NAPLÓK: argumentum Legutóbbi olvasó: 2025-08-31 05:18 Összes olvasás: 1519869. | [tulajdonos]: Betörik a fejed? | 2025-08-24 15:59 | Ahogy a mondás is tartja, mondj igazat, és betörik… ami szerint az igazmondás és az igazság keresése, követése is káros. A csoporttudat erősebb, mint a kideríthető igazság, és erre jó példa az "Öt majom és a létra" kísérlet, amely kimutatta, hogy a csoporttudatba beépült félelem akkor is meghatározó, amikor a félelemre okot adó jelenségre már nem emlékezhet a csoport egyik tagja sem. Amikorra a csoport hagyománya a meghatározó, amely azzal töri meg az egyéni szándékot, hogy baj lesz, ha ezt vagy azt megteszed. Meg sem próbálkozol tehát az igazság keresésével, mert lassan és gyengéden (vagy éppen erőszakosan) betörték a fejed.
A zavaró hatások (és kvantumjelenségek) miatt nehéz feladat az igazság kiderítése már akkor is, ha a fizikai természet, a növényvilág vagy az állatok ösztönös viselkedésének tényszerű igazságát fürkésszük, amely világban a történések és a cselekvések mindig megindulnak, ha az ok létezik. Azonban az igazság kiderítése problémássá válik, ha a megfigyelésünk tárgya elképzeléssel, szándékkal (azaz intencióval) rendelkezik. Amennyiben csak tényekről bírunk elképzeléssel, akkor ez elsőrendű intenció. Az állatok egy része képes az elsőrendű intencióra, emlékeznek a saját tetteikre, elrejtik és meg is találják az élelmet. A másodrendű intencióra képes állatok (főemlősök és madarak) a másik viselkedéséből következtetnek a fajtársuk szándékára, amely segítheti, hogy a másiknál hamarabb szerezzék meg az élelmet. A harmadrendű intencióra képes állatok viselkedésében megjelenik a megtévesztés, ha egy majom látja, hogy a társa figyeli őt, akkor tudatlanságot színleve megy el a korábban általa elrejtett élelem mellett, azaz blöfföl, ahogy a pókerben is eljátsszuk az aggódót, pedig nyerő lapok vannak a kezünkben. És igy tovább, a másik gondolatainak kitalálása és az annak megfelelő cselekvés-láncolat végtelenségig folytatható.
Működhet persze az egyenes út is, amikor kitaláljuk és kimondjuk azt a mondatot, ami alapján az intenció többszörös rendjére képes embertársunk ugyanazt fogja értelmezni, amit gondoltunk. Az intenciós rend ismerete tehát segítheti a kooperációt is, miközben a manipulatív mondatok végül veszett versengésbe torkollhatnak. Fontos, hogy a kommunikáció során mindvégig tudjuk, hogy mondataink meghatározzák a lélek dimenzióinak egyikét az egyenes - manipulatív tengelyen. | |
68. | [tulajdonos]: Felhőt les Katóka? | 2025-08-21 20:36 | Elolvassuk Weöres Sándor: Déli felhők című versét, és utána kevésbé csodálkozunk, hogy a mesterséges intelligencia (MI) is hallucinál néha. A világot felfogni képes lények mindegyike válaszokat ad akkor is, ha egyáltalán nincs helyes válasz, mert ahogy a felhők kaotikus mintáiban meglátjuk mi is a mesefigurákat (arcokat a Marson vagy a csillagködökben), úgy az MI is kitalál mindenfélét, ami ott sem volt, mi csak tudjuk. A mese koherenciája persze megvan, apriori igazsága is, hiszen Mog király és Bogyóvére valamilyen módon léteznek, úgy ahogy a manócskák, a Hétfejű Tündér vagy éppen a Nagy Testvér.
Létezik bizony (mondom) minden, amiről az ige szól, csak a létezés mikéntje nem mindegy. Az MI téveszméi a mátrix milliárd paraméterében rejtőznek, amelyeket a tanulás során úgy állított be szabályozó algoritmus, hogy válaszok legtöbbje a valóságnak megfelelő legyen. Ahogy a gyermek is, aki tanulni vágyik az agysejtek gerjesztett vagy gátolt kapcsolataiban rögzít mindent, aztán az idegsejtek egymást gerjesztve szülik a fantáziavilágot, a valóság tünde másolatát.
Aztán felnőve egyre ügyesebben teszünk különbséget a képzelet szivárványosan tündöklő jelenetei és az igazi egyetlen világ között. Hogy miképpen, arra is kell majd válaszolnunk, de most csak annyi a fontos, hogy a szétszórt fantáziaképek nélkül soha nem jutottunk volna el oda, hogy az érzeteinket összehangoljuk világképpé. A csapongás és egységre törekvés ellentétpárja tehát meghatározza a lélek dimenzióinak egyikét a szétszórt – összehangolt tengelyen. | |
67. | [tulajdonos]: Macsó volt-e Salvor Hardin? | 2025-08-18 19:41 | Kissé meglepett, hogy Az Apple TV+ Foundation sorozatában Salvor Hardin szerepét nő alakította. Ösztönösen én is férfinek gondoltam a szereplőt, mióta csak olvastam Isaac Asimov trilógiáját. Az eredeti angol nyelvű regényből persze egyértelműen kiderül, hogy férfi, ezt a „he” és „him” névmások használata igazolja.
De ha a névmásoktól eltekintünk, akkor vajon felfedezhetők-e Hardin maszkulin vonásai a regényben? Biztosan van ilyen, gondolnánk, hiszen hatalmat szerez és tart meg, határozott és céltudatos döntéshozóként ismerhetjük az Alapítvány első polgármesterét.
Azonban Hardin dominanciája erőszakmentes, idegen tőle a maszkulin viselkedés sztereotip erőszakossága. Ha mégis, akkor ezek funkcionális és kulturális megnyilvánulások. Kognitív és metakommunikatív eszközökkel éri el a dominanciát. Analizálja a lehetőségeket és a kockázatot, majd belőlük szintetizál új narratívát (szó, szó szó), amitől csökken az eszkaláció veszélye.
Persze, az analízis és a szintézis körforgása megállíthatatlan, fölismerhető már az érzékelésben is. Minden pillanatban megtörténik; a szemünk elé táruló egész érzetekké széthullva jut el az agyunkig, ahol szintetizáljuk az idegsejtek villanásait új belső egésszé. Aztán a belső egészről mondatokat alkotunk, kibeszéljük, narratívát teremtünk.
Nem vagyunk egyformák, eltérnek a tapasztalataink, miért is gondolkodnánk ugyanúgy. Némelyikünk az analizáló gondolkodásban erősebb, észreveszi a meghasadt világ részleteit, mások összerakják a széthulló részeket újra egésszé. Számukra is látszanak a repedések a felszínen, de a lényeg is látható, az egység.
A szintézis során a részekből összerakjuk az egészet, az analízissel pedig újra darabjaira szedjük szét a megismerés során. Ellentétes mozzanat, de mindkettő értelmetlen a másik nélkül, ahogy jin és jang, férfi és nő. Messzire vezet a példázat, de most maradjunk annyiban, hogy a lélek dimenzióinak egyikét a szintetizáló – analizáló tengely határozza meg. | |
66. | [tulajdonos]: BÚÉK! 2024. | 2023-12-31 23:46 | Boldog új évet kívánok a Dokkra Íróknak, Szerkesztőknek és Olvasóknak!
"Amim csak van énnekem" ( https://www.youtube.com/watch?v=EsidHIsodfI )
Kedvem keringő, parttalan, hozzád hanyatlik, sorsa van.
Bömböltetjük kedvenceink, széttép a tánc és vége nincs.
A lárma múlt, elcsendesült, halomba hullunk, szédülünk.
Vércsepp a rózsa, elhiszem, nem ingat végül semmi sem. | |
65. | [tulajdonos]: viszonválasz | 2023-10-14 16:24 | Nem történt semmi, a naplókba írott, vörhenyes vakerrel nem kéne foglalkoznod! - tanácsolta a párom is, de én javíthatatlan vagyok.
Szúnyogcsípésről sem szokás túl sokat értekezni, mindenki azt vakarja, ami neki viszket. Véresre akár, csak hogy emelje a tétet. Ilyesfajta vakaródzásnak gondolom a Baltazár napló TTT című bejegyzését https://dokk.hu/naplok/index.php?mutassad=QmFsdGF6YXI=&rare=5854 A naplóvezető ebben az intrikájában csakis a diktátorhoz való feltétlen hűséget vagy annak könyörtelen leleplezését tudja elképzelni. Hogy miért gondolkodik ilyen vonalasan, az rejtély. Mégis leleplez, elégedettséget és szándékot tulajdonít, amely szándéktól hajtva bántják a mai Magyarországot. Miközben a mai önkényuralmat össze lehet hasonlítani az aczéli önkényuralommal, kimondva azt, hogy mindkét önkényuralom ártalmas. A jószándékú is; the road to hell is paved with good intentions - teszem hozzá kíméletlenül.
Az igaz emlékezetet jelesített "irodalomtörténész" dokktársunk számára a Wikipédia hordozza, bár szerinte a diktatúrában élők fejében egyetlen mérce létezett, a hatalmat gyakorló párthoz való hűség, amolyan egydimenziós vonalasság. Valóban, akkoriban a főszerkesztő és helyettese csakis megbízható elvtárs lehetett, de (ahogy ezt Kepes András a minap egy Telex-riportban megvilágította) mégsem váltak a művelt emberek, többségükben ma sem válnak a politika engedelmes eszközeivé. Kepes András példákat idéz arra, hogy a Kádár-rendszerhez miképpen viszonyultak az írástudók: https://youtu.be/IHjezWAmRo0
Mondvacsinált irodalomtörténészünk igencsak írástudó, mégis fantáziálva ítélkezik Az egészséges társadalmi tudat honában című riportsorozatról, de van megoldás. Az említett riport elolvasható Köves Itván: TÖRT/ÉN/ELEM című (2004-es kiadású) könyvében [213-223.o.], de a hiteles történészek megtalálhatják az Arcanum-adatbázisban is, abban a formában, ahogy a Magyar Ifjúságban megjelent eredetileg 1985-ben: https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarIfjusag_1985-1/?pg=436 "A szomorúfűzek városában" https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarIfjusag_1985-1/?pg=484 "Phenjan a gyermekek városa" https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarIfjusag_1985-2/?pg=582 "Világnézeti oktatáson az Eszme Tornyában" | |
63. | [tulajdonos]: Baltazar üdvözülése | 2023-10-06 18:24 | Október 3-án kedden este a Baltazar napló vezetője közreadott egy intrikát a szeptemberi Dokk estről. https://dokk.hu/naplok/index.php?mutassad=QmFsdGF6YXI=&rare=5852
A naplóvezető rosszindulatát igazolja, hogy éppen azokat a mondatokat felejti el idézni, amelyek igaz kontextusba helyeznék a Dokk főszerkesztője által megfogalmazott illetlen gondolatokat. Aki nem venné a fáradságot, hogy megnézze újra a Dokk est bevezetőjét, annak idézem a 02:28-kor kezdődő szövegrészt, amit Köves István ténylegesen mondott ( itt: https://youtu.be/2XLfedH1Tko?t=148 )
"Aki azt gondolja, hogy én ezt nosztalgikusan emlegetem, az se a kort nem ismeri, se engem. Csak az összehasonlítás kedvéért hoztam szóba, és akkor a tisztesség azt kívánja, hogy meg is említsem, hogy viszont akkor ez a felosztás hozzáértő, művelt, kulturált, jószándékú emberek kezében volt. Áttekinthető volt, és mindenki eldönthette, hogy melyikbe akar tartozni."
Az esten jelenlevők szerintem azért nem álltak föl, mert ők nem csupán a fenti idézet utolsó előtti mondatát hallották. Az otromba provokációt a Baltazar napló sorai jelentik, amelyben "erőteljes nosztalgiák" létét tulajdonítja a megszólalónak, aki a felvételen kimondottan kizárja, hogy nosztalgikusan emlegetné a tiltás-tűrés-támogatás időszakát. A szövegkörnyezetből kiszakított mondattól részegülten Baltazar bicskát nyitogat, és azt sugallja, hogy az ÁVH módszereit humánusnak gondolhatja Köves István. Erre a vádra a főszerkesztő személyesen fog válaszolni az október 23-án tartandó Dokk esten, nincs szüksége védelmemre.
Egy másfajta üdvözlésből kiragadva most csak annyit üzennék, hogy Baltazar; "az igazat mondd, ne csak a valódit"! | |
62. | [tulajdonos]: különbség | 2023-04-30 11:57 | Hogy mi a különbség és a veréb között? Az egyszerűbb válasz az, hogy a semmi, ha elegendően távolra repülünk, akkor minden különbség elenyészik. Interferencia vonalak sem jelennek meg, mert a verebek rendetlenek. Csakis a semmit, a nagy szürkeséget adják össze. De mi is állhatna a veréb és a különbség között, hiszen a verébségben éppen a hasonlatosság a lényeg. Mindegyik igaz és nem igaz egyszerre, zajonganak, végletes ellenérvek repülnek az elszórt morzsákra, és diadalmasan csipegetnek. A csipetek zsongása az isteneknek semmi, de a verébségükben megőszültek föl-fölkapják a fejüket, isznak a pocsolyából. Ha a különbségre figyelek, akkor szinte megszeretem a verebet, mondhatni őt, őket, hiányoznak, talán nekik is hiányzom, ha nem vagyok köztük. A különbség az, ami megszerethető, persze most nem a verébségtől való eltérésükre gondolok, hanem arra, hogy különbek-e nálamnál. Arra, hogy mennyire nem vagyok képes én verébbé válni. Azonosulhatnék persze történelmi verebekkel, körülugrálhatnám az ő morzsáikat, fenyegetően, árván, ha valaki arrafelé merészelne csipogni. Ugyanakkor itt vagyok, csakis az különböztet meg, amit a saját morzsámról leírni bírok, más verebek, mi gondom ezekkel? Ugrálnak a sárban szegyig. | |
61. | [tulajdonos]: csilllag meggy | 2022-06-10 13:33 | Mindenki megcsodálhatja a mi hős szabadverstanoda vezetőnk buzgalmát, aki máris megkezdte Szabó T. Anna nagyszerű szövegének másolgatását, első menetben éppen ide, a Dokk felületén olvasható nagybetűs naplójába. Nem gondolom, hogy az ilyesfajta igyekezet káros lenne (jómagam is megtanultam kívülről néhány számomra kedves költő versét), de az irodalmi érték tiszteletének hiánya kicsit leárazza hősünk igyekezetét. Jobb lenne, ha "pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen […]" - tudjuk, de buzgó mócsingunk szövegében talán akkor is csilllag meggy az égen szerepelne, ha Attilát másolna, mert ugyebár vannak hiányosságok. Mélyen emberi! Nem amolyan szimpla szöveghű másolat a végeredmény, hanem valódi költészet, mondhatnánk, mert megerőszakolta önnön hiányosságaival, valamint megfeszítette a személy és az idő nyelvtani utalásokat az eredeti vershez képest. Ikonnak meg ott Rilke az üzenőfalon, aranyos glóriával, még jó, hogy a giccses bevezetőben Kassák szentsége nem került elő, ő ugyanis tudott magyarul helyesen írni, sőt a helyesen túl is, nem a kis magyar pornográfus szintjén. Komolyra fordítva a szót, arra kérem Pálóczi úr követőit, hogy ha vallásos hevületükben a Megölt feketerigó másolásába kezdenek, akkor ne mesterük piszkából induljanak ki, hanem az eredeti szövegből, amelyet megtalálnak az alábbi internet címen: http://www.barkaonline.hu/szepirodalom/18-versek/6394-szabo-t--anna--megolt-feketerigo Részletezve; a költő nevét nem ÜVÖLTJÜK, nem toldunk be üres sorokat a szövegbe, a "rigó feje fölemelkedik" sorból nem hagyjuk ki a "feje" szót, a rigó csőre nem tátong, hanem "tátog", a "se" szócska végére nem teszünk oda egy ’m’ betűt, még ha mi úgy írnánk is, figyelmetlenül nem kettőzünk meg magán- és mássalhangzókat, nem hagyunk ki olyan fontos sort, hogy "a vergődő test élő etető", de a "fiókára gondol" helyett sem írjuk azt, hogy "fiókáira gondol", az "elnémulnak" igét nem tesszük önhatalmúan múlt időbe stb... | |
60. | [tulajdonos]: Válasz | 2021-04-11 13:19 | Akadnak itt, akiktől jó lesz, élők vagy halottak, hagyján, vezéreink a költészet napján megszólítanak: Ady, József...
Megértem mind azt, amit ők leírtak - megélni nem akarom, ne fogja tollam mucsai hatalom, nem bogyó fejem a láplakók előtt.
Ravaszság, itten hordozák szent jelszóidat, szinte szellemi jogunk leszen a bárány-elleni fölzabálás - így redázi áttent. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|