NAPLÓK: Párbeszéd egy jobb Dokkról Legutóbbi olvasó: 2025-05-23 00:44 Összes olvasás: 212618. | [tulajdonos]: SIKERÜLT ELŐRE LÉPNI? | 2025-05-20 11:11 | Közben TGF megkérdezte, minek kéne benne lennie egy versíró pályázati felhívásban.
Nos, például egy ilyen "enyhítésnek", amit Fűri Mária közben beleírt a Dokk faq-ban, s amit át is hoztam ide az előző bekezdésben.
Vannak költők, akik nem tudnak, nem akarnak megszabott mondatot "alkalmazni" mert ők "másként gondolkodók".
Nekik az "érintőleges" megfeleltetés felel meg. Így már jó.
Maga a verspályázat, Ferenc mester, kitűnő ötlet, de ezt a facebookon is meg kell hirdetni, ahogy az Irodalmi Jelen szokta szétkürtölni a pályázatait. (Majd ha a végére jutok a jogi ügyeknek: ilyesmit szívesen vállalok. Valaha ez volt a szakmám.)
Sikerült már kontakt személyt találnotok a Könyvheti "bejelentkezéshez"? Lesz olyan stand, ahol "szívességből" kint lehet az antológia? Pl. Hungarovox? Sikerült előrelépni a könyvheti újság fizetett megjelenésében? Ott elő lehet fizetni 1/8-ad képes ismertetőre, de külön kell a kis fényképes "pár soros" bélyegméretű feltüntetésre, ugyanabban a lapőban, vagy akár máshol is. Pár ezer forint! Még futnia kell a befizetett támogatói hozuzájárulásból! | |
17. | [tulajdonos]: EGY KIS MEGVILÁGOSODÁS | 2025-05-20 07:16 | És itt az újabb cáfolat arra, mekkora valótlanságot fogott rám Karaffa Gyula a Párbeszéd a Dokk jövőjéről naplóban írt fontoskodásában. Amellyel a (közép-régi vagyis "mostani", önmagába fulladt, s az övéhez hasonló logikátlan (mert bírói végzésben is tévesnek írt) vádaskodásokkal terhelt Dokk-ot jelenítette meg. Amely, címével ellentéten, jövőtlen így! Ahol ilyet lehet hamisan állítani a másikról (mert ezt írta Karaffa TGF-fel kapcsolatban): „próbáljon egyszer PA-nak ellentmondani valamilyen véleményével, és azonnal megkapja majd a támadást ő is.” Az ellenérv támadás? - írtam válaszomban, ezzel a folytatással: TGF például úgy írt ki verspályázatot, hogy egy kötelező mondatnak kell a pályaművekben szerepelniük. Nekem erről az az ellenérvem, hogy én nem indulnék ilyen pályázaton. Mert ez a „játszásiból” történő versíráshoz hasonlítana, agykérgi szinten. Én pedig a tudatalattimban sétálok versíráskor. „Tükrön túli tájban”. (Idézett szakasz vége.)
S mi történt?
Mára megszületett a helyesbítés, Karaffa által TÁMADÁSNAK fantáziált felvetésemre.
MÉGSEM KELL, HOGY AZ OMINÓZUS KÖTELEZŐ MONDAT SZEREPELJEN A PÁLYAMŰVEKBEN.
Így már én és a többi "nem agykérgi" (hanem a tudatalattiban, a "tükrön túli tájon" sétáló költő is indulhatunk rajta. Ezért áthozom ide is a verspályázat kiírását, hiszen engem az igazi költészet érdekel, nem a mondvacsinált. Ez jó: MONDVACSINÁLT... Érdemes a szóbűvészeknek ebbe jobban belegondolni! Hiszen az igazi költészet hatásszünet-kihagyás... Látjátok ezt meg ezt meg ezt a semmiben?... És mégis itt állt! - idézem Pilinszky egyik "kisrövédjének" nem a sorait, de magát a hatásmechanizmusát. A kihagyás (a ki nem mondás) katartikus erejére utalva. Szemben a szóbűvészek "kimondási mutatványaival".
De jöjjön a Dokk faqon megjelent módosított pályázatkiírás! Így már ide, vagyis A JOBB DOKK-ra való.
Mert érv és ellenérv összekoccantása Karaffa (Dokk-terhelően téves) fantáziájával szemben nem a viszály hozott, hanem SZIKRÁT csiholt. S egy pillanatra "megvilágosodott" a Dokk.
Fűri Mária - szerki -- re: Dokk-verspályázat A feladatot kicsit módosítottuk: "az időt mint focipályát beszaladnom lehetetlen" sor nem kell, hogy része legyen a versnek, de valamilyen módon kapcsolódjon ahhoz. A forma szabadon választott, lehet szabadvers, szonett, időmértékes verselés, bármi, csak legyen a sor és a vers között egyfajta koherencia. | | Olvasói hozzászólások nélkül15. | [tulajdonos]: SZÉPÍRÁST, NE SZÉPVISELKEDÉST! | 2025-05-20 02:04 | Az általam itt máris megvalósított JOBB DOKK-ON nem lehet hamis ostobaságot megválaszolatlanul hagyni. Intelligens irodalmi oldalra nem való rossz logikával fölépített álokoskodás.
Karaffa Párbeszéd a Dokk jövőjéről naplóban föltett okoskodása túlságosan ÉLET-szerű a szellemi lepukkantság értelmében. Ahelyett, hogy ELTE-szerű lenne. (Vagyis egy-egy adott mondat jelentéstartalmát tanult módon megvizsgálandó.)
Nézzük csak mit állít hamis következtetéssel: „minden nevet szerzett szerző elillant innen Hiszen nekik sincs szükségük arra, hogy a nevük állandó veszekedésekkel és perekkel fenyegetett oldalon szerepeljen.” (Idézet vége.) Megjegyzés: Tolvaj, Pion és Simon nem azért mentek el egy tizenéve sokkal barátságosabb és perekkel még nem fenyegetett Jónás-Dokkról, mert sok volt a veszekedés, hanem mert kinőtték a versiskolát és „felső tagozatba” vágytak. S ma már ELTE-szerűek, mert ha így folytatják, taníthatóak lesznek ütős életművük birtokában. Karraffa most őket használja arra, hogy „hazabeszéljen”: „Mondom én, aki pereltem és fellebbeztem... nem tehettem mást, ez volt nálam a végső eszköz, mert a Dokk részéről soha sem kaptam kellő megértést és segítséget az engem ért folytonos gyalázkodás ellen.” (Idézet vége.) Megjegyzés: azóta született egy bírósági végzés, amely arról szól, hogy Karaffát itt nem érte „folytonos gyalázkodás”. Ez az ő kényszerfantáziája. A szerkesztőségi főemlős etológiűája című naplóban részletesen taglalom a bírósági végzés szövegét. Itt a vonatkozó részletet:
(…) a bíróság értékelte a sérelmezett közlések szövegkörnyezetét, és a közlés célját, amelyekről a következőket állapította meg. A sérelmezett bejegyzésekben a feljelentett alapvetően Krasznai Gyula (írói nevén Karaffa Gyula) irodalmi műveinek alacsony nívójára utal, kétségeit fejezi ki a sértett műveinek minőségét illetően. Jellemző a bejegyzések hangvételére a szarkasztikus humor, kezdve a sértett nevének – viccesnek szánt – kifigurázásával, mellyel úgy írja körül a feljelentő munkásságáról írt kritikát, hogy nem nevezi őt meg, sem a valódi, sem az általa használt írói néven, ugyanakkor a Karaffa-Parafa áthallás alapján a www.dokk.hu rendszeres olvasói számára egyértelmű, hogy a sértettre és műveire utal Szabó Antal. A Parafa, mint becenév semmiféle lekicsinylést, sértést, minősítést nem tartalmaz, az valódi családnévként is szerepelhet és maga a tárgy, amit jelent szintén nem méltóságot sértő. Azt, hogy a sérelmezett bejegyzések humorosnak szánt kritikának minősülnek az a tény is alátámasztja, hogy maga a sértett írt össze a korábban a feljegyzettek által rá aggatott jelzőkből, szófordulatokból egy „curriculum vitae-t” és tette közzé a dokk.hun. Összességében a bejegyzésekben írtak a feljelentőre és műveire vonatkozóan ugyan negatív kicsengésűek, de az ott leírtak nem tekinthetők gyalázkodó, durva, a becsületsértést súlyosan sértő kijelentéseknek a társadalmilag kialakult közfelfogás szerint. Nem haladják meg a csípős kritika szintjét, ennélfogva alkalmatlanok a sértett társadalmi megbecsülésének csorbítására.” (idézet vége.)
Megjegyzés: Ha egyszer „papírom van róla”, hogy nem követtem el semmiféle gyalázkodást: „ott leírtak nem tekinthetők gyalázkodó, durva, a becsületsértést súlyosan sértő kijelentéseknek” - idézem megint a bírót, akkor Karaffának nem szabad ilyet leírnia rólam. Hiába írt Karaffa fellebezést.
A szavaim fenti megfejtése már hitelt érdemlően megtörtént, már csak új körülmény, új fejlemény, új, korábban nem jelentett tényező hozhat számára esélyt. (Legalábbis addig, amíg meg nem világítom a másik oldalról. Elég gyakorlott vagyok az újságíró kommunikációban, mert nagyjából igenis tudom, hogy mit lehet és mit nem: az eddigiek engem igazolnak.)
Busznyák Imrének valójában hogy törölni kéne ezt a rólam valótlan állítást tartalmazó szöveget, de azért nem kérem rá, mert majd ezt is belefoglalom a keresetembe, mint az itt megnyilvánuló „KETTŐS BÁRCA” káros jelenségét. (Neki szabad, nekem nem. Ez a napló eleve azért született, mert Karaffának egy régebbi fontoskodására adott válaszomat Busznyák Imre nem jelentette meg.)
Lentebb még ezt is írja Karaffa: TGF-fel kapcsolatban: „próbáljon egyszer PA-nak ellentmondani valamilyen véleményével, és azonnal megkapja majd a támadást ő is.”
Támadást? Könyörgöm: az ellenérv támadás? TGF például úgy írt ki verspályázatot, hogy egy kötelező mondatnak kell a pályaművekben szerepelniük. Nekem erről az az ellenérvem, hogy én nem indulnék ilyen pályázaton. Mert ez a „játszásiból” történő versíráshoz hasonlítana, agykérgi szinten. Én pedig a tudatalattimban sétálok versíráskor. „Tükrön túli tájban”.
S ettől most összedőlt a világ? Én most megtámadtam TGF-et, vagy a verspályázatát? Dehogy! Hadd jöjjenek az „agykérgiek”! Hátha lesz belőle valami.
"PA-t (vagyis engem, írja még Karaffa) egyáltalán nem a versek érdeklik. (Akkor vajon mi a bánatos lófütty érdekelne itt?!) Emlékezzünk csak, VA miért hagyta abba az addig lelkesen végzett Dokk estek szervezését.” (Tényleg, miért hagyta abba? Én csak annyit mondtam neki, hogy nem tetszett Karaffa álparaszti prózájának a felolvasása, mert úgy adta elő, mint amikor Mezey Mária „átmegy parasztba”. Pedig ő a legnagyobb színésznőink egyike volt. Mégsem tetszett olyankor.
Ettől itt kell hagyni a Dokk-ot, könyörgöm?!
S miért nem jön vissza?
Mert az rendben, hogy engem utál, de hogy még ti sem vagytok neki eléggé csábítóak neki, az azért elég beszédesnek rémlik.
Nekem pláne nem vagytok azok, viszont eszembe sincs elmenni innen. Miért? Mert engem – Karaffa rosszindulatú félremagyarázásával ellentétben – CSAKIS a versek, pontosabban csak az írás érdekel. S mindenféle irodalmi álbarátkozás hidegen hagy, a smúzolásról nem is beszélve. Vannak pályatársak, akiket szeretek, és ez talán kölcsönös (itt a Dokk-on is), de ennek alapja nálam mindig a szépírás, nem a „szépviselkedés”.
| |
14. | [tulajdonos]: KORREKCIÓ | 2025-05-11 06:46 | DOKK-ot
Elnézést a csak most észlelt elütésekért!
Továbbra is nehezményezem, hogy a Dokk-on nem lehet visszahívni korrekcióra a naplók szövegét, ahogy a modern internetes fórumokon, például a facebookon. Az új "portál-mortálnak" A JOBB DOKK-on lehetővé kéne tennie a szöveg mondjuk három napig tartó visszahívhatóságát!
Azért hívom "portál-mortálnak" a portál motort, mert a politikai elfoglaltság miatt időhiányba került volt portáligazgató (Busznyák Imre ismét önkormányzati képviselőnek választtatta magát, miközben régebbi munkájában is helyt áll) mindmáig nem tudta megalkotni a szóban forgó elektronikus fejlesztést, ahogy ígérte. S az évek során ARRA befizetett tulajdonosi hozzájárulásunk e késlekedés miatt elinflálódott. (Valakinek sajnos ki kell mondani!) Még jó, hogy a "maradékból" kiadjuk a Dokk 25. évi antológiáját és mégis hasznosul a pénz!
Nem igaz Busznyák korábbi érvelése, hogy e korrigálhatóságtól elfacebookosodna a Dokk és csak a "jó arcunkat" mutatná. Hogy itt vállalni kell az elütéseinket, helyesírási hibáinkat (mintha ezek - ezt én teszem hozzá - a jellemrajzunk alkotóelemei lehetnének). 1.) A Gutemberg galaxis - ismétlem megint, mert fontos - nem ismer "HELYE SÍRÁSÓ HUBÁT" Borissza klasszikusainknak és mindenki másnak műveit korrektorok serege korrigálta a nyomdai munkálatok során. Vagy ha nem, mint Karinthy egyik regénye esetében, mert stíljegynek vélték, akkor az újabb kiadás előszavában Ungváry Tamás jegyzi meg, hogy ebben a kiadásban szakítanak az író "sajátos helyesírásával". 2.) Hamis érvelés, hogy a beküldött verseket sem lehet visszahívni korrekcióra. Mert igenis lehet! MINDADDIG amíg szerkesztők nem kezdenek dolgozni rajta, minden beküldött vers visszahívható. Csak utána nem. Ha fél évig elhanyagolják, akkor akár fél évig újra meg újra átírható. Rorschach tesztről szóló bonyolultnak szánt versemet (mert a teszt is "gomolyog") tíznél többször hívtam javításra vissza. Nem lehet mindenki, ezt is ismételnem kell, a versírás Mozartja, aki rögtön a végleges változatot "kottázza le"! Hadd legyünk néhányan a versírás Beethovenjei, akinek kottáján a zenetudósok egy esetben 16 leragasztott papírcsíkot fejtettek föl. (Lusta volt az egész kottát átmásolni, ezért a korrekciót beragasztott csíkokkal valósította meg.)
Azért térek erre vissza, mert most vettem észre, hogy a tegnapi vers mellé beküldött életrajzom is visszahívható korrekcióra. Éltem is ezzel és most szabatosabb a megfogalmazás.
Tehát máris van olyan elektronikus lehetőség e "középrégi" Dokk-on is, amellyel a beküldött próza és jegyzet (itt most életrajz), bizonyos időhatárig korrigálható. Az új, ebben a naplóban körvonalazni szánt Dokkon a korrigálhatóságot a naplószövegekre is ki kéne terjeszteni legalább három napig. Ha kell, akkor minden lehetséges alkalommal elismétlem, mint a római szenátor, hogy "Karthagónak pusztulnia kell"!
Mert azt egyébként, Busznyákhoz hasonlóan, én is helyesnek vélem, hogy az itt leírtakat végül vállalni kell, akár még a bíróságon is, de mindenek előtt az olvasók előtt. Ezzel tartozunk önmagunknak és egymásnak, de főleg az irodalomnak.
| |
13. | [tulajdonos]: KORR | 2025-05-09 12:24 | nem társalgási, társadalmi szinten | |
12. | [tulajdonos]: A TANULTAK SZERINT | 2025-05-09 12:20 | Szerintem, nincs olyan, hogy "régi Dokk". A Dokk mindig sokféle volt, olykor jó és szerethető, olykor elhagyatott és sivár. Sokunkban idealizált kép él az elmúlt időkről, melyek egyébként nem múltak el, mert a Dokk felülete mindent őriz. - írja Filip Tamás a Baltazar naplóban.
Megjelenítve ezzel a MOSTANI (középrégi) Dokk-ot.
Amelyben eluralkodott és ránk telepedett a SZERINTEM.
Most vizsgáljuk meg a Dok-kot a TANULTAK SZERINT.
Úgy nézve a dolgot ugyanis azt látjuk, (nem társalgási, társdalgási szinten), hogy a Jónás Tamás féle Dokk esztétikai magaspontnak tekintendő.
Hangsúlyozom, a tanultak szerint, vagyis összevetve a világirodalomi tanulmányaink során megismert irodalmi lapokkal, csoportokkal, azok irodalmi-esztétikai teljesítményével, több ország, de akár több irodalmi évezred tanulságait leszűrve.
Ahol nem számított a szerintem. (Illetve elenyészett a maradandósággal szemben.)
Arisztotelész Poétika című művében nem SZERINTE kell átlag 10 percenként új drámai fordulat a műbe, különben leül a názői figyelem. Ő tudományos megállapítást tett. Megmérve és a drámaalkotásba beépítve eegy idegrendszeri biológiai jelenséget. Az emberi idegrendszer tudományosan kimutatva is ilyen. Csak ezt, első tudósként, neki a gyakorlatban kellett megtanulni, a Természettől. Vagyis A TERMÉSZETTŐL MEGTANULTAK SZERINT !!! állítja ezt Poétika című művében.
Amelyre aztán a modern amerikai közönségfilm mindmáig épít.
Forgatókönyvíró iskolai tanulmányaim során jegyeztem föl, hogy amikor a francia és európai filmes újhullám legyőzte a régi amerikai közönségfilmet, francia filmesek szerint "a papa moziját", akkor az amerikai filmesek összeültek az amerikai írókkal, hogy mit lehetne tenni a megújulásért. S utóbiak, egészen Arisztotelész fent említett művéig visszanyúlva, átdolgozták a forgatókönyvírás elméletét. A máig taroló új amerikai közönségflm sikeres metódusát kidolgozva. Ahol kötelezően jönnek a megfelelő percben a megfelelő (mert esztétikai tudatossággal odakomponált) fordulatok, a szereplők szintén megkomponált antagonisztikus feszültségein keresztül, az azokból (film)törvényszerűen következő lehetőségekre mutatva. Ha nem ez történik, unatkozni, elaludni fogunk a nézőtéren, vagy hazamegyünk.
A legújabb, Párbeszéd egy jobb Dokk-ról naplóban körvonalazott Dokk-ban én vissza szeretnék térni, illetve - íme - máris visszatértem, a TANULTAK SZERINT-hez.
Írom ezt abban a pillanatban, amikor az egyik irodalmi folyóirat, ahová nemrég beküldtem az egyik (talán) legfontosabb költeményemet, éppen kiséletrajzot kért tőlem. Azt hiszem ez "jót" jelent. | |
11. | [tulajdonos]: NEKEM MÁR MEGÚJULT A DOKK | 2025-05-02 11:11 | Ide a JOBB Dokk érdekében kéretik hozzászólni! - írtam lentebb, amit így gondolok most is, de a következő mondat kiegészítésre szorul. Idézem: "Aki a régi Dokk-ot hozná ide, az inkább szóljon hozzá a Párbeszéd a Dokk jövőjéről naplóban vagy az üzenőfalán..." Itt én nem a réges-régi, Jónás Tamás féle Dokk-ra, hanem a közép-régi (tegnapi) Dokk-ra gondolok. (Mondhatnám "mostaninak" is, de ennek a naplónak a létrejöttével én már nem tekintem annak.) A "Jónás-Dokk" esztétikai értékei igenis visszaemelendők. Sőt! Bölcsész szinten tovább fejlesztendők!
Félreértés ne essék, a versíráshoz nem kell bölcsésznek lenni.
Magyarország legnagyobb elégiaköltője, Berzsenyi Dániel sem volt az.
Kapott is a fejére olyan igazságtalan és téves megítélést Kölcseytől, amire képtelen volt esztétikailag érvényes választ adni, pedig ,megpróbálta, de azzal csak még jobban "lejáratta" magát. (Erről hosszabb tanulmányban hamarosan többet.) S ez a disszonancia végül megfojtotta benne a költőt. Azonban ekkor kezdte meg Soporonban komoly esztétikai tanulmányait, s nyolc évvel később már ma is érvényes poétikai érvekkel tudott visszavágni Kölcseynek, megalkotván ez első magyar poétikai esztétikát. S végül tagjává választotta a Magyar Tudós Társaság. Vagyis végül "bölcsésszé" vált, autodidakta módon. Bár nagyobb költő nem lett általa. (Hiszen már akkor is legnagyobb elégiaköltőnknek számított, amikor még nem tudott róla, legfeljebb sejteni vélte.)
Viszont az itteni esztétikai vitákhoz is az ő későbbi kiműveltsége kell.
Különben itt is csak poétikai szempontból hasznavehetetlen túlfűtöttségekre telik, ahogyan a Dokk bénító "középkorszakában" látjuk és láttuk. Amiként Berzsenyinek is, amikor még kiműveletlen volt. (Bár, ismétlem újból, már akkor is legnagyobb elégiaköltőnket tisztelhette volna benne Kazinczy és Kölcsey, de a kordivat szerint avíttnak hatott. Csak előbb ki kellett mennie a kornak a divatból, hogy Berzsenyi maradandó értékei kitűnjenek. S ki is ment, hamar, de ezt Széchenyi már akkor látta, amikor költőnk két versét lefordította a csak németül értő és olvasó feleségének. A megújult Dokk-nak esztétikailag kiműveltebbnek kell lennie. Igyekszem átadni a tanultakat. (Lásd a "Berzsenyi-szindróma" itt tervezett bemutatását.)
------------------ Ma azonban az Anyák napjáról akarok beszélni. Ezért áthozom ide mai face-jegyzetemet, ami egy négy éves face-emlék feldolgozása. Ezt dobta ki az algoritmus. Újabban egyre jobban "a kezem alá" dolgozik. Örülök. -----------------

A HOLNAPUTÁNI ANYÁK NAPJÁHOZ KÜLDÖM, A KORÁBBI KÍSÉRŐSZÖVEGGEL
"Így csak a kisbabák figyelnek: kíváncsian, mohón, merőn, mindent értőn és ismerőn..."
- írja Szabó T. Anna anyák napjára felrakott versében. Ehhez írtam kiegészítő kommentben, hogy így csak mi, szoptatott babák látjuk az anyánk arcát, ahogy ennek a török énekesnőét (Gülay Sezerét) veszi a kamera. S akinek az arcvonásai nagyon hasonlítanak az én fiatal anyám vonásaira. Ezekkel a török felvételekkel indult pár éve az én "időskori" török nyelvtanulásom...de úgy mint a kisbabáké... Hogy hallja és átéli a szavak dallamát, ritmusát, érzelmi mögöttesét, épp csak a jelentésüket nem ismeri... Kívülről tudtam már évek óta (egy másik dalból), hogy "Urfaya pasa geldi", míg végül a tanfolyamon megtanultam, hogy mit jelent. Ez a különös hatás okozza, hogy van egy nyelv, a török, amit "anyanyelvként" kezdtem tanulni (ellentétben az összes többivel (orosz, német, angol, latin).
Az más kérdés, hogy ez a dallamvilág Bartók Béla szerint zenei ükanyai nyelvünkkel rokon, még Nyugat-Ázsiából. Azokból az időkből amikor a több száz ótörök szót is átvettük. Még az ÍR-NI szavunk is török. Igaz, hogy ma törökül az ÍR-NI így hangzik: YAZ-MAK, még az író is YAZIOR. De az ótörök nyelvben még IR-MAK volt. S ez van benne IR-DAL (bevagdos, például a halat, sütés előtt) szavunkban. Mert az ÍR az ótörök/ómagyar időkben egyet jelentett a bevagdosással, hiszen rovásírásunk volt. Ennek őrizzük a nyelvemlékét, anélkül, hogy tudnánk.
https://www.youtube.com/watch?v=he8jCYQ46bU | |
10. | [tulajdonos]: AZ IRIDALOM VISSZAVÁG | 2025-04-29 17:25 | Ide a JOBB Dokk érdekében kéretik hozzászólni! Aki a régi Dokk-ot hozná ide, az inkább szóljon hozzá a Párbszéd a Dokk jövőjéről naplóban vagy az üzenőfalán, ahogy most Karaffa Gyula teszi! Nem szükséges, hogy az a fenyegetőzése itt is fenn legyen. Megkísérelte, hogy tiltsák ki költészeti kisesszémet a facebook-ról? Nem érte el célját. Sőt, e Dokk-Face polémiám most már a twiterre (X-re) is felkerült, ide mutató linkkel. S hamarosan az Instagramon is olvasható lesz. Ugyanis, mint a Pálóczi Szabadverstan 262. bejegyzésének alján, a face-algoritmus kiadott Karaffa-polémiában olvasható, szerepel benne Takaró Mihálynak, a (nekem) "túlkonzervatív" irodalmárnak a neve. És ez különös egybeesés! Takaró Mihály ugyanis valaha a pécsi Szélkiáltó együttes zenésze volt. (Azt hiszem a pécsi tanárképzőn szerzett általános iskolai magyar-ének szakos diplomát először, majd továbbképezte magát.) Én még kaposvári mezőgazdasági főiskolásként, a Szabó-Fedor gitáros énekduó tagjaként (mint Szabó Antal) ismerkedtem meg velük. (Majd az ELTE-n én szintén továbbképeztem magam.) Egyszer szerepeltünk közös koncerten a Budapesti Műszaki Egyetem C épületében. (Takaró talán addigra már kivált az együttesből.)
DE!
De a Szilágyi Dezső téri református templomban a napokban általam elénekelt Ady verset, amit Dévai Nagy Kamilla csoportjának tagjaként adtam elő, ők zenésítették meg!
"Imádság háború után." Nagy tapsot kaptam érte.
Vagyis ezt a dalt 40 évvel ezelőtt, egyszeri hallás után, a pécsi Szélkiáltó együttestől tanultam. És ezt el akartam a Világnak mondani.
Ide most az esszétől különválasztva (azt itt már megismertétek a legfontosabb tisztázandókkal), csak a twitteren a kisesszé után külön is feltett Ady vers részletét linkelem.
Elvégre az esztétikai hadakozásnál ezerszer fontosabb a háború ellen fellépni versben és dalban.
Hadd szólaljon meg ebben a naplóban is ez a dal! (Legalábbis ez a részlete. Később az egészet feléneklem a világhálóra. Rhiannon Giddensnek már átküldtem az eddigieket.)
S hadd szóljon ez a napló a "Jobb Dokkról"! A tiltásmentes irodalomról, a tiltásmentes megzenésített versekről, a tiltásmentes esztétikai vitákról. Hiszen "az irodalom visszavág". S ezt hagyni és tűrni kell! Vagy érvelni ellene egy "Felelet a mondolatra" ellenesszében. Mint klasszikusaink. (Herceg Ferenc egyik első kérdése, fiatal újságíró korában, az volt Jókaihoz. - Maga ismerte Petőfit, milyen ember volt? – Szörnyű! Szörnyű! – hangzott a válasz.) https://x.com/PalocziAntal/status/1917237798953685394
| |
9. | [tulajdonos]: ITT SENKI SEM SZENT TEHÉN | 2025-04-27 16:53 | Karaffa Gyula üzenőfalára felkerült egy olyan vádaskodás, amelyet az általam fejleszteni szánt Jobb Dokkon helytelennek lehetne mondani. Tipikus megszólás. Falusi "vénasszony módra". Hogy "meg akarom semmisíteni Filipet. Meg őt. Meg mindenkit, akinek "más a véleménye". Ebbe a rólam összezagyvált félreértéseket is beleveszi. Ezek közül kettőt kellően helyretettem a maplóimban. Ez nem tetszik neki. Letiltással, kizárással fenyeget. Ez csúnya dolog. Pláne, hogy pereskedünk is miatta! Ráadásul fatális tévedés az irigykedés vádja. 1.) Szabó Lőrinc stílusú házasságpártiként (hogy Lóczi óriás lehessen) nem irigylek senki újraházasodót. 2.) "A másként létezés lélektana" ( ez a kötetkritikám címe) költőjeként nem irigylek senki szokásos érvényesülőt. Mert nekem azt is másként kell.
Ezt tisztáztuk, ugye, Filip és Karaffa?
Nem akarom még egyszer meghallani ezt a bornírtságot!
A régi Dokk egyik legfőbb erénye egyébként éppen az volt, hogy itt senki sem lehetett "szent tehén". Neves költők tettek fel álnéven verseket, s kaptak mulanDOKK minősítéseket Jónás első szerki gárdájától. Ezt vissza kéne hozni. A Dokk költő iskola. Egy befutott költő se "szent tehénkedjen" rá, mert zavarja a feltörekvőket! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|