NAPLÓK: Párbeszéd a DOKK jövőjéről Legutóbbi olvasó: 2025-11-07 00:18 Összes olvasás: 131084Olvasói hozzászólások nélkül| 164. | Busznyák Imre - pig: biztonság | Fűri Mária, furim: nicknév | 2019-10-13 16:49 | Kedves Mari!
A jelenlegi azonosítási rendszer hatékonyan véd a trollok ellen, és sokaknak már ez is elegendő ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat itt a Dokkon. Mégis újra és újra felmerül az álnéven hozzászólók problémája. De miért is lenne szükség arra, hogy mindegyik dokkoló (a látogatók is) tudják mindenkiről kicsoda? A Dokk nem csupán versműhely, ahol az együtt farigcsálók valóban eredményesebbé válnak, ha az alkotótársuk legtöbb jellemvonását érzékelik, hanem kritikai fórum is, amely fórumon a mondandónak anélkül kellene érvényesnek vagy érvénytelennek lenni, hogy tudnánk, ki írta. Ez a cél, személyeskedés helyett az irodalmi tudat művelése. Saját névvel vagy álnévvel, szerintem mindegy.
Igen, követem, hogy melyik azonosított dokkoló használja a "Simf", "Pink" vagy "Samu" álneveket, és föl is lépnék velük szemben, ha valóban kárt okoznának, de eddig még tényleges panasz sem érkezett velük kapcsolatban. Kérek mindenkit, hogy amennyiben valamelyik álneves (vagy nem álneves) szerző hozzászólását károsnak vélik, akkor arra a hozzászólásra azonosíthatóan hivatkozzanak, mert olyasféle kijelentésekkel, hogy "fedezékből öltenek nyelvet" nem tudok mit kezdeni, bár a hangulatot fokozzák. Te például itt azzal vádoltad a "Samu" becenevet használót, hogy "beleszól és minősít", miközben a kritikus hozzászólása kiegészítéseként még személyes fölajánlást is tett. Mi rossz van abban, ha valaki fölveti, hogy a szerkesztőket a jobb teljesítményért díjazzuk és ezért a Dokk támogatására buzdít?
A sorsunk különböző érzékenységgel áldott vagy vert meg minket, akad, aki föl sem veszi a kritikus szavakat, van aki úgy érzi, hogy a kritika megsemmisíti őt, de olyan is előfordul, akinek minden kritikára kész a sokkal keményebb válasza, és harcnak tekinti a Dokkon való létet. Ráadásul az élethelyzetünktől függően egyik nap mimózaként olvassuk a műveinkről (rólunk?) szóló mondatokat, hogy aztán másnap mi osszuk az észt valamilyen bizonyosságtól vagy indulattól hajtva.
Az álnevességet sokunk csak játékként éli meg, de tudom, előfordul olyan is, akinek védekezésképpen van szüksége arra, hogy a többször megtámadott személyiségét ne tegye ki újra a harcosok céltáblájának.
Mert nem mindenki olyan szelíd és bölcs, mint Te vagy, kedves Mari... | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
