnél 137-et lehet visszalapozni, akárki is volt, az egészet ő sem nyitotta meg. (Ami nem is baj, sok minden van itt, amit szégyellek, s rég megsemmisítettem volna, ha lehetne. De törölni nem lehet, ennek köszönhetem, h még mindig van naplóm, ami sokkal inkább jó, mint fordítva, mert jó néhányszor indulatból töröltem volna az egészet, ha megtehetem. S van annak tanulsága, nevelő hatása, h nem tudom eltüntetni azt sem, amitől ég az arcom.)
Ember nincs, aki valaha is elolvassa az egészet, nem is kívánnék senkinek ilyet, de reggel az elmélet szintjén azért felmerült, h ha vki megtenné és látná az egészet egyben, az mit gondolna rólam. Pontosabban, h szeretne-e a végére. És mondhatnak az önsegélyező könyvek bármit, de biztos vagyok abban, h nem. (Egyszer írtam arról, h milyennek képzelem a mennyet: h Az, aki az egészet, mindent lát belőlem, az kis gondolkodás után zsebre tesz, s ott elzötykölődök a világ végezetéig. A végtelenbe belefér, a mindenhatóságba is, ami nem azt jelenti, h ez a lehetőség valaha is teljesül, de akár.)
Nem tudok rajta eligazodni, azt se tudom már, ha rám néz, akkor barátságos a tekintete, vagy ellenkezőleg. Néha voltak fura, látszólagos egybeesések a publikált tartalmaim és a másnapi viselkedése között, ez sem segít tisztábban látni. Mindenesetre tegnap nem zavartam, ma igen.
Ő az egyetlen, akinek megadtam, h hol és milyen néven blogolok. Rajta kívül tudják itt néhányan, mert összerakták a naplós és a Bírálandokk-os versekből, de a hétköznapjaimból csak neki engedtem meg, h lássa, ha akarja. Remélem, nem azt jelenti ez a megugrása a számoknak, h megosztotta mással, mert az elég keserű lenne azért. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
