NAPLÓK: Párbeszéd egy jobb Dokkról
Legutóbbi olvasó: 2025-06-16 05:45 Összes olvasás: 3243| 20. | [tulajdonos]: AZ ENYÉM IS KÉSZÜL | 2025-05-26 10:39 |
Vissza szeretnék térni a kézíráshoz.
Archaikus örömöt érzek, amikor a billentyűzet helyett ismét füzetet lapozok fel és tollal kezdek írni.
Majd kipróbálom azt is, milyen mártogatós tollal írni, kalligrafikusan.
Aztán azt, hogy milyen gyertyafénynél...
Mint Petőfi és előtte minden írónk és költőnk...
Van benne valami nagyon tiszta és jóleső.
Nagy visszatérések várhatók a jövőben.
Az elidegenedett ember VISSZA-ISMERŐSÖDIK.
A Természethez (a Felettünk valót is Természetnek hívom), ezért egyben a családhoz,
de így végül önmagához is. (Senki sem élhet az első ellenére és a második nélkül, vagy csak "félig". Illetve "elidegenedve" - ami ugyanaz.)
Az elidegenedett ember vissza-ismerősödik tehát, vagy kipusztul mint a velociraptor.
A jövőhöz megszüntetve megőrzésre van szükség.
Fotóm a legutolsónak feltett KERTBEN című versem "piszkozatát" mutatja, alatta a következő, talán már az új Dokk-pályázatra írandó művem verszárlatával, amely így szól.
"A költők és a filozófusok már mindent
elmondtak helyettünk.
Csak rosszul."
 |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
