NAPLÓK: Párbeszéd a DOKK jövőjéről Legutóbbi olvasó: 2026-09-01 15:45 Összes olvasás: 153992Olvasói hozzászólások nélkül| 675. | Pálóczi Antal: ÚJABB RÁDIÓADÁS | 2021-06-27 15:40 | Hamisan állítja Busznyák Imre "többségies" Dokk tulajdonrész birtokos Karaffa Gyula és Pálóczi Antal (654. és 655. sorszámú) bejegyzésére hivatkozva, hogy azt állítottuk volna, hogy a Dokk-kiadvány őmiatta hiúsult meg, merthogy egyedül döntött.
Én eleve nem is Dokk kiadványról (!) beszéltem soha, semmilyen összefüggésben. Mivel ennek hamvába halása óta hónapok óta senkinek sem jutott eszébe, hogy e témáról szóljon - én hoztam szóba - nem szenvedhetem, hogy az erről folyó diskurzus holtvágányra fusson. Az összefüggéseket rendbe kell tenni.
Én Filip Tamás ötlete nyomán a 2000-ben alapított Dokk 2020-as (!), a Dokk 20. évét összefoglaló, ünnepi DOKK-Antológiáról beszélek és beszéltem. Ami mérföldkő és fémjel lehetne. Nem csak egy kiadvány.
Petőcz András 60. születésnapjára hatalmas irodalmi hepajt szervezett. Volt ott minden. Őt közlő folyóiratok ünnepi felolvasása, általa felfedezett tanítványok felolvasása, igazi színészek, zene, film - és mindaz, ami ilyenkor adja magát.
Nem az 59. születésnapját adta el így.
És nem a 61. születésnapját.
Ez az irodalmi marketingben így szokás legalább a Nyugat 25. évi zeneakadémiai ünnepi műsora óta. (Az ismert csoportkép benne van a tankönyvekben.)
Busznyák állítása szerint egy ismert "hozzáértő" irodalmár által hagyta magát a Dokk 20. életévét ünneplő antológiáról lebeszélni. Ha az ismert irodalmár tényleg megtette ezt, akkor ebből is látszik, hogy nem volt hozzáértő. Busznyák különben is jelezte - már akkor - hogy akár meggyőződése ellenére is támogatja az antológiát 50.000 forinttal. Tehát már csak ezért sem mondhattam volna, hogy ő az antológia kiadását gáncsolta volna. Én mást állítottam. Azt, hogy ő a 10/24-ed részvényű tulajdonos, és Bátai Tibor, a 2/24-ed részvényes, vagyis ketten együtt, leszavazták az engem főszerkesztőnek javasló 7/24-ed tulajdonrészű Papp-Für Jánost, 1/24-ed részű Filp Tamást, 2/24-ed részű Tesch Gábor Ferencet és az 1/24-ed részvényű Szokolay Zoltánt. Vagyis hogy 2 elme bizalomhiánya, magasabb tulajdonrészük miatt, többet számított, mint négy másik elme kétszer annyi bizalma.
Ez még visszautalás volt arra, hogy Karaffa itt nehezményezte, hogy egy tulajdonosi személy akarata - és elméje - kevesebbet számít a másik tulajdonos akaratánál - és elméjénél.
Mire Busznyák azt lőtte válaszul - hát persze! Gondoljon csak bele Karaffa: ha nem így lenne ma én lennék a Dokk főszerkesztője.
Ez igaz. Én lennék az, vagy lettem volna, a Dokk egyik TÖBBET AKARÓJA - aki folyton nívós fellépéseket szorgalmazott, nem kis képmagnós dokumentálással, hanem olyan, youtube minőségű felvételekkel, ahogy például az én kötetbemutatóm készült. (Busznyák ott volt, látta.) Bevilágítva, két kamerával, "szőrös nagy mikrofonnal", igazi operatőrrel (egyébként családi felajánlásból). Én egy vacsora-nemmeghívásból is tudok "irodalmi mozgalmat megfogalmazni". Miután lemaradtam a Gyurcsi-vacsoráról, fotómontázst készítettem Veresegyház helységnévtáblájánál. Amin felolvasok és zenélek. S a névtábla a fotón VERS-EGYHÁZ felirattá van átjavítva. Ezt elküldtem a polgármesternek, akinek megtetszett. S kijelölte a helyi könyvtárigazgatót kontkatszemélynek, hogy igen, szervezzünk Dokk-esetet VERS-EGYHÁZ sorozatban akár. Gyutcsi azt hiszi mindez "bosszú" - pedig már régen irodalmi tetté nemesült - volna. Ha a keveset akarás miatt (és ez volt mondanóm lényegi része: A KEVESET AKARÁS, AMELY ROMLÁSBA VISZI A DOKK-OT) mindez meg nem hiúsul. (Igaz, a pandémia is belejátszott - de még megvalósítható. A helyi medveotthonra való tekintettel akár "állatvers írói" országos pályázattal egybe kötve.)
Én így hoztam fel, hogy ha - tényleg - én lettem volna 2020-ban a Dokk főszerkesztője, akkor kihajtottam volna magunkból a 2020-as Dokk antológiát, és ma tele lenne a Dokk archív olyan Youtube minőségű videós anyagokkal, amilyennek a kötetbemutatóm is készült Busznyák jelenlétében.
A kiadó a 2019-ben az én könyvemet is kiadó Garbo kiadó lett volna. Egy kemény táblás, kb. 150 oladalas antológia egy kicsivel ugyan többe került volna többe a kötetemnél. Nagyjából annyival, amennyit Busznyák felajánlott, hozzájárulásként. A magánmecenatúra támogatás többi talán badacsonyi és budafoki boros vállalkozások valamint a Szerencsejáték Rt. adta volna. (Régebben foglalkoztam céges sajtómarketing cikkek írásával - szerencsejáték sorozatot is írtam.) Itt is fontos - mire - kéred. Csak úgy - általában - egy kiadványra nehezebb támogatót találni, mint egy nagyobb felhajtást ígérő, 20. jubiellumi antológiára.
Igen. Lehet szervezni a következő antológiát - de ez a 25.évi legyen! Már csak három év - hiszen 2024-ben nyomdába kell adni. Nem érdemes egy "közbülsőt szervezni", ami legközelebb 2022-ben jönne ki. Hiszen két évvel később (2024-ben) már nyomdába menne a 2025.év ünnepi szám. Csak ezt a lehetőséget nem szabad még egyszer ennyire elbaltázni!
Vagyis ez lett volna a DOKK-jövője, ez a kettő szinte biztosan (youtube minőségű videós műsorsorozat és ünnepi kiadvány) ha én lettem volna a 2020. évi Dokk-főszerkesztő. Mert akkor a TÖBBRT AKARÁS GYŐZ nem pedig a KEVESET AKARÁS!
Busznyáknak most azt kell megindokolnia, hogy így a jobb.
Ugyanakkor egy rémítő bejelentést tett: - azt hiszi (mert nem irodalmár), hogy a Dokk-kép felhelyezési lehetőségének a kidolgozása, a "portál-mortál" új fejlesztése majd előbbre viszi a Dokk-ot.
Nem. Visszaveti! Abban a pillanatban, hogy a szavakkal történő költői képalkotás helyett lehetővé válik a vizuális illusztráció, a költők ellustulnak a metafora alkotásban.
Így vált dilettánsé megannyi költői fórum. De erről külön miséket kell majd mondani.
Egyébként a Nyugatot pénzelő és alapító cukorbáró, Hatvany Lajos és a csúcsirodalmár Osvát Ernő is késhegyre menően vitatkozott a Nyugat jövőjéről és irodalmi programjáról. Hatvany a pénzéért egy rentábilis populáris lapot akart - Osvát "csúcsirodalmat".
A dolog odáig fajult, hogy kettőjük között végül pisztolypárbajra került sor (tessék kiguglizni!) s Hatvany Lajos végül Berlinbe települt.
Az volt a Nyugat és Osvát Ernő (és az épp megszülető új magyar irodalom szerencséje), hogy Hatvany Berlinből ugyanúgy támogatta a lapot továbbra is, mintha az ő álláspontja győzött volna.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
