NAPLÓK: az utolsó alma
Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 00:40 Összes olvasás: 63556271. | [tulajdonos]: mint-a-jó-borból-mára-elég | 2018-10-27 19:21 |
Vincze Sándor: A kód feltörése
Árnyékod vagyok én, úgy kísérgetlek munkába és haza,
hogy te észre sem veszed. Nem szűnök meg, amikor
este lekapcsolod a villanyt, ellenkezőleg, akkor terjedek
szét igazán. Föl s alá sétálok a hálószobádban, mint egy
ragadozó, de reggelre megszelídülök, hiszen láttalak,
ahogy alszol, oldaladon fekve, fölhúzott lábakkal,
összefont karokkal, mintha tényleg áldozat lennél,
mintha megadtad volna magad egy álomnak, mely
minden éjszaka ugyanaz: beléd szeret egy férfi, akinek
reggelre mindig elfelejted a nevét. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!