DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36772 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Tiszai P Imre
  Velük
Új maradandokkok

Tóth Gabriella: azok az idők
Szilágyi Erzsébet: Teremtés
Petz György: Gyermekkor, bérház emelet
Tóth János Janus: szárnytalan
Szakállas Zsolt: TALÁN AZ OVÁCIÓ szürrealista kispróza
Bánfai Zsolt: Viharmadár
Tamási József: séták a sárban
Tóth Gabriella: múltbéli anzix
Kosztolányi Mária: a róka
Petz György: Este előtt
FRISS FÓRUMOK

Mórotz Krisztina 7 órája
Albert Zsolt 7 órája
Kosztolányi Mária 12 órája
Vadas Tibor 13 órája
Nyári lászló 17 órája
Józsi Gyöngyi 1 napja
Gyors & Gyilkos 1 napja
Aranyi Gábor 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Filip Tamás 2 napja
Rigó Tibor 2 napja
Bátai Tibor 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Oláh Imre 2 napja
Bara Anna 2 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Bánfai Zsolt 3 napja
Petz György 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Qui? 3 órája
Baltazar 5 órája
Hetedíziglen 6 órája
Játék backstage 8 órája
Etzel Mark Bartfelder 10 órája
Sorrento 11 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 13 órája
történések 14 órája
Vendég 17 órája
Bara 18 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 20 órája
Ötvös Németh Edit naplója 20 órája
Gyurcsi 1 napja
Juli 1 napja
Conquistadores 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Tépett Rétegek
Legutóbbi olvasó: 2019-12-08 05:17 Összes olvasás: 6038

Korábbi hozzászólások:  
29. [tulajdonos]: Kellékek 5/22014-11-04 22:39
Tovább ropom a járdát a park oldalába húzott ABC felé, amely előtt egy nénike oxigénpalackot szlopál. Látszik rajta, hogy függő. Egy anyuka dühösen rángatja ki a boltból kislányát, aki Hello Sidney-s eufória-injekcióért hisztizik. Szokásos reggeli körkép. És ez még mindig csak a külváros.
Úgy döntök, bemegyek, hogy vegyek egy kis peyotl levet estére. Ha szerencsém van, még kapok a reggeli friss főzetből.
A boltban minden csupazöld, és alig lézeng pár jól szituált fejvadász, így gyorsan a pénztárhoz jutok. A lány, aki a digitális árlehúzóval masszírozza magát a lába közt, unottan néz fel rám. Szomorúan konstatálom, hogy néhány éve még milyen jó nő volt, most meg tessék. Az elvidékiesedés tipikus példája. A hátsócombjára meg a derekára vaskos zsírrétegek rakódtak, és már tokája is akad. Pedig hogy rá voltam izgulva. De mit csinálnak magukkal az emberek? Nem néznek tükörbe reggel? Biztos kifogott valami original rootboyt, aki mellett szépen megterebélyesedett.
Kezdj el futni! – gondolom, és kifizetem a két doboz löttyöt. Az egyik sárkánygyümölcs ízű, a másik meg madártejes. Úgy döntök, hogy veszek még a Felnőtté Válás Keserű Pirulájából is, amely leakciózva virít a pénztárnál az óvszerek és a rágógumik mellett. Egy pillanatig még elnézem a lány szemeit, aztán anaklitikusan a tapasztalataimra gondolok, és inkább megyek.
Az utcán közben már felvonultak a közrendfenntartó szervek. Amíg bent voltam, az első reggeli osztagok már sorfallá nyúltak szét a kerítések meg a falak mentén. Nézem, ahogy Dávid-csillag alakú vállapukon megtorpan a napfény, feszes arcuk ragyog a dicsőségtől, örömtől hámló tekintetük pedig gnómaként feszül felém. De a lelkem már rég elsikárolódott.
Elrobog a neonzöld iskolás busz is, rajta visítozó elsősökkel és a plexire passzírozott nevelőnőkkel. Végre elérem a parkot, ahol a fák azúrkéken csillognak, a játszótéren viszont egy-két maszturbáló kutyán kívül senki nincs. Ez elszomorít. Jó lett volna egy kicsit huncutkodni még délelőtt, ha már így alakult. De manapság olyan kevés az öröm az életben, mint az „r” betű nélküli hónapok.
Tovább megyek hát céltalanul a belváros felé, és hamarosan el is érem. Onnan lehet észrevenni, hogy az ember már a belvárosban jár, hogy az utcán a házak nemzeti színűre vannak mázolva: a tetők, és a házfalak egységesen pompáznak. A bent lakóknak fogalmuk sincs, hogy ketrecbe vannak zárva, hogy a rendszer kizsákmányolja, kibelezi, és feltrancsírozza őket mielőtt fölzabáltatja a Többivel. Az ember kiszolgáltatott, mert más tulajdona.
Akárhogy is, de azért akadnak itt népszerűtlen sikátorok. Eszembe is jut, hogy az egyikben régi művészfilmeket árulnak feketén, ezért arra veszem az irányt. A felettem hasító égcsík függőleges párhuzamban kísér tovább utamon.
Hamarosan a Kidobott Kellékek utcában találom magam. Mindenhol kosz és penész lapul. A falak itt rozsdabarnák és büdösek. Halomban állnak a dolgok. Mindenféle dolog, amit az ember csak el tud képzelni.
A szemetes konténerek körüli őrjöngő hajléktalantömeg zsivaja morajlik a fülem tövén. Egyiküknek sikerül egy kidobott, de még egészen használható pornósztárt kihalásznia, amit a többiek nem vesznek jó néven. Megindul a harc a nő kegyeiért. Épp abban a pillanatban, amikor már majdnem behánynék, kiválik közülük egy, és felém tart. Félhosszú rasztát visel, és nagyjából velem egyidős. Úgy néz ki, mint aki nappal keményen melózik, estére meg átvedlik egy élő droglaborrá. Dolgozik, hazamegy, zenéket gyárt, mert szereti, aztán ennyi az élete. Otthon nincs kötelesség vagy felelősség, nincs család. Még mindig a szüleinél lakik. Aztán a szülei meghalnak, ő meg egyedül marad, de már majdnem ötven, mire összejön egy huszonéves lánnyal, s ha mégsem, majd arra gondol, milyen jó lenne visszamenni húsz évet ezzel a tudással.
-    Minden rendben jó ember? – kérdezi, ahogy közeledik – Min fáj a feje?
-    Nem tudom, csak úgy fáj. – felelem, azt se tudom miért.
-    Na jöjjön csak, majd én meggyógyítom! Orvos vagyok.
-    Nem hiszem, hogy tudna rajtam segíteni. Senki sem tud, évek óta. – felelem megbékélt felnőttek hangján kényszeredetten.
-    Az nem lehet. Mindennek megvan az oka. És az én módszerem nagyon jó.
-    Már nem hiszek semmilyen módszerben. – válaszolom és az elmúlt évek fájdalmas kezeléseire gondolok. – Jövő héten ünneplem a harmadik II. Születésnapomat.
-    Higgyen nekem, nem vagyok sarlatán.
Valamiért őszintének tűnik, és ha már úgy se megyek be dolgozni, akkor miért ne? Úgy döntök, követem.
A gazdagnegyed felé invitál, ami csak két villamosmegálló lenne, ám ő ismer egy rövidebb utat a csatornákon át. Ennek ellenére valamiért még így is órákon át bolyongunk a rózsaszínre mázolt alagútrendszerben, ahol eper és málnaszag pállik a lábunk keltette csobbanásokkal. Időnként rémült kiskacsák rebbennek odébb utunkból, s bár felettébb bosszantóak, tudjuk, hogy csak az átlagos alagútrendszerek alapvető kellékei.
Végre kibukkanunk egy tágabb teremben, ahol egy kisebb patkánycsoportosulás illegális kortárs verseket írogat. A lábaik közt fémesen kongó dinitrogén-oxidos palackocskák gurguláznak. Úgy tűnik, be vannak lufizva, mert folytonosan nyihegnek, miközben csöppnyi agyukkal próbálják megfogni azt a leírhatatlan érzést. Némelyikük időnként felmond pár szót egy diktafonra, aztán tovább megy a móka.
Elnézném még őket, de a csodatevésre tudtán kívül vállalkozó vezetőm már integet a liftből.
Belépek mellé, és a titánberakatú liftkapszula hangtalanul megindul felfelé. Odabent a kalitkában puhára szelt dubtechno szól. Nagyon kellemes. Az embernek szinte kedve volna tőle egy kis amfetaminhoz. Mosolygok vezetőmre, ő meg visszamosolyog. Olyanok vagyunk most, mint két szánalmasan béna szereplő egy argentin szappanoperában.
Jó tíz perc után végre megáll a lift és a védőrácsok morogva félretolódnak. Egy hatalmas előcsarnokba jutunk, melyben vaskos díszoszlopok magaslanak, és észreveszek néhány értékes római kori antikszobrot is, melyeknek már rég nyoma veszett. A szobrokon meg az oszlopokon kopasz cerkófmajmok lézengenek, néhányuk felvisít jöttömre.
A szemközt lévő bejárati ajtóhoz megyünk, keresztül a padlócsempéhez tapadt száraz banánhéjhalmokon és elhasznált óvszereken.
Az ajtó mögött egy átlagos orvosi rendelő szűk folyosója vár, a végén egy másik ajtóval, amely előtt egy szűk kis ablakból egy szőke nő kukucskál ki felénk. A folyosó oldalfalai eldobált mankókkal, megtiport szemüvegkeretekből kirobbant lencsékkel vannak kiszórva, középen meg egy szétrugdosott kerekes szék haldoklik.
A szélesen mosolygó szőke asszisztens feje visszasiklik a nyíláson, és máris kattan a zár az ajtóban. Egy idős hölgy tart kifelé, bizonyára az előző beteg. A szájából egy pettyes garnélarák farka ficánkol, ám ettől eltekintve, a hölgy, mintha kicsattanna az egészségtől. Vehemensen rohan el mellettünk, fütyörészni is próbál jókedvében, de az állat miatt csak pfuffogások pufognak ki a szája szélén, amely úgy hullámzik, mintha fújná a szél oldalról.
-    Van, aki pont azért vesz BMW-t, mert az státuszszimbólum, én meg pont nem! Érti? – kérdezi az orvos, miközben beinvitál a rendelőjébe. Valami hasonlóan frappánssal akarok visszavágni, ezért ezt mondom:
-    Több tucat éhező gyermek hal meg naponta Afrikában. Mi értelme ennek? Mi értelme az ő néhány éves életüknek, ami semmivel sem viszi előrébb a világ dolgait. S, ha létezik isten, miért pazarolja ilyen hiábavaló életekre az energiáját?
-    Nekem is az a kedvenc számom- feleli, és leültet a szoba közepén lévő fotelba. Ő a széles asztalnál foglal helyet velem szemben, s valahonnan máris előugrik az asszisztensnő, fehér miniszoknyában, áttetsző harisnyatartóval. Jó alakja van, és nagyon dekoratív. A feje meg mindegy is. Régen mindig az arcot meg a melleket néztem meg először egy nőn, de ahogy öregszem egyre inkább a lábak és a fenekek meg az alak iránt érdeklődöm.
-    Cosette, drágám, majd készítsen elő egy egészen fiatalt, legyen szíves! – veti oda neki az orvos, akinek igazából még a nevét sem tudom, már ha tényleg úgy hívják.
-    Igen doktor úr! – csipegi a nő, és ellibeg. Három másodpercnyi libabőrös hullám lök meg.
-    Nos, amint említettem, az én módszerem nagyon speciális, de ugyanolyan hatásos is. – folytatja a doktor – Csupán két lehetőség közül kell döntenie. Nézze csak: – S látom, hogy a szőke cica már jön is visszafelé, kezében egy kisebb méretű, kapálódzó garnélával, amely segélykiáltásokat próbál az ajtó felé küldeni, de senki nem hallja meg.
-    Ez meg mi a p@#!%**? – kérdezem meglepetten, és tényleg:
-    Ez a rákterápia. Minden betegségre hatásos. Még a rákra is. Megszünteti minden baját.
-    De hát hogy működik? – kérdezem aggódva és hátrébb szorítom magam a fotelban, pedig nincs tovább.
-    Csak berakjuk az állatot a szájába, az meg kikaparja a betegséget odalentről. Egyszerű. Működik, higgye el.
-    Ez lenne az egyik lehetőség.
-    Úgy van.
-    És mi a másik?
-    Ejj, maguknál fiatal, tettre kész férfiaknál mindig ez van. Cosette, készítse elő a különszobát!
-    Igen doktor úr! – csipegi Cosette, és ellibeg.
-    Szóval? – érdeklődöm
-    A másik nagyon jó módszer a betegségek kiűzésére, egy jó kiadós Lingam masszázs.
-    Az meg mi?
-    Azt javaslom, fizessen huszonötezer kreditet és menjen be a másik szobába. – feleli és vigyorog.
Végső soron mind csak szeretetre vágyunk. De hatalommal, sikerrel és önmegvalósítással takargatjuk. Nem tudom, mire vállalkozom, de mivel jószerivel mindig az első benyomás után döntök, végül beadom a derekam. A garnélaráknál csak jobb lehet.
-    Oké! - felelem, és odanyújtom a csuklómat az asztal sarkán lévő leolvasó-konzolhoz, amely csippan egyet.
-    Remek ! – örvendezik a sarlatán, és a szoba felé int. Odamegyek és belépek. Cosette, a dögös asszisztens már teljesen mezítelenül rendezgeti a földön lévő tatamit, ruhái a sarokban hevernek. Becsukom magam mögött az ajtót és innentől kezdve tudom a dolgom.
Vetkőzni kezdek, mialatt nézem, hogy Cosette meggyújtja az illatgyertyákat, feltesz egy kis tradicionális indiai alapzenét, aztán int, hogy feküdjek a hátamra.
Fölém hajolva végiglocsol valami édes illatú olajjal, és elkezd kenegetni. Formás mellei hetykén lifegnek az arcom felé, a bimbója körüli foltocska egészen apróra zsugorodik. Kezével néha lenyúl, aztán egyre gyakrabban, majd pedig durva varázslásba kezd. Különösebbnél különösebb fogásokat alkalmaz, de mindenhogy jó. Egy ideig csak a végével játszik, aztán megint tövig markol és lassan, de keményen rándítja. A másik kezével a heréim alá nyúl, és időnként kisebb-nagyobb nyomást gyakorol. Aztán egyszer csak bent találja a mutatóujját hátulról, és máris a prosztatámat keresgéli. A másik kéz közben le nem áll. Nem bírom tovább, és telefröcskölöm az arcát.
Miután megszabadul belőlem, Cosette popsitörlőket tesz rám, és végigtörölget, aztán meg magát is. Utána azt mondja:
-    Bekapcsolod a rádiót, és a dalokban félpercenként elhangzik az a szó, hogy „you”.
-    Micsoda szégyen – felelem, miközben öltözni kezdek. – És onnan tudod, hogy öregszel, hogy azoknak a daloknak a szarabbnál szarabb feldolgozásait hallod, amiket tinédzserként hallgattál.
-    A sok hülye meg csak ámul, hogy ez milyen jó. De az a művész, aki nem szereti a közönséget, az előbb utóbb magától is megundorodik.
-    Egyszer elmehetnénk egy olyan felnőtt moziba.
-    Szerintem, ha a pároddal mész ilyen helyre az azért gáz, mert kezd elpuhulni a kapcsolatotok, ha meg egyedül, az szimplán szánalmas.
-    Aha – felelem, és máris érzem, hogy múlnak a fájdalmaim. Úgy tűnik, a módszer kezdi kifejteni a hatását, már csak az a kérdés, meddig tart? Mindig fel kell tennünk a megfelelő kérdéseket. Különben meg mindenki csak vigyorog. Kisvártatva ismét az utcán találom magam és már látom is:
A dzsippekből kilógó vadászebek mindent tudóan bólogatnak az anyósülésen repdeső párjuknak. A szándékoltan lehúzott ablakból böfögnek kifele az egy kaptafára készült, semmitmondó dalok. A lányok ragyognak a csodamázban, és továbbra is sokat megtesznek azért, hogy pozícióban maradhassanak.
Olyan boldog mindenki.

28. [tulajdonos]: Tépő Donát: Kellékek 5/12014-10-26 20:21
Kellékek

„Az olyan emberek, mint én magam, vagy, mint amilyen magából lehet egyszer, sohasem érnek el semmit. Mi túlságosan józaneszűek vagyunk, túlságosan értelmesek… Az emberek szívesen meghallgatják a filozófusokat egy kis szórakoztatás erejéig…de, hogy értelmes ember tanácsai szerint cselekedjenek – arról soha nincs szó.”
Aldous Huxley_Nyár a kastélyban


    Először is töltök magamnak egy Sztolicsnaját, mert tudom, hogy addig képtelen vagyok magamhoz térni, míg nem érzem az ízét a szájpadlásomon. A telefonom ébresztőzenéje egy régi goa-trance, amit évek óta nem bírok megunni, és a készülék is azért merül le olyan gyorsan, mert minden reggel hagyom, hogy végigmenjen a dal. Miközben szól, én sugárhajtású repülőt hajtogatok a takaróból, és felreptetem az ágyból, körbe a szobába. Aztán megindulok végre a fürdő felé.
A kistükörből az öregedő, bozontos Rozsomák szemez vissza, így hát úgy döntök, mégis megfésülködöm. Több tonna fésű hever szanaszét a csempén, mégsem találom a kedvencemet, azt a tigriscsíkozottat, amit nagyapám hozott a Titánról. De legalább az elefántcsontnyelű fogkefém megvan. A guano ízesítésű fogpaszta már marja is a szám szélét, ahogy sikálom a fogzománctáblákat. A dal lassan lejár, a telefonom pedig tíz perc múlva újrakezdi a nyolc perces felvételt, de ezt már nem várom meg. A WC kagylóba dobom, és inkább elmegyek felöltözni.
A gardróbban lakó kiscsajtól elkérem a hétfői ingemet, amely mályvaszínű, mint az ő szeme. Selymesen simul mellemre, ahogyan begombolom magamon a szekrénybe épített tükör előtt. A lány közben még mindig a farkamat bámulja, amely pont a szeme előtt lifeg fejmagasságban. Nem tudom, elmúlt-e már tizennyolc, de biztosan látott már ilyet. A békesség kedvéért mégis rácsukom az ajtót és átlépek a fehérneműs fiókokhoz.
Miközben tovább öltözöm, kedvem támad egy kis közéletre, úgyhogy bekapcsolom a TV-t, amiben már javában süvítenek a reggeli hírek:
A kormány államosítani készül a pislogást, mint már amúgy is adóköteles tevékenységet. A vakok tüntetnek. Kínában újabb dinoszaurusz-tetemeket halásztak ki a tengerből, pusztulásukat feltehetően ismét a globális felmelegedés okozta, de ezt minden multinacionális nagyvállalat kétségbe vonja. A múlt héten elfogott olasz maffiavezér elleni per koronatanúi tegnap este öngyilkosságot követtek el Nápolyban. Az amerikaiak ma hajnalban ismét lerohantak egy közel-keleti országot, hogy békés szándékkal rendet teremtsenek. A kőolaj ára felfelé ingadozik, a tőzsde jól áll. A reggeli korrupciós ráta az országban még csak negyven százalékon, a gazdasági miniszter keményvalutát böfögött, szóval egész jó napnak nézünk elébe.
A konyhában elindítom a turmixgépet, amelyet jól telepakolok különféle dolgokkal: teszek bele gyorsan felszívódó proteint és tiszta aminosavakat is, aztán rostot meg amfetamint, hiszen mindezek az egészséges reggeli nélkülözhetetlen kellékei. Miután felhajtom ezt a kókuszos-ananászos moslék állagú italt, a hűtőből kiveszem a felolvasztott húscafatokat, amelyeket a legutóbbi öngyilkos merénylet helyszínén szedtem össze a házi-krokodilnak. Ahogy a nyers húsrostok önmaguk levén át az etetőtálkába fröccsennek már hallom is az állat lépteit a folyosóról. Biztosan ma is a bejárat előtt aludt, ahogy mostanában mindig szokott. Valami hidegvérűre van rákattanva, aki a szomszédba költözött nemrég. Állítólag orvgyilkos. S lám kidugja érdes busafejét a nappali sarkán a drága, és lomhán halad felém reggelizni. Megsimogatom, és arra gondolok, hogy nem igazán vagyok én jó apja ennek a gyereknek. Állandóan dolgozom, vagy a saját boldogságomat helyezem előtérbe, rá meg nem marad időm. Most is csak fogom a kulcsokat és elindulok. Sajnos le kell foglalnia magát nélkülem, és meg kell tapasztalnia, hogy a szülők egyszer csak elengedik utódaik kezét és magukra hagyják őket. Az állatvilág különös csodája ez. Más emlősöknél is megfigyelhető.
A reggeli pinaszag, ami a kertvárosi utcán terjeng, már egészen poshadt jellegű, ami azt jelenti, hogy a fertőtlenítőbrigád ma elaludt. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy a havonta fizetett roppant sterilizációs összegek megtérülnek.
A postaládából egy mumifikálódott hittérítő fejét kaparom ki, hogy elérjem a reklámújságokat. Leárazás a Heppy Marketben: csak ma 90%-os hasnyálmirigykonzerv fél áron. Amíg a készlet tart. Fontolóra veszem az ajánlatot, aztán kidobok egy kézigránátot az útra, hogy egy taxis megálljon. De a rutinos indiai, aki a soron következőt vezeti, már nyomja is a turbó gombot, mire az autó átugrat a robbanás keltette lyuk felett, és tovább hajt. Hiába. Ezek a cseles bevándorlók már nagyon képzettek. Jobb lesz, ha gyalog megyek, de akkor lehet, hogy a főnököm megkésel, ha elkések. Elnézem a szomszéd háza elé emelt nemzeti khacskar-t, és arra gondolok, hogy akkor már jobb, ha ma be se megyek.
Ezért aztán a parkban lévő játszótér felé fordulok, hátha kint hagytak néhány tinit vasárnap délutánról. Egész tisztességes a kínálat ilyenkor a parkban. Üldögélnek, füvezgetnek és kibeszélik szánalmas érzelmi kitöréseik hátterét, amiről azt hiszik, bármiféle fontossággal bír. A lányok az előző esti flanellízzel a szájukban megtárgyalják a szombati diszkót, hogy ki-kivel feküdt le, és mennyit engedett, a fiúk meg tartalommentes műanyag popzenét lebegtetnek simogatós telefonjaikról, vagy ha rossz idő van, akkor ócsárolós rap-et.
A park előtti sarki presszónál különös mintázatú, felturbózott tolószékek vannak kikötve, némelyik még prüszköl is, odabentről pedig duhaj mulatozás hangzik. A „Love me tender”-t éneklik megasztárokat megszégyenítő tónusban, az épület falai remegnek a gyönyörtől. Úgy döntök, mégsem megyek be, mert akkor a sok vodkától később nem lenne kedvem ebédelni. Márpedig a kiadós ebéd az élet nélkülözhetetlen kelléke.

Olvasói hozzászólások nélkül
27. Tépő Donát: web2014-10-07 21:03
itt megtalálható minden:
www.tepodonat.hu

Olvasói hozzászólások nélkül
26. Tépő Donát: Gyökerek2014-10-07 21:01
Kedves Péter!
Sajnos nem követtem figyelemmel a Dokk-on ezügyben zajló kommenteket, ezt rosszul gondolod, nem volt célom azokra reflektálni, ez az írás már év elején megjelent egy könyvemben. Abban egyetértünk, hogy van még mit tanulnom drámaírás kapcsán, ez nem vitás, nem is ez a"fő profilom", inkább novellákban és versekben utazom, de időnként rávetemedek erre is, ez előtt még kettő született, a témából adódóan azok "sikeresebbek" lettek, jóformán meg is lepődtem volna, ha nincs negatív komment az írás kapcsán. A mondvacsinált apropóval egyet tudok érteni, de az apokalipszis dolognak számomra jelentősége van, egyébként a drámának van egy elő illetve egy utónovellája (5K), (Peremhelyzet), melyek összekapcsolódnak a sztorival. ajánlom megtekintésre őket, és köszönöm észrevételeidet.

25. [tulajdonos]: Tépő Donát: Apátia2014-10-06 10:11
Apátia

„A józan ész hivatkozik és rével: a hatalom birtokosai kitartanak szokásos disznó viselkedésük mellett, mi pedig belenyugszunk és engedelmeskedünk.”
Aldous Huxley: Nyár a kastélyban

    Már nem vagyok messze attól, hogy pánikba essek. Nagyjából fél órája görnyedek a papír fölé, amit a két tiszt elém nyomott, de még a fejléc kitöltésén sem jutottam túl.
    A szobában nyomott levegő pózol csendesen, és hagyja, hogy a délutáni napfény keresztüllásson rajta. A kályha szélén a lezüllött macskák lábukat a plafonnak meresztve sziesztáznak, az egyik, már amúgy is vemhes állat szeméből lassú kéjvágy csordogál.
    Hát szép kis szülinapi ajándék – de, mint minden tizennyolc évet betöltött személynek, kötelességem alávetnem magam a hivatalos eljárásoknak. A tisztek még így is rendesek voltak, hogy csak délidő után jöttek, és engedték, hogy legalább a szülinapi tortámat megegyem. Igaz, kértek is belőle, de hát mit tehet az ember, az élet duplán exponált képkockái folyton felvillannak: a babaágy színes farácsai / a félszemű kopó az udvar közepén / közös vizelés apámmal az üzem klozetjában / az iskola öntöttvas kapuja / kolbászlopás az osztálytársakkal a háború utáni szegénységben / fürdés a Rajnán / meztelen fiúk az öltözőben.
Kinézek a nappali felé, ahonnan sodró lendülettel hömpölyög befelé anyámék harsogó nevetése, amely rendszertelen időközönként a két tiszt lónyerítésszerű felordításával keveredik. Az Activity parti jól halad, ez nem vitás, nem úgy, mint én a kérdőívvel, de remélem, hogy odaát sem lesz semmi gond és a többiek is zökkenőmentesen mennek át a vizsgán, mint szellemek az ágy alatt.
Az új törvények, mint az ölelő karok: az idősebbek, a szülők több lehetőség közül is választhatnak intelligenciájuk bizonyítására, amelyhez értelemszerűen hozzáveszik majd a család szociális helyzetét, majd ennek, valamint a helyszíni szemlének a keresztmetszetéből vonják le a végső következtetést, vagyis, hogy a ki alkalmas a beilleszkedésre a világ legműködőképesebb társadalmában. De most elbúcsúzom a jellemtől és átvedlek valami mássá.
Akkora zajt csapunk, hogy meg sem halljuk a zajt.
Talán a nyugati nagyhatalmak az alapvető emberi jogok tekintetében nem nézhetik jó szemmel, hogy az ország vezetése likvidálni készül a hülyéket, degeneráltakat, bénákat és a tanulatlan népséget, de ez pillanatnyilag mit sem változtat a helyzetemen. A dolgok épp most történnek, az idő pedig mindig késik, és ami azt illeti, a törvényi szabályozás által meghúzott határvonalak sem mindig igazságosak. Elég egy rossz válasz, és az ember a gézkamrában végzi. A két éve tartó megtisztulási folyamat pedig már így is elég tömeget felemésztett a Rajna mentén: családok, rokonok tűntek el a süllyesztőben, csak mert nem voltak elég képzettek vagy olvasottak. Ez a vegytisztított túlélés.
A környékbeli falvakból egy ideje már borzongós mendemondák érkeznek arról, hogy kit vittek el, meg ki volt az, akit egyből a kisudvaron beleztek ki a kutyák martalékául, de az egész mindezidáig csak egy áttetsző, filmszerű maszlag volt, amit a Híradóban adtak esténként.
Lassan barkásodik bennem a félelem.
Nem gondoltam, hogy egyszer velem is megtörténik, pedig nagykorúságom már egy ideje kérlelhetetlenül a nyakamon csücsült, de az egész mindvégig olyan abszurdnak tűnt, mintha Hitler legalábbis a zsidókat akarta volna kiirtani. Meg, hogy a vér legyen az első.
Így sem jártunk jobban.
Fortyog körülöttünk az őrület.
A senkiknek kell meghalni a tökéletes társadalom érdekében. Nincs szükség rájuk a termeléshez? Vagy az elit tagjai majd más országok senkijeivel akarják megtermeltetni a javakat, miután saját magukat megtisztították a mocsárbűztől. Még a végén ki fog törni egy II. Világháború.
Az asztalon álló Valóságkeserűs üvegből fintorogva kortyolok ismét egy jó nagyot. Miután az üveget visszahelyezem az asztalra, tovább gondolkodom azon, hogy akkor most mit is kellene beírnom a „Szexuális érdeklődés:” rovatba. Továbbra sem jutok dűlőre.
Felnézek a párkányon üresen tátongó Impulse-os flakonokra.
Azt még sem írhatom, hogy FÉRFIAK, mert akkor akármilyen jól is töltöm ki az alant lévő felmérést, egészen biztosan valami bizarr módon végzem. Hacsak nincs néhány hozzám hasonló a vezérkarban. Vagy írjam azt, hogy NŐK? De mi van, ha rájönnek, hogy hazudok? Ezek mindenre képesek. Jobb a szaglásuk, mint egy franciakopónak. Ezek a kommandósok kifinomult specialisták, akiket a Führer személyesen válogatott ki egy nagyszabású karaoke parti keretében. Mutatták is a Nemzeti Televízióban a felvételt, amelyen a kevlározott SS tisztek beszélnek a felvételi követelményekről, úgy, mint orvgyilkosságban jártasság vagy Lelketlenségből szerzett diploma.
    A világ éberen figyel.
    Az angolok hajlandóak lennének szövetkezni a franciákkal, csak, hogy ezt a tűrhetetlenséget megállítsák, de most az egyszer nem tudtak kikoholni semmi vádat, így hát a nácik egyenlőre azt csinálnak az országgal, amit akarnak. Sztálin közben vödörszámra szlopálja a Sztolicsnaját vidéki dácsái egyikén, és jót röhög a markába. Ha nem lennének lezárva a határok, már rég kint lehetnék Amerikában, ahol még meleg-bárok is vannak. De ekkora hazafiatlanságot nem engedhetek meg magamnak.
    Ördögi körbe lépünk.
Nem túl őszinte meggyőződéssel beírom, hogy hetero, de aztán még fáj egy kicsit a szívem. A „biszexuális” is jó lenne válasznak, de errefelé az nem divat. Itt csak a párttitkárok járhatnak singer-klubbokba a feleségeikkel, és Berlinben is hiába nyílt meg az első meleg mozi, a másság továbbra is csak a kiváltságosok előjoga marad.
Vidéken meg csak a biztonságos bigottság burjánzik. Még a karlendítést se szokták meg.
Ránézek a faliórára a kandalló felett és megállapítom, hogy másfél hete nem voltam senkivel. A tesztkérdések már nyálcsorgatva várják, hogy kezdhessenek, de végül nem szánok rájuk negyed óránál többet. A történelmi, kémiai és irodalmi keresztkérdések pasztellvázlatként ragyognak túl a szememen.
Jobb lesz, hogy ha továbblépek.
A lap aljára odafirkantom a nevem a dátum mellé (1940-08-11), és felállok.
Átmegyek a nappaliba, ahol apám épp az atombombát mutogatja, de a tiszteknek nem nagyon esik le. Anyám, lakozott üvegviasz arcával mindent megtesz, hogy a kobrakommandósok előtt szerethetőnek tűnjön. Holnap reggel, amikor bemegy dolgozni az óvszergyárba lehet, hogy telibe köpi a vezér képét az öltözőben, ahol Nagy Testvér mindent lát, de most még szelíden gyűrögeti kamgarn-szoknyája szélét.
Átadom a tesztet az egyik vérkutyának, de az nem is nagyon foglalkozik vele, annyira küzd a megfejtésen. Int egyet baljával, hogy távozhatok, így hát magára hagyom a kis csapatot, és kinyitok az udvarra.
Ott aztán egy jókora fekete, háromüléses tandembicikli látványa fogad, amelynek sofőrje éppen tojásokkal tekézi a tyúkokat, és nyihog. Végignézek a pálmasoron, és a kiskapun át huncut napfényt vélek felfedezni, ami jó jel.
Mesebeli boldogság hívogat.
Úgy döntök, hogy elég volt mára a megrázkódtatásokból, és amúgy is születésnapom van, úgyhogy jobb, ha átmegyek a kocsmába.
Az utcán csak a szokásos körkép: lucskos gépírónők épp az ebédjüket töltik, aztán majd visszasasszéznak a hivatalba fontosnak tűnő papírokkal foglalatoskodni, és bágyadtan mosolyognak egymásra a kávészünetben is. A házfalak rojtosra vannak tapétázva propagandaplakátokkal, hogy az ablakok csak üres szigeteket képeznek közöttük. A sarki lámpaoszlopon szikrázik a délutáni melegedés, a sasok odafönt unottan köröznek és pállik a megrögzött azbezstszag.
Megérkezek a kocsmához, amit nemsokára kénytelenek lesznek bezárni, hiszen az erkölcsileg feddhetetlen emberek nem járnak kocsmába és nem is dolgoznak ott. Néhány hét és vége a szezonnak.
Odabent már nagyban megy a móka. A pult fölé kirakott, keretezett Hitler képen darts-maradványok lógnak csüggedten. Néhány helyi öreg vagány a jobb sarokban ütemre tántorog egy régi bajor rigmusra, ami errefelé szentségtörésnek számít. A másik oldalon nyugodt a kép: Müller bácsi megint idemenekült az asszony elől, és lomhán szürcsöli a Házmestert egy cigánygyerek társaságában. Barna gerinclakk illat terjeng és a maró pipafüst is felkapaszkodik a sörcsap tetejére, amely mögött puhán lötyög a mindig kedves Johanna. Árjakék szemei buja elszántsággal lüktetnek, mert még mindig nem tudja, hogy a fiúkat szeretem.
-    Boldog Szülinapot, Dijf – kedveskedik rögtön, én meg mosolygok. Miért van az, hogy a nőkkel ilyen jól megértetem magam, a férfiakkal meg csak a baj van?
-    Köszike. Egy fehérjeturmixot kérek! – felelem.
-    Jó választás. Máris hozom. – azzal ellendül a proteinos kannák felé, én meg látom, ahogy a hátsócombjára rakódott zsiradék megreng a lépések alatt. Hát ez a baj a nőkkel errefelé. Eldeformálódott husángmaradványokká lesznek a vidék párájától.
-    Felhangosítanád a tévét? – bökök a sarokba vasláncozott képernyőre, amelyen már javában megy a ma esti akciófilm az I. Világháborúról. Micsoda mészárlás.
A zsebemből előkotrok egy kis Styvesant-ot, amit a szeretőmtől kaptam az alkalomra. Igazán bőséges adag, talán egy hétig is elég.
Sodrom a cigit, a turmixgép meg már zakatol is. A képernyő tüzérségi lövegeket köpköd, a falról lecibált decibelek a padlón landolnak. Meggyújtom a staubot és mélyet szívok a kátránypöffetegből. Közben látom, hogy a cigánygyerek megindul az öreg Müller mellől, és a pult felé tart. Csak néhány évvel lehet fiatalabb, mint én, de a szemén kettétört fájdalmak tükröződnek. Ha jól sejtem, az egész családját elvitték, ő meg elbújt. Nem idevalósi.
A pulthoz lép és szótlanul átbámul rajtam. Aztán száját alsó ívben felhúzza, mintegy nyugtázva jelenlétemet, és ez egyben valami üdvözlésfélét is jelent.
-    Egy vodkát? - kérdezi egyszerre.
-    …kösz, de nem iszom alkoholt – felelem, és az izmaimra bökök – Ezeknek nem tesz jót.
-    Aha. Hát akkor majd én. – mondja, azzal leül a mellettem lévő székre. –Na és jó a műsor? – int a repeszgránát-hajító verseny felé.
-    Mindenki remekül mulat.
-    Az jó. Ebben az országban beledöglünk a mulatságba. És a kiváltságosok röhögnek a legjobban – édesem, tölts egy lapost! – majd rám kacsint – Jó kis cica, mi?
-    Megjárja.
-    Hát nem tudom. Mostanában elvesztettem a rajongásomat a nagy mellek iránt, és inkább a kisebb, kerekebb formákra bukom, akik meg épphogy nagyobbat akarnának maguknak. Meg most már nem bukom a fiatal csajokra – inkább az érettebbek érdekelnek.
Johanna parírozva lehelyezi elénk a turmixot és a vodkát. Az arca púderkompaktba mártva feszül az örömtől. Büszkék vagyunk rá. A televízióban közben megszakítják a műsort egy újabb tájékoztató reklám erejéig, amelyben a faji megtisztulás szükségességét és előnyeit olvassák be.
-    Ez az ország virágzó fenyves erdő lesz majd nélkülünk. – folytatja újdonsült ismeretségem, és még órákig elhallgatnám bölcsességeit, de a bárpult aljából kiböffenő meztelencsigahullák egy idő után zavarni kezdenek. A fiatalok amúgy is dacosak, elégedetlenek, bágyadtak és közömbösek. Gyakran pózolnak és feltűnően viselkednek, máskor meg hallgatagok. A fiúk felvágósak és hencegősek, s nagyon átlátszó az a nagyvilági magabiztosság, amit színlelnek.
-    Azt hiszem, jobb, ha most már megyek – vetem fel és a következő havi zsebpénzemből fizetni kezdem a számlát.
-    Na ne légy már ilyen provinciális – mondja a cigány gyerek, és rosszallóan néz rám. Ennek ellenére lelkiismeret-furdalás nélkül távozom, és kilépek az itatóból.
Az utcán azonnal arcomba csapódik egy meleg hőhullám, aztán rögtön égő akácfafüstöt érzek az orromban.
A következő percekben szemtől szembe találom magam az aljassággal.
A város távoli részéből vastag füst száll fel, vadul ropogó tűz ordításával keveredve, az utcán jajveszékelő donorok rohangálnak fejvesztve. A szemben lévő optikánál az eladó heggesztőpisztollyal próbálja lezárni a boltot, a félmeztelen asszisztensnő kezét maga elé téve sikítozik, hogy siessen. A fickó még talán megúszná, de a nőcske egészen biztosan nem egy értelmiségi, csak valami szokásos, jó időben, jó helyen lenni akaró típus kis, körte alakú mellekkel. Lidérces álmok lógatják lábukat a villanyoszlopon.
Hát eljött az idő – gondolom, és elindulok balra a pékség felé, hátha még nyitva van.
Megszoktam , hogy egyedül vívom a háborúimat, s lassan azt is megszokom, hogy alul maradok a végső igazságaimmal.

Olvasói hozzászólások nélkül
24. Kalnivet Péter: ..2014-09-23 17:18
Remek írás, gratulálok, irigyellek is érte. Egyelőre egy szájbarágós tanmese, kamaradrámának is nevezhető, de ha gondolom dramaturgiát még tanulsz, nagyobb fajsúlyúvá is teheted – hogy nagyobbat szóljon. Kevésbé direkt módon is kibonthatod, több életszerűbb eseménnyel, mert egy baráti társaság kocsmai jellegű konyhafilozofálgatásából nehéz igazán művészi produktumot előállítani. Abban egy Lotanhoz hasonló tudással rendelkező figura beleerőltetése is szükségtelen lenne, hisz nem túl életszerű, hogy egy hétköznapi alak ennyire bennfentes lenne (apokalipszis ide, apokalipszis oda, hisz ilyen szintű összeesküvés nem megvalósítható). Sokkal kézenfekvőbb lenne egy erőszakkal megszállt, az őröket lefegyverező bilderberg-tanácskozáson zajló tetemre hívás, vagy egy b’nai b’rit-szertartás leleplezése. – és ezzel a hiteles befogadást kontraproduktívvá tevő világvége-szálat el is hagyhatnád. Érződik a mondvacsinált apropó ahhoz, hogy elmond, amit szeretnél. Amit szeretnél az leginkább az, ami a dokkon meg lett alapozva egy pár napon át zajló vitából, melyben próbáltam felvetni új szempontokat és egy kötetlenebb attitűdöt megvalósítani erről a témáról. Ez úgy látom, nálad lecsapódott. Csak azt nem értem, miért kell ’belémrúgni’ egy másik téma kapcsán. Elnézést, nem akarom a faladat elcsúfítani egy ilyen kérdéssel és ünneprontó sem akarok lenni, de nem tudom magamban tartani. Ennyi erővel a két fő motívum miatt (cionizmus és vírus) az ebolacionizmus címet is adhattad volna.

23. [tulajdonos]: Tépő Donát Gyökerek 2/22014-09-23 11:42
MORTECAI Érdekes. Pedig a te cionista barátaid odaát a legkiválóbb történelemhamisítók. Csak nem figyeltek eléggé a részletekre, azokat nem dolgozták ki annyira. figyelj csak: Mózes megérkezik Izrael gyermekeivel Kánaánba, aztán egy isteni parancsra lemészárolja a lakosság nagy részét, a maradékot meg vízhordásra és favágásra kényszeríti? A valóságban Jerikó meg a többi hatalmas erődítmény, amelyet állítólagosan legyőztetek, hogy visszafoglaljátok a földeteket, csupán kis falvak voltak. A kései írók találták ki ezt az egészet, mint ahogy Salamon királyságát is felnagyították. Róla - az első szuperkirályotokról, akinek állítólag hétszáz felesége volt - a Biblia még csak említést sem tesz.


WOTAN Minden mítoszotokat a cionista történelem-gyárosok agyaltak ki, mint ahogy az özönvizet vagy a tenger kettéválasztását is.


MORTECAI Persze. Ez látta el üzemanyaggal az identitáskeresést, a terjeszkedési politikát és az önigazolást, bizony.


LOTÁN Hitetlen kutyák vagytok mindketten. És ez mind csak az amerikai propaganda része. Át van mosva az agyatok. És pontosan ezért kell tennünk valamit. A világ tele van a hozzátok hasonló, tölteléknek való semmirekellőkkel.


WOTAN Salamonról még én is olvastam…


LOTÁN Na, te meg aztán. Salamon volt sokat szenvedett népünk első dicső királya…


KILROY (Közbevág) A ti népetek állandóan csak szenved. Azt hiszitek másoknak semmi gondja nincs?


LOTÁN (Nem hagyja magát) ..azt követte az Izraeli Királyság, és igenis volt Exodus, mégis milyen alapon kérdőjelezheted ezt meg?


MORTECAI Nos, ez az egész felnagyított, meseszerűvé tett. Exodus csupán pár sátornyi szakadt zsidóról szól, akik arrébb költöztek egy másik egyiptomi területre, ahol békén hagyták őket, majd pár száz év alatt kinőtték magukat és mindféle királyságokat alapítottak. Egészen addig, amíg meg nem érkeztek az arabok. Na, ez az, amit azóta is bőszen sérelmeztek, végül is. De tudod-e, hogy az arabok nem is voltak olyan gecik, mint mondjátok? Oké, manapság már nem kell őket félteni, de a kezdetek kezdetén még nem így volt. Az arabok azt mondták a leigázott zsidóknak meg keresztényeknek, hogy, ha felveszik az iszlám hitet, nem kell fejadót fizetniük. Imaházakat is építhettek.


KILROY Ez azért elég korrupt.


MORTECAI Oké, de nézzük csak: sokaknak ez pont jó alkalom volt az isteneik lecseréléséhez – azoknak, akiknek elegük volt a zsidó dogmákból. Az arabok elhurcolták őket? Babiloni fogság? Ugyan már. Ti állandóan csak fogságban vagytok?


KILROY Szegények.


MORTECAI Júdeában, az akkori királyságotokban nagyjából nyolcszázezren éltek. Ebből nagyjából húszezren hagyták el Babilont, mert bizony bárki elmehetett. A hatalom le se szarta az egészet. De csak húszezren mentek, a többieknek meg jó volt úgy. És mindezt hogy állítja be a cionista propagandátok? Babiloni fogságként, ahonnan az emberek a Tóra állítólagos tiltása miatt nem érhettek haza, amíg a megváltó el nem jő. Ez az egész egy nagy kamu.


WOTAN Zavaros az egész, az biztos. Soha nem volt türelmem végiggondolni. Nem is lehet. Mi magunk sem tudjuk, hogy mit tudunk.


MORTECAI A történetírás mindig annak a kornak a műve, amelyben lejegyezték.


KILROY Na, én tekerek egyet. (Hátrafordul és a laptopon sodrásba kezd. Közben elindít egy zenét. Marko Fuerstenberg „Falling Leaves” című tétele puffog fel halkan)


WOTAN Szerintem a történelem osztályharcok sorozata. A nemzetek történelmét pedig úgy faragták, mint a köztéri szobrokat: hatalmasak, hősiesek és robosztusak. De azért: a nép nem egyenlő a nemzettel.


LOTÁN Üres bábok vagytok csak. A szentírásban ott van minden.


MORTECAI A Szentírás, a szentírás. Ó, igen, a nagy könyv, a mesék Zeusza! De hogyan is lehetne hiteles bármily történet, amelyet jóval később a megtörténte után lett feljegyezve. Sokkal-sokkal később. Ezalatt pedig csak torzult és torzult, hogy már az újkori történetíróitok is belezavarodtak. A Biblia eltúlozza Izsák, Ábrahám, vagy Jákob döbbenetesen hosszú életét, meg tevéket említ, amelyeket a korabeli leletek alapján csak a Krisztus előtti VII. századtól használtak. És micsoda sztorik vannak még benne! Olyan, mint egy B kategóriás mozi a gyerekkorodból: tudod, hogy béna az egész, de megnézed, mert hozzád tartozik.


LOTÁN A Tóra a gyökereinket mutatja meg nekünk, hogy ne feledjük, honnan jöttünk, amíg világ a világ.


KILROY Kész a cigi. (Rágyújt)


MORTECAI A Tóra a legnagyobb kamu. Mind az öt fejezetét más fazon írta. Júdea és Izrael uralkodói nagy ívben szartak a nép véleményére. Ott volt nekik a hivatalnoki kar meg a földbirtokos arisztokrácia, akik az ő szintjükön mozogtak. Az udvari írnokok, mint Sáfán és Asália - vetették papírra az egészet, kiegészítve az elit körében ismert mítoszokkal. Ekkoriban a papok elég jó helyen sztédzseltek. (Átveszi Kilroytól a feléje nyújtott cigit). Befolyásuk révén létrehozták minden idők legnagyobb teológiai remekművét, a Bibliát. (Szív) Jó kis móka lehetett. (Benntartja, furcsa hangon:) És a Tórát egyátalán nem terjesztette senki. (Kifújja) Nem volt könyvnyomtatás, a nép jó része nem is tudott olvasni. (Visszaadja a cigit).


LOTÁN Felettébb béna ez a cáfolgatás. Sületlenség az egész.


MORTECAI Logikus


WOTAN Nekem tetszik. Szerintem a vallások minden korban csak a fennálló hatalmat szolgálták, nem volt érdekük, hogy a népet beolvasszák a jólétbe.


LOTÁN Komolytalan óvodás műsor. Csúnyán beettétek a propagandát, igaz?


MORTECAI Akkor most mi folyik odakint?


LOTÁN (Gúnyosan) Akkor most mi folyik odakint?! Mindig folyik valami odakint. Vagy még nem vetted észre?


MORTECAI Ti irányítjátok a történelmet. Mindenhez közötök van. Mond meg te, hogy mi jön most.


LOTÁN Minden vándor útja véget ér egyszer.


WOTAN Ez meg mit jelent?


LOTÁN Azt tudom, hogy aminek meg kell történnie, az meg is fog, bármi is legyen az ott odakint. Illúziók közt élünk, és azt hisszük, hogy megváltoztathatjuk azt, ami elrendeltetett.


KILROY Na jó, Ideje frissíteni. (Odamegy Wotanhoz és nyújtja neki a cigit. Az elveszi.) Kezdek begolyózni itt. (Visszamegy a laptophoz, a zene közben lehalkul, ő meg elkezd pötyögtetni)


MORTECAI Nem hinném, hogy korán szabadulunk ma.


LOTÁN Nekem meg van egy olyan érzésem, hogy nincs még vége a stand up-olós prédikálásodnak ugye?


KILROY Haha.


MORTECAI Hát éppenséggel átfésülhetjük még az újkori történelmet is. Hátha abban tájékozottabb vagy.


WOTAN Ez fasza. Alakul a műsor. (Feláll, visszaadja a cigit Kilroynak, aztán elindul az automata felé.) Tetszik ez a kibelezett történelemóra.


LOTÁN Ez nem egy kabaré, tudod? Te meg sem érdemled meg, hogy a kiválasztott néphez tartozol. Tudod, aki zsidó anyától született, az a világ bármely részén szabadon élhet.


WOTAN Ez ismerős. Az izraeli vezetők mindig is elutasították a képviseleti demokráciát a zsidósággal kapcsolatban bármely országban, mert Izrael önmagára, mint az összes zsidó államára tekint.


LOTÁN Ez így helyes.


WOTAN (Pénzt dob be az automatába) Ez nem valami demokratikus. Ott élhetek, ahol akarok zsidóként vagy nem zsidóként. Egyedül én döntöm el, mit érzek magaménak, és mit nem. Hogy hol van a hazám.


KILROY Baszki!


MORTECAI Mi van? (Odalép, hogy nézze, miközben átveszi a cigit és beleszív)


KILROY Tényleg karanténban van a nagy alma. Kint van az egész katasztrófavédelem. Hallod, emberek fekszenek az utcán, mint a döglött legyek, látod? Tisztára horror.


MORTECAI Basszus…


KILROY Ez komoly. Figyeld már, azok még a bevásárlóközpontokig se jutottak el, hogy feltankoljanak hidegélelemmel. Ott fetrengenek a tolóajtó közepén egymás hegyén hátán.


MORTECAI Az ott az Empire State Building?


KILROY Ja, tele van döglött turistákkal a tetőtér.


WOTAN (Iszik) Azt hiszem, még időben érkeztem.


KILROY Beszarás! Mint a „28 nappal később”-ben. Talán felhívhatnám Katrinát. (Visszaveszi a cigit, szív még egyet bele aztán elnyomja a laptop melletti hamutálban) Neked se ártana Katie-t.


MORTECAI Katie nagy lány már. Majd megoldja.


WOTAN Hát én meg lemerültem. Nem, tudom, mi lehet otthon. Katriss valami vevőt várt, aki elviszi az a hülye dögöt. Muszáj volt megszabadulnunk tőle. Folyton szürrealista kortárs verseket mormogott magában.


LOTÁN Egy dög?


WOTAN Hát, egy olyan kutyaféle.


LOTÁN Milyen kutyáról van szó?


WOTAN Egy Lonsdale terrierről. Még Magyarországon kaptuk az egyik betegtől, akit Katriss meggyógyított. Na, mindegy ez hosszú.


LOTÁN Te jártál Magyarországon? Várjunk csak. A barátnőm épp ma ment el megvenni egy terriert a……..-ra. Egy újsághirdetésben látta a képét. Nagy terriermániás.


WOTAN Baszki. A mi kutyánkat veszitek meg. Sok sikert. Általában este nyolc körül kezd rá a sportösszefoglaló alatt.


LOTÁN Várjál csak. Magyarország? Ezt nem hiszem el. Én itt építem a mozgalmat, ez a senkiházi meg már Magyarországon is járt.


KILROY (Gépel) Miért olyan nagy szám ez? Egyszer voltam ott valami baromi nagy fesztiválon, ami tele volt jó nőkkel. Apám, annyi jó picsát még életemben nem láttam egy helyen. (kis szünet) De gondolom te nem erre utaltál.


LOTÁN Egy magyar rabbi, bizonyos Natonek József volt a cionizmus előfutára néhány barátjával együtt. Az az ország egy fontos kapocs.


KILROY Miért? Nincs már hova telepíteni a kivándoroltakat? Még egy országot le akartok nyúlni?


LOTÁN Izrael mindig a mi földünk volt.


MORTECAI Egészen pontosan 1948 óta a ti földetek. A háború után kijátszottátok magatoknak. Az I. Világháborúig még engedély nélkül telepedtetek le Izraelben, ami török terület volt, de aztán csak nem akart alábbhagyni az Alija. A zsidók egyre szervezettebbek lettek, beindult a könyvnyomtatás, egészségügyi központok létesültek. Innen már nem sok kellett, hogy az első önvédelmi szervezet a Hasómér megalakuljon. Mire a háború eljött, a zsidó hadtest már készen állt, hogy támogassa az angolokat, akik cserébe támogatják a betelepülési hullámokat. Damaszkusz eleste után úgy harmincezer zsidót telepítetnek be Palesztin területre. Az arabok persze lázadoznak, hát, még amikor 1935 körül még több askenázi érkezik Németországból. Mire a II. Világháború megkezdődik, Palesztina egy harmada zsidó.




Csend




WOTAN A többit már tudjuk.


MORTECAI Izrael 1949-től az ENSZ tagja.


WOTAN Háborúk, háborúk, háborúk…


MORTECAI És a ’80-as években az új történészek által indított izraeli vitában egyetlen mérvadónak mondott történész sem vesz részt.


WOTAN Mindenki a zsebükben van.


KILROY Uff! Letöltöttem a Parkműsor negyedik évadját.


LOTÁN Elég volt!




Csend. Aztán halk zene indul: Vanmyke_Mandragora. a következő mondatokat szinte darálják:




A nemzet olyan csoport, amely polgári egyenlőségre törekszik azok számára, akik részesei, valamint a hatalommal rendelkezők és az alattvalók számára is lehetővé teszi a közös identitástudatot.


WOTAN A nép olyan társadalmi csoport, amely meghatározott területen él és közös kulturális normarendszerrel bír.


LOTÁN A nemzet rendelkezik közös területtel.


WOTÁN A legtöbb nemzet rendelkezik kulturális kisebbségekkel.


MORTECAI Kivéve Svájc, Kanada vagy Belgium, ahol eleve három nyelv hivatalos és a gazdaság gyorsan fejlődött, az információáramlás pedig gyors volt.


LOTÁN A nemzet megerősítéséhez mindig is szükség volt szertartásokra, nyilvános kulturális ünnepekre, amelyek a kollektív tudatot erősítették.


MORTECAI A nacionalizmus kialakulása az iparosodás időszakára tehető. Az emberek városokban kezdtek el élni, elmaradtak a vidéki közösségi élmények, a kommunikáció új eszközei pedig a nemzeti ideológiák terjedését segítették.


LOTÁN A vallások túlélésének oka lelki tényező, amivel értékesebbet kellett kínálniuk a tömegek száméra, mint a politika.


MORTECAI Nyugaton a polgári nacionalizmus alakult ki, amelyet bárki magáénak érezhetett állampolgárként, keleten viszont születés alapú etnikai nacionalizmus jött létre. A polgári nacionalizmusban jobban elfogadták a zsidó identitást. De az ipari forradalommal a vallás hatalma is csökkent. Ezért kellett a nemzeti „ethnosz”-ról szóló meggyőződést erősíteni, kitalált mítoszokat használni az irányításra. Így uszították egymásnak a katolikus horvátokat az ortodox szerbekkel, aztán mindkettőjüket a muzulmán koszovóiakkal. a kommunista rendszerek bukása után már az árnyalatnyi nyelvi különbségek is elegendőek voltak egy háború kirobbantásához. az országok kisebbségi értelmiségei mítoszokat kezdtek gyártani saját történelmükről. A nemzet képét a kornak megfelelő elvárásokhoz igazították.


LOTÁN Az európai fajelmélet terjedéséhez nagyban hozzájárult az ipari forradalom vívmányai által keltett felsőbbrendűségi tudat.


MORTECAI A Biblia nemzetiesítése és mérvadó történelemkönyvé formálása Heinrich Graetz és cionista barátai igyekezetének köszönhető. A Bibliában szembeötlő en hiányzó láncszemeket igyekeztek pótolni, az időközben feltárt ásatások eredményeit pedig elmismásolni. Ennek ellenére olyan leletek láttak napvilágot, amelyek kétségessé teszik az addigi elméleteket. A feliratok tanulsága szerint a filisztieusok például csak a Kr.e. XII században jelenhettek meg a környéken.


WOTAN A XX. század második felében, az izraeli David Ben-Gurion kormánya alatt, az intellektus és a politika találkozásán szabták az irányt. A közvélemény alakításának módszerét, és az iskolarendszer szabályozását. Izrael állam első éveiben a közalkalmazottakat kötelezték nevük bibliai eredetű megváltoztatására. Kitalált nacionalizmust tálaltak a bennszülöttség érzetével, amelyet a történelemkönyvekkel beleneveltek a diákokba.


MORTECAI Ahhoz, hogy a cionisták céljukat elérjék, arra volt szükség, hogy a különbözőségeket elmossák, a világ zsidóinak sajátosságait figyelmen kívül hagyják, és egyetlen ugrással az ősi vallásos múltban teremjenek. De a történelemírás nem volt elég, mert kronológiailag töredékes volt, ezért szükség volt a tudományra is, ami a biológia lett. Az anyai ágon való származás, amivel nem csak a faj, de a kultúra tisztaságát is megőrizhették.


WOTAN A zsidók és a palesztinok nagy részének ugyanaz a három férfi őse volt nyolcezer évvel ezelőtt.




A zene véget ér




LOTÁN Mindegy, mit kamuztok itt össze. Senkik vagytok.


MORTECAI A kamu te vagy. Nincs zsidó faj, sem pedig jellegzetes zsidó testalkat. Az elszigeteltség, az egymás közti házasodás és a gettókban töltött idő kialakított bizonyos típusokat, ahogyan az életmódjuk hatással volt a viselkedésükre és a megjelenésükre is. A vegyes házasságok száma növekszik, és a felnövő generációk egyre kevésbé rokonszenveznek Izraellel.


WOTAN Az biztos, hogy több a nyugatra vándorló zsidó, mint a betelepedő cionista. Én például nyugaton élő zsidóként nem tudom milyen kisebbségben lenni. Mert itt több jogom van, mint otthon az araboknak, akiktől 130 ezer hektárt elvettek és most kerítés mögött élnek.


LOTÁN Fattyú! Az Egyesült Államok létét sem kérdőjelezi meg senki, noha erőszakkal vették el a földet a bennszülöttektől!


MORTECAI Jól van. De mi nem hepciáskodunk annyit.


LOTÁN Hát remélem, kipusztultok.


MORTCAI Szeretnéd, mi?


LOTÁN Ez egy elrontott növekedési társadalom, ami felzabálja a földet. Meg kellene szüntetni a túltermelést és a túlfogyasztást. Huszonhatszor többet fogyasztunk, mint száz éve, és az embert a tárgyak birtoklása határozza meg. Elvesztek az olyan értékek, mint például a családhoz vagy a hazához való tartozás. Csak a fogyasztói szemlélet maradt. Felzabálunk mindent.


WOTAN És netán van valami tervünk?


LOTÁN Tervünk? Ahhoz neked egészen biztosan semmi közöd.




(A lépcsőn Saroyan jelenik meg, és jön le komótosan. Fehér pólót visel, amelyre egy plasztikbombákkal teli heveder van rajzolva. Nagyon élethű: digitális kijelző, drótok, stb…Megáll a lépcső alján)






SAROYAN A vírus terjedésének ideje nagyjából egy óra. Ezután már jelentkeznek a tünetek.


LOTÁN (Mortecaihoz) Te egy arabot tartasz a házadban?


SAROYAN Na, kezdődik.


MORTECAI Honnan tudod, hogy arab? Hátra se néztél.


LOTÁN Érzem a szagát.


MORTECAI Na és? Mi bajom lehet? Amúgy anti-arab.


LOTÁN Az arab az arab öregem, és piszkosul rossz helyre költözött.


MORTECAI Szerintem, ezt csak te látod így. Eddig sem volt vele semmi gond. Eleinte itt tanult nálam varrni, most meg kőzetszakértő. És elég jól nyomja.


SAROYAN Fogjátok, hogy mit mondtam? Mindenkinek annyi. És nincs hozzá közöm.


WOTAN (Lotánra) Ennek a haszidnak viszont lehet, hogy van


KILROY Ti engedtétek be.


LOTÁN Hát, most már itt vagyok. És ahogy látszólag felülkerekedtek rajtam, öröm nézni az elbizakodottságotokat.


SAROYAN Valaki világosítson fel, hogy mi van. Felkelek, bekapcsolom a tévét, és azt mondják, kábé jól haladunk a világvége felé. Ami nem csoda, mer” teszünk is érte, na de így kora reggel…


LOTÁN Te már csak tudod. A fundamentalista haverjaid lenyírnak mindenkit ott, ahova befészkelik magukat. Ti vagytok a szabad világ csótányai!


SAROYAN Menj az anyádba a szabad világoddal. Mit süketelsz itt össze. Olyan sose volt. De inkább meséld csak el, mit műveltek ti az emberekkel. Igen, az iszlám fundamentalisták országokat terrorizálnak, de a muzulmánok nagy része nem kér ebből.


KILROY Egyik vallás se jobb, mint a másik.


WOTAN Ja. A katolikusok vállat vonva bocsánatot kértek a keresztényháborúkért és azt mondták a szentlélek megtisztítja őket bűneiktől. Aztán ennyivel le is van rendezve.


MORTECAI Úgy fest, a dolog ismét élesben megy. Úgy értem, lehet, hogy tényleg megérett a világ a változásra. Lassan elfogy alólunk a föld, de mi azért csináljuk tovább. Nincs megállás. A zöldek még mindig kevesen vannak, a gazdasági érdekek pedig továbbra is erősebbek, mintsem felhagyjunk a pusztítással. Oké. De azért lett volna még egy tíz- tizenöt évünk, mielőtt az ökológiai rendszerek végleg összeomlanak. Most viszont valaki hibázott.


WOTAN Vagy szándékosan tette.


MORTECAI Talán jobb is így. Gyorsabb és tisztább.


LOTÁN Egyetértek.




Csend




SAROYAN Miért van az az érzésem, hogy tudsz valamit, amit mi nem?


LOTÁN Ti tettetek azzá, ami vagyok. És ez a sorsotok része, ami az enyém is.


WOTAN Beszélj értelmesen. Elég volt ebből a sejtelmes süketelésből.


LOTÁN Igaz is, most már úgyis mindegy.


KILROY (Felugrik) Akkor? Mondjad csak!


WOTAN Beszélj!




Csend




LOTÁN (Mosolyog) A vírus tényleg elég durva. Hozzáteszem, van még vagy két tucat hasonló, ami néhány hét alatt kiírtaná az egész emberiséget, de ha jól tudom, arra ott kint van ellenszer. Vannak, akik ismerik.


MORTECAI Miről szól ez az egész?


LOTÁN Természetesen a megtisztításról.


MORTECAI Mint mindig.


WOTAN Mint mindig.


LOTÁN Az ember is csak egy vírus, amely nem hátrál. ahhoz, hogy megfékezd, egy másikkal kell harcolnod ellene. Hiszen minden csak kémia, s ha okosan adagoljuk, a megfelelő képlet alapján az élet is működőképes lehet. Ahogy viszonylag az is volt nagyjából az iparosodás koráig, amit már annyiszor említettetek. Igen, én is azt hiszem, hogy ott kezdődtek a bajok. Nézzétek csak meg hol élünk száz évvel később: könyörtelen férgek és aljas élősködők világában. Az érvényesülésért hazudnak, a csillogásért élnek, és hatalommámorban úsznak, mialatt mások a mocsárba fulladnak. Az egész bolygó egy szemétdomb. Celebek, médiamogulok, iparmágnások, a zeneipar futószalagon ömleszti a jellegtelen dalokat, a nők mind kurvák. És a tetvek csak szaporodnak, egyre többen lesznek, és most már műanyagot kell zabáltatni egymással, hogy jóllakottságérzetünk legyen. Túl sok patkány van ezen a csillagon. És én nem akarok ilyen világban élni.


MORTECAI És egészen biztos vagyok benne, hogy az a párszáz zsidó is így gondolja, akinek kezében van az ország termelése.


KILROY (A komód egyik fiókjába nyúl és egy pisztolyt vesz a kezébe, amelyet aztán Lotánra szegez) Mi a faszt csináltatok? Szétloccsantom az agyad, te barbár!


LOTÁN Hagyjuk ezt butaságot.. Különben is, szerinted számít ez? Le akarsz lőni, miközben lehet, hogy csak pár órát élek még? Kint tombol a pestis öregem, te meg hadonászol itt ezzel a vassal?


KILROY Most mondtad az előbb, hogy van ellenszer. Lehet, hogy te már megkaptad.


LOTÁN És idejövök baszakodni veletek, hátha lelőtök?


MORTECAI Ami azt illeti, inkább mi baszakodtunk veled.


LOTÁN Na látod. Akkor meg még úgy sincs értelme.


KILROY Akkor csak mond el végre, hogy mi folyik itt!




Csend




LOTÁN Ha az életmódunkat a mostani keretek között folytatjuk, nagyjából 2020-ra, 25-re el fognak fogyni a lehetőségeink. A föld tönkrement. Tönkretettük. Ahhoz, hogy fikarcnyi esélyünk legyen megmaradni ezen a bolygón, legalább három évig le kellene állítani mindenféle születést. Senki nem szülhetne. Akkor talán, és akkor is még csak talán vissza lehetne fordítani mindent. A betegségek meg a háborúk végzik a dolgukat, és persze a szükségletek is megváltoznának. Véget kell érjen ez a pazarlás. De azok, akik ezt az egészet kiagyalták, nem hiszik, hogy az emberek képesek megváltozni, és igen, az a pár száz zsidó úgy gondolja, hogy ideje rendet tenni a káoszban, amit hagytak eldurvulni. A lakosságot nagyjából ötszáz milliósra kell redukálni, hogy a természet újra lélegzethez jusson.


MORTECAI Na és, mit gondoltok, nem próbálták még meg eddig? Több száz éve ez megy. A globális elit tagjai már régóta űzik ezt a játékot. Háborúkat robbantanak ki koholt vádak alapján, eszmerendszereket hoznak létre, a kommunizmus, a szocializmus mind az ő művük. Most meg a mindent elborító multikulturalizmus. A Rothschild-ek meg Rockefellerek leszármazottjai, az EU, az IMF, a központi bankok, az élelmiszermanipulálások, a GMO, az új világrend. A Világbank célja, hogy adós rabszolgákat csináljon az emberekből, hogy milliók haljanak éhen. Itt zajlik az egész a szemünk előtt. A törvényileg előírt vakcinák…tudtátok, hogy egy átlag amerikai tizenéves koráig harminchat kötelező oltásban részesül? Legyengítik az immunrendszeredet. A kozmetikumokban lévő parabének, az élelmiszerekben és a mosószerekben használt foszfátok, az édesítőszerek. Mérgek. Most is valami ilyesmiről van szó igaz?


LOTÁN Ez egy jóval gyorsabb megoldás, mint kivárni, hogy az emberiség mit művel.


KILROY A kurva anyátokat!


LOTÁN Ezek az emberek elérhetetlenek számotokra. Az illetékesek nem mondanak semmi konkrétat a vírusról? Mert semmi sem tudnak. Nem ők irányítanak, és most maguk alá hugyozva izzadnak az irodáikban, hogy mi a fene legyen. Az utcákon fertőzött emberek rohangálnak, és pár napon belül kipusztul az egész keleti part. Két hét múlva az egész kontinens.


SAROYAN A kurva…


LOTÁN Olyanokat kerestek, akiknek már nincs vesztenivalójuk. Halálos betegeket, és egyedülállókat. Ne meg néhány önkéntes is akadt.


WOTAN Várj csak.


LOTÁN Beléjük oltották a fertőzést. Elég, ha egy légtérben vagy velük. Pár óra az egész. Nagyon gyorsan terjed. A kiválasztottak megkapták az ellenmérget. Ők fogják újrateremteni az életet.


KILROY Mit nektek egy ország? Az egész világot akarjátok.


LOTÁN És a legjobb csak most jön.


KILROY Mond csak még el nyugodtan, aztán, ha nem bánod szétlövöm a fejed.


LOTÁN Nem lehet tiéd a végső bosszú. Az csak az én népemnek jár. Képzeld csak el. Állítólag harminc-negyven éven belül megvalósítható lesz a hallhatatlanság. A sejteket biológiailag tudjuk majd irányítani, lassítani az öregedést. Na, persze még sok a munka vele, de lesz időnk bőven.


KILROY (Hisztérikusan) Lesznek túlélők. Lesznek olyanok, akik még idejében fedezékbe vonulnak. Harcolni fognak, bassza meg, mondjátok meg neki, hogy harcolni fognak.


LOTÁN Nem sok esélyt látok erre. Az élet megszokott formája össze fog omlani pár nap alatt. A tőzsde, a világgazdaság, minden.


MORTECAI De hát az egész a ti kezetekben van. Ti irányítjátok az egész kócerájt. Ezt az országot is. Az Amerikai Jegybank négy legnagyobb fejese egyben a négy legnagyobb olajipari mágnás is, és ezek az emberek pénzelik a kormányt. A fizetett lobbistákkal és a támogatott kampányokkal irányítjátok a politikát. Nem számít ki az elnök, azt tesznek, amit akarnak. A világ elit által finanszírozott cégek erőssebbé válnak, mint a kormány. A középosztály pedig eltűnik. Csak gazdagok és szegények lesznek. Szóval, ha már így kisajtoljátok az emberiségből az utolsó csepp vért is, akkor bizonyára szükségetek van ránk!


LOTÁN Sokan vagyunk. sokan, akik markolnak a tálból, és csak élősködnek. Csak az elhivatottakra van szükségünk. Ötszáz millió ember bőven elég mindenre. Hatalmas szabad területek, bő termés, nem pazarló életmód mellett. A föld majd meghálálja, hogy abbahagytuk telhetetlen kiaknázását. De fiúk, van még egy rossz hírem.


SAROYAN Ne kímélj.


LOTÁN Kezünkben van a technika, amellyel a fogyóban lévő fosszilis energiahordozókat helyettesíthetjük.


KILROY Ez meg mit jelent?


MORTECAI Azt, hogy már rég kilábaltunk volna a gazdasági válságból, csakhogy ezeknek a tetveknek az nem érné meg. Kit érdekelne a kőolaj, amely az egész huszadik századi társadalmat mozgatja? Összeomlanak a hatalmuk.


WOTAN Az új energiaforrást óvatosan kell bevezetni, nem robbanásszerű felfedezésként.


LOTÁN A gazdaságnak vége lenne. Ezt senki nem akarja.


WOTAN Cseppenként adagolják. Amíg el nem fogy az olaj meg a többi. Szépen lassan.


SAROYAN De hát akkor nincs értelme kiírtani a lakosságot!


LOTÁN Eljött az idő. Az új technológiával többé már nincs szükség rabszolgákra, termelőegységekre, hangyákra. Megszázszorozódtak a lehetőségek. Még az űrbe is kijutunk. Kár, hogy mi már nem láthatjuk…


KILROY Jön valami kibaszott speciális kommandó, és telekúrja a fejeteket skulókkal, AZ LESZ!


LOTÁN Ugyan. Ha netán mégis maradnának túlélők, azt a megfelelő erők majd megoldják. Legrosszabb esetben is néhány kiéhezett ellenálló a világ eldugott szegleteiben, akik azt sem tudják, ki ellen harcoljanak.




csend




MORTECAI (Lotánnak)Te is az vagy, igaz?


KILROY Hogy?




Csend




MORTECAI Mennyi időnk lehet még?




Kilroy fejbelövi Lotánt, aki a kanapé végébe csapódik. Mortecai a pisztolyfüstön keresztül a laptophoz megy és kisvártatva elindítja Joe Le Bon: Neptuner című szerzeményét. Saroyan ezalatt pénzt dob az automatába, majd a kiguruló ásványvizet felbontva meglocsolja a rododendront. Eközben Wotan odanyúl a halott Lotánhoz, majd kivéve kezéből a tabletet, a hírek nézegetésébe kezd. Egyedül Kilroy áll mereven, a pisztolyt még mindig maga elé tartva bámul előre. Fény halványul.




22. [tulajdonos]: tengely2014-09-17 14:49
folyt.köv.

21. [tulajdonos]: Tépő Donát: Gyökerek (Dráma)2014-09-17 14:49
SZEREPLŐK


MORTECAI Tetováló stúdiót vezet
KILROY Tetováló tanonc
WOTAN „Turista”
LOTÁN A helyi cionista turistaszakkör vezetője
SAROYAN Palesztin bevándorló


Első és utolsó felvonás


Coney Island, New York, egy ócska, lepukkant tetováló szalon, amelyet már csak a szóbeszéd alapján lehet megtalálni, mert illegálisan működik. Bal oldalt, a bejárattól nem messze egy tetováló ágy, mellette kis gurulópulton tetováláshoz használatos eszközök: különféle méretű tűk, színes műanyagflakonok, törlőkendő, stb. Az ágy felett állítható kislámpa, mellette szék. Középen egy komódban újságok, mappák, egyebek, a komód tetején egy laptop, valahol oldalt két kis hangfallal egybekötve. Jobbra egy kanapé, előtte lapos üvegasztal. Hátul egy másik ajtó (valószínűleg vészkijárat), előtte a sarokban egy rozzant ital automata, felette vasrácsos lépcső vezet fel az emeletre. A falon középen a komód fölött egy non figuratív mintázatú Jézus feszület festve csupa feketével, mellette kétoldalt tükrök. Mortecai a komód előtt szöszmötöl a telefonjával, .

MORTECAI Rohadt okostelefonok! Megint vissza, törlés, anyád! Fél óra, mire megírok egy üzenetet. Na végre.

Odamegy a laptophoz, lerakja a telefont, majd megérinti a készüléket, mire az életre kel. Kisvártatva egy dal szólal meg. A Dinomib előadásában a „Deep Blue”A zene halkan hömpölyög, Ezalatt Mortecai elkezdi a felkészülést az aznapi munkára. Festékes flakonokból kiadagolja a szükséges színeket, felkapcsolja a kislámpát, felhelyez egy tűt a gurulópulton lévő tetováló-gépre, stb… ekkor lép be a bejáraton Kilroy. Látszik rajta, hogy egész éjszaka duhajkodott. (Ráadásul egy jókora Rododendron van a kezében)

MORTECAI Apám!
KILROY Hajé! Megjöttem, bocs a késést! Muszáj volt megvennem ezt a szép darabot. A Metro aluljáróban akadtam rá.
MORTECAI Ja. Hát épp most írtam egy üzenetet, hogy jó lenne, ha összekapnád magad. Nem hallgatsz híreket?
KILROY Picsa. (Leteszi a növényt, tapogatja a zsebeit) Nem vettem észre, idefele az új Sebastian Mullaert cuccot hallgattam, abban meg olyan rezgések vannak…
MORTECAI Ah. És mi lesz ezzel a páfránnyal itt?
KILROY Rododendron. Katrina imádja az ilyesmit. Valahogy most lesz a szülinapja.
MORTECAI Szóval elviszed.
KILROY Persze, el, el, de egy darabig lehet, hogy nálad lakna – meg kell néznem a naptáramat. (Felveszi a növényt és az italautomata mellé helyezi a sarokba, miközben Mortecai beszél hozzá:)
MORTECAI Szerintem dobd el jó messzire azt a naptár öregem. Nem láttál semmi különöset odakint? Hol van itt egy tévé? Saroyannak mintha lenne egy odafönt.
KILROY Mi a francról beszélsz, minek neked tévé? Sose nézed. Nem te magyaráztál múltkor fél órán keresztül, hogy mekkora agymosás az egész televízió, meg minden. „Még csak nem is nézettségi mutatókról van szó, hanem a kibaszott reklámfelületről”, bla, bla..
MORTECAI Pofa be, le kell hoznunk Saroyanét, hogy nézhessük a híreket folyamatosan.
KILROY Mi van, megzakkantál?
MORTECAI Azt mondjad, mi van az utcán! Az emberek nem viselkednek furcsán? Lehet, hogy az ajtót is be kéne reteszelni.
KILROY Furcsán? Nem hinném. Minden a megszokott. Az öltönyösök keresztül kasul rohangálnak a millióik után a belvárosban a krómdzsippjeikkel, a prostik ott lebzselnek a ……sarkán, mint minden reggel, de semmi más extra, habár azt mondják, a filippínók kaptak valami csúcs kokszot otthonról, ami alig van ütve, szóval…
MORTECAI Nem, nem…úgy értem, nem izgatottak, nem sietnek sehova?
KILROY Miért sietnének? (Odamegy a laptophoz és egy USB tárral babrál)
MORTECAI Most kaptam a reggeli hírekkel egy értesítést, hogy valami vírus elszabadult, vagy mi. Karatén alá vonják az egész környéket.
KILROY Egész Coney Island-et? (Gépel)
MORTECAI Még az is lehet, hogy az egész várost.
KILROY Hát én nem láttam semmi különöset.
MORTECAI Nem tudom, nem tudom kamu-e vagy mi van egyátalán, de volna mára négy kuncsaftunk, szóval…
KILROY Lehet, hogy el se jönnek.
MORTECAI Lehet, hogy nem megy senki sehova. szerinted Saroyan felébredt már?
KILROY Kit érdekel? Te vagy a főnök, ő csak bérli a padlásodat. Felmész ’azt elkéred a cuccot. ( Kihúzza az USB tárat ) Na felraktam a Mullaert cuccot a gépre, ha gondolod…
MORTECAI Most nem tudok ezzel foglalkozni.
KILROY Ugyan, biztos valami faszkalap félrenézett valamit.
MORTECAI Az a baj Kilroy, hogy manapság túl sok a lehetőség egy világméretű katasztrófa előidézésére. A nagyhatalmak tele vannak atommal meg vegyifegyverrel, elég egy rossz gombot megnyomni.
KILROY Paranoiás vagy. Az ilyesmi nem megy ilyen egyszerűen. Ki van az találva.
MORTECAI Abban én is biztos vagyok. Csakhogy tudod, kurva nagy a népesség. Kit zavar némi kísérletezgetés?
KILROY Aha, és majd pont New York-ban kísérletezgetnek…nézd, tudom, hogy nem könnyű ez neked, mióta 9/11-nél….
MORTECAI Nyilván elcsesztek valamit és elszabadult a cucc. Ennek semmi köze 9/11-hez.
KILROY És szerinted van olyan jó fej a kormányunk, hogy bejelent egy ilyen ügyet. Pont te gondolod ezt?
MORTECAI Hát biztos, most már muszáj. Aztán majd ráfogják valamelyik arab országra vagy az észak-Kóreaiakra.
KILROY Már megint túlzásba vitted az UFO magazin olvasását, igaz? Mondtam, hogy nem ártana kihagyni egy-egy számot.
MORTECAI Már hetek óta nem is olvastam. Te is tudod, mennyi munkánk van, jönnének ma is ezek a bandatagok….
KILROY Naná, ha már leszerveztem neked a fél Lower Eastside-ot, igazán hálás lehetnél.
MORTECAI Hálás vagyok, hogy gördíted az üzletet, de te is tudod, hogy nem szeretem a csoportos tetoválást. Mondjuk jól fizet, az igaz. Viszont lehet, hogy nemsokára nem lesz kit tetoválnunk. Az emberek nem rohangálnak tetkót varratni a világvége közepén.
KILROY Nem lesz semmilyen világvége - tudod mit, majd én felébresztem neked Saroyant, szerzünk egy tévét, és megnézzük, hogy minden oké.
MORTECAI Errefelé nem szokott semmi sem oké lenni. Ebben az országban bármi megtörténhet. Mondj még egy olyan helyet a világon, ahol így meg tudnak rendezni egy 9/11-et? Ezek profik, öregem….
KILROY Hagyd már ezt a baromságot Mortecai…., különben is miért nem nézed meg a bővebb híreket az okos telefonodon?
MORTECAI Nem értek ehhez a szarhoz. Amióta lecseréltem a nyomógombost, azóta nem tudok üzenetet írni, neveket keresni, de a legrosszabb, hogy minden este töltenem kell. Micsoda energiapazarlás ez a mai világban? Ezeknek semmit nem számít a globális felmelegedés?
KILROY Állj le Mortecai, add ide inkább.

Mortecai nyújtani készül a készüléket, amikor nyílik a bejárati ajtó és beront Wotan. Kissé rémült. Becsapja az ajtót maga mögött és zihálva néz rájuk.

MORTECAI Segíthetek?
WOTAN Bejöhetek? Ugye nem bánjátok?
KILROY Már bejöttél.
WOTAN Igen, igen, én esküszöm, hogy nem leszek a terhetekre, komolyan…nyugton maradok, csak hát legalább másfél órányira lakom, és nem volt jobb ötletem. A barátnőm Katriss, mesélt egyszer erről a stúdióról, és amikor megláttam az ereszcsatornán azt a neonzöld nyuszis matricát, hirtelen beugrott. Szóval gondoltam, kihúzom itt addig.
MORTECAI (Gyanakvóan) Meddig?
WOTAN Amíg a dolgok helyre kerülnek odakint.
MORTACAI (Kilroyra néz elégedetten) Látod, baz’meg megmondtam. (Odalép Wotanhoz) Mi van kint?
WOTAN Hát azt mondják, elég nagy a baj. Valami fertőzés tombol vagy mi. Nem egészen értettem, mert csak egy kirakaton keresztül láttam a híreket. De ott jó nagy betűkkel az volt az alsó szalagszöveg, hogy mindenki zárkózzon be, hogy tűnjünk el az utcáról.
KILROY Mi ez az egész?
WOTAN Nem tudom, de komolynak tűnt, az emberek méhkasszerűen pánikolni kezdtek, egyszerre mindenki megőrült. Nem hallottátok a zajt, a dübörgést?
MORTECAI Ez egy biztonsági ajtó. Elég jól hangszigetel. Tudod, nem épp a legbarátságosabb környék ez.
WOTAN De hiszen ez Coney Island. Pár kedves zsidón kívül nem lakik itt senki.
KILROY Te nem idevalósi vagy, ugye?
WOTAN Hát, Dániából jöttem, igaz, dde..már egy ideje itt vagyok nászúton.
KILROY Nászúton?
WOTAN Igen…kicsit elnyújtottuk. Mi csak úgy járjuk a világot, és … próbálunk jót lenni...az emberekkel.
KILROY Nahát, ez hihetetlen. (végre nekiáll, hogy megnézze Mortecai telefonját)
MORTECAI Senki sem tesz jót senkivel. Leginkább azzal járna jól mindenki, ha mindenki nyugton maradna otthon a saját hülyeségeivel.
WOTAN Ezt nem értem. De most nem fontos. Szóval maradnék, ha lehet. akár még tetoválást is hajlandó vagyok csináltatni.
MORTECAI Ennyire zűrös a helyzet?
WOTAN Nem tudom, de én már egyszer kibekkeltem a kaszást, úgyhogy most sem fogom hagyni magam.
MORTECAI Aha.
KILROY (A képernyőt böngészi) Hát akkor kapd össze magad. Úgy tűnik, Morti, hogy igazad volt. Bepisálok, és tényleg. Valami büdös nagy újkolera vagy mi ez a szar.
MORTECAI Á, a programozott népirtás. Ez már azért etikátlan. Úgy látszik nem hatnak túl gyorsan a műanyagkajákba szórt mérgek.
WOTAN Akkor bejönnék.
KILROY Válassz egy világvége tetoválást.
MORTECAI De tényleg, figyeld már: tömik belénk az aszpartámot meg a nitrogén-glutamátot, csoda, hogy még nem döglöttünk meg. És úgy látszik ők is csodálkoztak, szóval előkaptak valami jobbat.
KILROY (Wotannak) Ülj le nyugodtan. Úgy fest, a mai vendégek úgy sem jönnek. Ha van egy kis eszük. Azt írja, ne menjen ki senki az utcára, mert még nem találták meg a vírusforrást, szóval tömegben csak terjed.

Wotan leül a kanapéra.

MORTECAI (Odahajol) Mit írnak még?
KILROY Nem sokat. Szerintem még alig tudnak valamit.
MORTECAI Ha tudják, hogy mi ez az egész, akkor azért mondhatnának egy-két infót. De miket beszélek – nyilván ki van találva előre az egész forgatókönyv.
KILROY Ennyi. (Lerakja a pultra a telefont) Majd frissítgetünk.
MORTECAI Szuper.
WOTAN El kellene torlaszolni az ajtót.
KILROY Azért még nem randalíroznak zombik az utcákon.
WOTAN De egy vírushordozó bejöhet.
KILROY Miféle vírushordozó? Nem mondták egy szóval sem, hogy emberekről van szó. Lehet, hogy macskák terjesztik.
MORTECAI Jól van, bezárunk, te meg állj le. (Odamegy az ajtóhoz, hogy bezárja. Amint megteszi, kivágódik a hátsó ajtó és belép Lotán. Totál zsidó, tipikus kellékekkel: fején kapedlit visel és minden ruhadarab fekete rajta, az egyetlen szokatlan a kezében lévő tablet.)
LOTÁN Üdv. Bocs, hogy késtem.
MORTECAI Mi van?
LOTÁN Csak viccelek. Az utcáról jövök, kicsit elszabadultak az indulatok, gondoltam meghúzom magam.
MORTECAI Azt a vészkijáratot senki sem ismeri. És nem lehet csak úgy véletlenül felfedezni.
LOTÁN Hát én ebben elég jó vagyok. A nevem Lotán, a helyi cionista szakkör vezetője. Ezt csak azért mondom, mert előbb utóbb mindig az a vége, hogy megkérdezik, mi ez a cucc rajtam.
KILROY Haver, ez itt Coney Island, rólad meg lerí, hogy ekte zsidó vagy, mi ebben a furcsa?
LOTÁN Nem, nem, várjunk csak. Ne emlegessünk engem a helyi arcokkal jó? Én igazi zsidó vagyok, nem az a turistaféle.
WOTAN Ó, édes istenem…
LOTÁN Aha – látom te is vérvonalban vagy, de mintha nem tűnnél hithűnek.
WOTAN Miért, mert nem akarom rabszolgasorban tartani a fél világot?
LOTÁN Hohó, hohó, álljunk csak meg. Azt hiszem itt szükség lesz némi eligazításra.
KILROY Figyeljetek, mi ez itt, valami vetélkedő? Ne itt beszéljétek meg ezt jó? Nem érdekel, ki milyen zsidó, én például keresztény vagyok, de lehetnék épp hindu is, és egyátalán, most már akkor ez így lesz? Hogy így jönnek befele az emberek ide, mint valami menekülttáborba?
MORTECAI Hagyjad csak Kilroy, engem ez érdekel. (Lotánhoz:) Told oda azt az automatát az ajtóhoz, azt hiszem, megvagyunk.
KILROY (Elfordul) Na, ez kellett, fasza kis napunk lesz.
LOTÁN (Szenved az automatával.) Én bármikor kész vagyok egy kis eszmefuttatásra, és mivel az utcán épp valami járvány tombol, akár még hasznosan is eltölthetjük ezt az időt. Nem akarok kellemetlenkedni, de nézzük a jó oldalát. Még tanulhattok is tőlem.
WOTAN Nem hiszem, hogy jogod van bárkinek is prédikálni.
KILROY Én ezt nem hallgatom. Nem lenne jobb, ha inkább dolgoznánk. Mondjuk, kereshetnénk egy kis pénzt, hogy legyen miből fizetnünk a koporsókat, ha tényleg elpatkolunk. Legalább ezt a két prozelitát varrjuk szét, ha majd megtérnek istenükhöz, jól nézzenek ki.
LOTÁN Kikérem magamnak, én nem vagyok prozelita. Mindig is zsidó voltam. Ez (mutat Wotanra), nos, őt itt meglehet, hogy az, de én?
WOTAN Hagyjál már ezekkel a vallási faszságokkal.
LOTÁN Szégyen. Szégyen, hogy ebbe az országba menekült el anyám, pont ide, ahol az ilyen magadfajták tenyésznek. Szégyen, hogy otthagyta a szent földet, mikor két éves voltam, és éppen erre a lepratelepre kellett jönnie.
KILROY Ugyan, mi bajod lehet? Egész Észak-Amerika Izrael zsebében van. Bármikor elhúzhatsz innen.
LOTÁN (Nekitámaszkodik az automatának) Azon vagyok, ne aggódj – de volna itt még egy kis dolgom.
MORTECAI Vajon ez jó hír nekünk?
LOTÁN Nem tudsz te semmit, Hófehérke. Fogalmad sincs a dolgok állásáról.
KILROY Ja, persze, hiszen én csak egy goj vagyok, igaz? Egy senkiházi, aki szerinted a nullánál is kevesebbet ér. Igen öregem, beleolvastam a kis Tórátokba, tanulságos mondhatom. Igazán jópofa kis rasszista dumák vannak benne. És még ti jöttök ezzel a fajgyűlölő maszlaggal? Még a fekák se annyira érzékenyek a niggerezésre, mint ha azt mered mondani „zsidó”. Olyankor felkapják a fejüket, mintha valami tiltott szó lenne.
LOTÁN Úgy nézem, te mégis csak pogány vagy.
KILROY Keresztény volnék, de nem veszem véresen komolyan. Mondjuk ezt a jézus nonfit azért felraktuk ide (maga mögé mutat a hüvelykujjával), mert jól nézett ki, de gyakorlatilag még az imákat sem ismerem. De az Újszövetségből azért olvastam valamennyit. De mi a faszt magyarázkodok? Számít ez? Számíthat ez bármit a magadfajtának?
LOTÁN Csak az számít, hogy minek születtél. Te például egy keresztény ördögnek, aki elárulta a hitet. Mert ti ilyenek vagytok. Vágod azt, hogy „Páli fordulat”? A zsidó hitből született a te áruló hited is. Az őseid a rómaiak seggét nyalták, azok meg hatalmat adtak nekik. Ez hát a nagy kereszténységed.
MORTECAI Nana! A keresztények csak azért váltak ki, mert elegük volt a beteges szabályaitokból. hogy csak egy példát mondjak, ők nem alkalmaztak születési megkülönböztetést vagy körülmetélést. Bármely pogány beléphetett, mert ez így volt helyes.
LOTÁN Ó, Hát persze, a ti „szeretet vallásotok”. Ez ugyebár ugyanaz a felekezet, amely ezek után isten nevében keresztes-háborúk során mészárolgatta Európát? Ja, igen, már emlékszem.
MORTECAI Ez a vallás tiltotta meg a zsidóknak a rabszolgatartást, igen, én is emlékszem.
WOTÁN Senki nem tehet arról, hogy minek született. Én zsidónak születtem, mégsem követem a vallási előírásokat. Egyszerűen nem érdekel. Ez az egész ügy túl bonyolult, én meg csak élni akarom az életemet anélkül, hogy folyton a hovatartozásom miatti dogmákra kelljen figyelnem. Miért kellene magam szégyellni azért, mert egy szabad országban élek, olyan helyen, ahol nem kell bizonyítanom minden reggel az elszántságomat? Egyszerűen csak hagynak élni. Vajon a szüleid miért költöztek ide?
LOTÁN Ne merd szádra venni a családomat.
WOTAN Az én anyám Dániába menekült a borzalmak elől, a tied meg ide. Ennyi a különbség köztünk.
LOTÁN Az én anyám legalább megtartotta a hitét, és így nevelt engem is.
WOTAN Az én anyám meg azt akarta, hogy szabad legyek.
KILROY Az enyém szerintem kurva volt.
LOTÁN Soha nem lehetsz szabad, ha nincs hazád.
WOTÁN A mi valódi hazánk húsz megapixeles zsidói - az olyanok,mint te, és a még rosszabbak – azt gondolják, hogy mindent megtehetnek, mert ők a kiválasztott nép.
KILROY Azért egész jól össze is jött nekik az elmúlt száz év mondjuk.
LOTÁN Erről ti nem sokat tudhattok.
KILROY Te is csak azt tudod, amit elmondtak neked apám, ahogyan mi is csak azt, amit nekünk meséltek. Mindenki azt véli jónak és igaznak, amiben felnőtt. Túl sok a bonyodalom a ti történelmetekkel. Egyátalán, mire fel ez a hype-olás? Miért kell, hogy állandóan beálljatok a képbe?
MORTECAI Nem tudnak nem beállni. Ők irányítják a világ gazdaságát.
KILROY Haggyad’ má’ megin a hülye összeesküvés elméleteidet.

csend

LOTÁN Még hárman sem bírhattok velem. Az én hitem felettetek áll.
MORTECAI Csak elvakítottak. Ennyi az egész. Vagy elvakítottad magad. Tudod, barátom, mi itt nemigen foglalkozunk a vallással. Jönnek ide mindenféle népek varratni, és kurvára nem érdekel, hogy hindu vagy ortodox, katolikus vagy református, muszlim vagy zsidó. Leszarom. Amíg tud viselkedni. Te tudsz viselkedni?
LOTÁN Nos, ami azt illeti, még van mit fejlődnöm…már ami a hithű zsidó viselkedésformákat illeti. De jó úton haladok. Egy cionista szakkört vezetni sem kis dolog. Az öltözködéssel semmi gond, és a történelmet is betéve tudom. (A kezében lévő tabletet lobogtatja)
MORTECAI Azt meghiszem. Nem is kétlem, hogy teletömték az agyadat a meghamisított történelmetekkel.
WOTAN Egyetértek.
LOTÁN Ugyan, te meg mit tudhatsz az amerikai iskolázottságoddal? Itt az oktatás színvonala a csirkeagyak szintjén működik.
MORTECAI De a lehetőséged mindig meg van fejleszteni magad. Tudod, én csak azért tanultam vallástörténelmet az egyetemen, hogy megvédhessem magam az ilyenektől, mint te is. Meg az összes hívőtől. Én tényleg pogány vagyok. De sokat olvastam a történelmedről. És biztos vagyok benne, hogy az más volt, mint amit te tanultál.
LOTÁN Na, akkor most leülök a kamuzsidó mellé. (Elindul, és leül Wotan mellé a kanapéra, de nem néz rá, ahogy a tetováló-ágyra felült Mortecaira sem. A bejárat felé bámul mereven) Én azt tudom, hogy mi vagyunk a kiválasztott nép, igen, és, hogy te egy senki vagy, és az is maradsz.
MORTECAI A te kiválasztott néped jóval később telepedett le azon a földön, mint ahogy azt elhintik. Azon a területen legelőször sémi népek éltek, meg arabok. Átmeneti terület volt, és a héberek jóval később jelentek meg. Ezt nevezitek ti „Egyiptomi fogságnak”, de már eleve egyiptomi terület volt, mikor Mózes állítólagosan egyesítette a törzseket, hogy aztán kivonuljon.
LOTÁN Te most tényleg az exodust firtatod?
MORTECAI Az exodust, amit érdekes módon egyetlen korabeli egyiptomi írásos lelet sem említ. Pedig az egyiptomiak köztudottan mindent papírra vetettek. A ti történelemkönyveitek azt tanítják, hogy legalább hatszázezer ember vonult negyven éven át a sivatagban gyerekestül, feleségestül. És erről semmit nem írtak volna a precíz egyiptomiak?
WOTAN Ja, meg még a Sínai-hegy „sincs meg” a mai napig.
MORTECAI Persze. Nem volt semmilyen kivonulás. Az egyiptomiak fele annyit sem baszakodtak, mint mondják. Sok zsidónak igenis jó volt, ahogy a dolgok működtek, eszük ágában sem volt kivonulni. Néhány törzs elhúzott és annyi. a legelvetemültebbek, akiket a vallási vezetőik behülyítettek.
LOTÁN Nekem akartok történelmet hamisítani? Átlátok rajtatok.

20. [tulajdonos]: Tépő Donát_5K / 52014-08-30 09:14
5.    Katalin

Budapesten született egy botanikus kert mellett, amelynek tőszomszédságában állt az állatkert is, ezért az első hangok, amelyeket felfogni vélt, egy hímgorilla ivartalanítása okozta bömbölések voltak.
Katalin a haldokló kommunizmus utolsó szakaszában érkezett Közép-kelet Európa eme vadregényes szegletébe, ahol a szokásjog még felülírta az írott szabályokat. Az emberek fekete-fehér tévét néztek, amelyben csak hétfőn volt adás, és kőbányai világost ittak, ha be akartak rúgni a gyerek ballagásán.
Katalin anyja a helyi nyomdában dolgozott, ezért mindig volt otthon papír, amelyből röpcsiket lehetett hajtogatni, és időnként hazakerült egy-egy doboz nyomdafestéket nem tűrő szó is. Az apja buszsofőr volt a Volánnál, és egy kopottsárga szörnnyel szelte az utakat, mint egy magányos farkas. Később ebédszállító lett a helyi menzán, és vidáman tűrte, hogy az idő kérlelhetetlenül eljárjon fölötte. És az idő csak telt.
Katalinnak az óvodában a klasszikus pettyes labda volt e jele, és az összes nevelőnő meg dadus imádta őt. Születésnapjára menetrendszerűen meglepték egy poharas Leóval, az egyetlen jégkrémmel, amelyet az országban kapni lehetett. Délutánonként az utcabeli gyerekekkel játszott, és egész nyarakon át elő sem került este nyolcig, mert akkoriban még gond nélkül ki lehetett engedni a gyerekeket csavarogni: nem voltak még státuszszimbólumként tartott vaskos terepjárók, heccből Kalasnyikovozó középsikolások, akik túl sok video játékot néztek, na és persze szervkereskedésből élő szabadúszók sem. Volt viszont üdülőtábor a Balatonnál, tanulmányi osztálykirándulás a tájvédelmi körzetben, biciklitúra a közeli erdőségbe, és havonta egyszer az összes osztály elmehetett a helyi moziba, ahol az előadás előtt egyszerre skandálhatták, hogy „Ittaamozis! Ittaamozis!” meg azt, hogy „KEZDŐDIK! KEZDŐDIK!”
Aztán tinédzserként megtapasztalhatta a rendszerváltást, majd az azt követő audiovizuális terrort, amit a nyugati kultúra az országra szabadított. A nyarakat akkor rendszerint Tőserdőn töltötték, ahol Katalin átélhette a felhőtlen ifjúság eszméjét: tóparti diszkó vörösboros kólával, pettingelés a szomszéd srácokkal, az első Mitsubitshi-s tabletta, behányás a kukoricásban. Vasárnaponként meg a helyi kertmoziba jártak, ahol az idősebbek külön fizettek, hogy fajtalankodhassanak velük. Régi szép idők.
És akkor még csak épp, hogy megérkezett a kilencvenes évek, Jon Bon Jovi levágatta a haját, aztán azt nyilatkozta, hogy véletlen tűzbaleset érte, ahogy azt a korabeli mérvadó médium, a BRAVO magazin is megírta. Katalin imádta ezt az újságot. A közepén mindig volt New Kids On The Block vagy BROS poszter, és a lányokkal megbeszélhették, hogy kinek melyik fiú tetszik. Szerette még a tükörfordításban lemagyarosított dalszövegeket is, amelyeken jókat lehetett derülni.
A kilencvenes évek nagyon szép korszak volt Katalin életében, de röpke tíz év alatt véget is ért, és valami egészen új és modern időszámítás kezdődött az egyre inkább túlkorcsosuló emberiség történelmében. A milliomosok klubja évről évre néhány százalékkal megnövekedett egyenes arányban a szegénység elharapódzásával, így tehát a nagytöbbség szerint rendben volt. Semmi nem történt, ami megakadályozhatta volna az őrjöngő világ megveszését.
Érettségi után Katalin egy ölebgyárban kapott nyári munkát, ahonnan aztán évekig nem is jött el. Az ölebgyárban különböző fajtájú, de nagyjából azonos méretű ölebeket gyártottak. Olyan kutyák voltak ezek, melyek nem is igazán voltak alkalmasak a kutya megnevezés birtoklására, ám a sznobok és a megveszekedettek egyre jobban kedvelték őket. A piac úgy fellendült, hogy már konténerekben szállították ezeket a pamacsszerű lényeket a világ minden pontjára, ahol kevésbé jól működött a tenyésztés. A gyerekpótló vakarékokat elsősorban egyedülálló ribancok és a sír szélén break dancelő dédikék vették szívesen, de akadtak más rétegből is szép számmal. Több ezret gyártottak le belőle hetente. Az üzlet jól ment, és Katalin egyre szebbnek látta a jövőt. Igaz, a drogfogyasztás mértéke a népesség szaporodásával egyenes arányban nőtt, és a nemzetközi drogkonferenciák újra és újra csődöt mondtak. Senki nem mondta el nekik, hogy ez így megy az emberiség kezdete óta, úgyhogy felesleges erőlködniük. Egyesek jól tudták, hogy, mint minden, ez is csak a pénzről szól, és már a konferencia nagyszünetében kimentek a mosdóba kolumbiai bébihernyó petét zabálgatni.
Ettől eltekintve minden a helyén volt: az amerikaiak különféle ürügyekkel továbbra is olajért háborúztak az arab országokban, az oroszok kiitták az összes vodkát a Kaszpi-tengertől a Balkánig, a Japánok teleszemetelték az óceánt, az Észak-Koreaiak pedig még mindíg úgy viselkedtek, mint egy régi dokumentumfilm szereplői.
Magyarországon közben beérett a rendszerváltás gyümölcse, és az utcákat megrohanták a terepjárós tahók meg a külföldiek. Katalinnak rá kellett döbbennie, hogy a hely, ahol él, egy szürrealista cirkusz, ahol minden elképzelhetetlen megtörténhet. Még mindig nem talált senkit, akivel leélhetné az életét, és azt vette észre, hogy minden megváltozott: a fáknak már nem volt olyan jó illata, mert senki nem ért rá szagolni őket, az ételeknek már nem volt íze, mert az emberek nem értek rá enni, és a levegőt betöltötte a keselyűmirigyként bűzölgő irigység és hatalomvágy illata. A természeti katasztrófák évről évre szaporodtak, és az extrém történések is: egy vezetni tanuló nő a garázs falához préselte az őt tolatásnál irányító férjét, és amikor meghallotta ura halálsikolyát, ijedtében kinézve az ablakon, a fejét lecsapta az ott lévő tartóoszlop. Hatéves kislányuk mindezt végignézte a hátsó ülésről. Az emberek már nem találkoztak egymással, mert a közösségi oldalak ezt a kérdést is megoldották: életük képeit, gondolataikat azonnal megoszthatták a világhálón, így mire valóban találkoztak egymással, már nem volt miről beszélniük. Életük minden jelentéktelen pillanata ott tapadt az elektronikus szöveteken, miáltal az egyén lassan megszűnt létezni.
Talán ezért is döntött úgy Katalin, hogy el kell hagynia az országot. Nem maradhatott ebben az agymosott közegben. Tudta jól, hogy a világ minden részén nagyjából ugyanez megy, ezért kétségbeesetten keresgélt az interneten. Így akadt rá Lotánra a New York-i cionisták helyi vezetőjére, aki egy teljesen más világot kínált számára. Először csak ízléstelenül levelezgettek. Katalin nemigen értett a politikához, a cionizmusról is csak a Híradóban halott előtte fél szavakat, de Lotán felkeltette érdeklődősét. Sokat mesélt a szent földről, ahol mindenkire a béke vár és bőség, már amennyiben az ember az egyetlen lehetséges tiszta fajúnak született, vagyis zsidónak. Katalin ezért hát úgy döntött zsidó lesz, és elkezdett felkészülni a megtérésre, hiszen az kecsegtetően hangzott. Beszerezte az összes témába vágó szakkönyvet, és buzgón olvasta őket esténként. Tudta ahhoz, hogy legyőzze sorsot, annak mocskos eszközeit kell használnia. Néhány hónappal később már teljesen átitatódott Lotán szellemiségével, és betéve tudta a legfontosabb zsidó kifejezéseket és ünnepnapokat.
Eközben a világ odakint tovább korcsosult: az emberek nagy része éhezett, míg mások egyre csak híztak. Combjaik tövébe raktározták el a modern társadalmi életmódot - a kevés mozgást, a számítógép előtt élést meg a műanyagok zabálását. A strandokon látni lehetett, hogy mennyire satnyák, vagy épp mekkora disznóvá válnak. Bőrük plöttyedten csöngött rajtuk. Húsuk elpuhult és extra fogékonyak lettek mindenféle furcsa nevű betegségekre. Akaratuk elgyengült, lusták és kiszámíthatóak lettek. Nem csoda, hogy újabb és újabb kuruzsló nyithatott üzletet, és rabolhatott könnyedén a három osztálytól: az egyre gyarapodó szegények ugyan nem hoztak sok pénzt, de az eltűnőben lévő középosztályban még mindig volt tartalék. A jövőt lassan már csak a szintén növekvő felsőrétegben látták, akiknek mindegy volt.
De Katalin már mit sem tudott ezekről a dolgokról: megvolt a repülőjegye a következő New York-i járatra Lotánhoz, aki épp készülődött valamire…








Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-18 09:42 lista
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-12-08 02:21   Napló: Qui?
2019-12-08 01:20   Napló: Qui?
2019-12-08 01:00   Napló: Qui?
2019-12-08 00:39   Napló: Qui?
2019-12-08 00:35   Napló: Qui?
2019-12-08 00:30   Napló: Qui?
2019-12-07 23:42   Napló: Baltazar
2019-12-07 23:12   Napló: Baltazar
2019-12-07 22:33   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2019-12-07 22:23   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina