NAPLÓK: MMA - The real thing Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 15:44 Összes olvasás: 5739| 8. | [tulajdonos]: rolling stones | 2013-11-25 15:24 | si Gábor
Bukta Imre képzőművész 1993 óta volt tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, tagságáról vasárnap este mondott le, levelét közzétesszük. Miközben a képzőművésszel beszélgettünk, egy Facebook-bejegyzésből kiderült: Korniss Péter fotóművész is lemondott tagságáról. Így tett korábban Fehér László festőművész és Nagy József táncművész is. Mint azt a hétfői Magyar Nemzet írja, Novák Ferenc koreográfus is kilép a Magyar Művészeti Akadémiából.
„Tizenkilenc évig voltam a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. Olyan színes egyéniségeket ismerhettem meg, mint Hernádi Gyula, Cserny József, Lázár Ervin, Határ Győző. A mai napon, december 16-án levélben jeleztem az MMA elnökségének: nem kívánok tovább a MMA rendes tagja lenni” – nyilatkozta lapunknak Bukta Imre. A képzőművész az MNO-nak elmondta: antidemokratikusnak tartja, hogy az MMA elnöke, Fekete György az akadémia – botránnyal is tarkított – szombati közgyűlésén nem olvasta fel az MMA prominens alkotóinak korábban megfogalmazott, aggodalmait kifejező levelét, a Műcsarnok ügyét pedig nem tette a közgyűlés napirendi pontjává. A kilenc MMA-tag által megfogalmazott levél többek között azt vetette fel: az MMA tagsága nem szavazott arról, hogy a Műcsarnok az MMA tulajdonába kerüljön.
Mint ismert, november végén született kormányhatározat arról, hogy a Műcsarnok és a Pesti Vigadó mint ingatlanok a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonába kerülnek 2013. január 1-jétől. A Műcsarnok ügyvezető igazgatója, Gulyás Gábor ezután jelentette be: lemond a posztjáról. „Fekete György elnök úr utóbb úgy nyilatkozott, mintha a kormány az MMA-ra kényszerítette volna a Műcsarnokot, holott ez nem fedi teljesen a valóságot” – véli Bukta Imre.
Fekete György rosszul emlékszik?
„Ezt támasztják alá elnök úrnak az MMA szombati közgyűlésén elhangzott mondatai. Nem szó szerint idézem, de Fekete György úgy fogalmazott: másfél évig próbált Gulyás Gáborral, a Műcsarnok igazgatójával kapcsolatba lépni, ám még beszélő viszonyt sem sikerült kialakítaniuk. A Műcsarnokban látható most a kiállításom, a Másik Magyarország. Mint kiállításom rendezőjével, kurátorával, Gulyás Gáborral kapcsolatban állok. Tőle úgy tudom, legalább hétszer beszélt, találkozott Fekete Györggyel, volt, hogy ő ment az akadémiára.
Nyitott volt Fekete György javaslatára is: legyen Nemzeti Szalon a Műcsarnokban, amely a különböző művészeti ágakat mutatja be. Gulyás Gábor ezt kétévente tartotta elképzelhetőnek. Nem fedi a valóságot az a vád, hogy a Szalont sátorba kényszerítette volna: természetesen a kiállítóhely falain belül lett volna Gulyás Gábor szerint is a Szalon helye.
Nem idézem szó szerint Fekete György elnök urat, ám mondott ő olyat is, hogy eddig nem volt művészet a Műcsarnokban, majd a jövőben meg fogja látni a széles közönség, ország-világ, hogy milyen is a valódi művészet. Ez a kijelentés sok, a Műcsarnokban kiállító művészre nézve sértő” – mutatott rá Bukta Imre.
Bukta Imre performance-ának előképe egy 1974–1976-os művészeti akció volt, melynek során a képzőművész egy falusi vallási ünnepet egyedi módon ült meg: a mezőszemerei méregraktár bejáratánál állt vigyázzban
Fotó: MTI/Kovács Imre
Fekete György korábban „nemzeti blaszfémiának” nevezte a Műcsarnok Mi a magyar? Kortárs válaszok című kiállítását, amelyen többek között Jankovics Marcellnek, az MMA alelnökének is volt munkája. A tárlat az utóbbi húsz év leglátogatottabb kiállítása volt a Műcsarnokban.
Bukta Imre Másik Magyarország című tárlata a művész eddigi legnagyobb hazai kiállítása, november 10-én nyílt meg a Műcsarnokban, február 10-ig látogatható. A képzőművész csütörtök este a Műcsarnokban Tiszteletadás elődeimnek és kortársaimnak a szabad és tiszta művészetért címmel mutatott be performance-t, ezzel is kiállva Gulyás Gábor, az intézmény év végén távozó igazgatója mellett.
A postán nem kallódhatott el a nyilatkozat
Felvetettük Bukta Imrének, előfordulhatott-e, hogy a kilenc MMA-tag által jegyzett nyilatkozat nem került Fekete György kezébe, ám ezt ő határozottan cáfolta. „Elnök úr jelezte, hogy megkapta, elmondta azt is, hogy ott van bezacskózva az íróasztalán.” A nyilatkozat részletei nyilvánosságra kerültek még az MMA közgyűlése előtt.
A hét közepén megfogalmazott levelet Bukta Imre mellett Fehér László és Deim Pál képzőművész, Novák Ferenc koreográfus, valamint Ekler Dezső építész is aláírta. Fehér László december 12-én lépett ki az akadémiából, döntését azzal indokolva, hogy a testület megsértette a művészeti élet függetlenségét, elnöke kirekesztette egyes alkotótársait. Fehér László munkásságát egyébként 2000-ben az első Orbán-kormány idején ismerték el Kossuth-díjjal. Példáját a világhírű táncművész, a Trafó vezetője, Nagy József követte.
Vasárnap este egy Facebook-on közzétett bejegyzésből derült ki: Korniss Péter fotóművész is lemondott az akadémiai tagságáról. De további alkotók is kiléptek a Magyar Művészeti Akadémiából – erről számol be a december 17-i, hétfői Magyar Nemzet.
A nyilatkozatban a magyar kulturális élet prominens szereplői kiálltak a Műcsarnok eddigi munkája, függetlensége mellett, s többek között azt kérték Fekete György elnöktől, az MMA szombati közgyűlésén a Műcsarnok kérdésének megvitatása szerepeljen külön napirendi pontként. Ez nem történt meg. „Kilépésemmel átadom a helyemet egy olyan alkotónak, aki kimagasló életművel rendelkezik, nemzetileg elkötelezettebb, és nem utolsó sorban jobb keresztény” − mondta végül a művész.
Bukta Imre akadémiai tagságáról lemondó levele
Mindezek után a képzőművész az akadémia elnökségének, valamint az MNO-nak is eljutatta vasárnap, december 16-án megfogalmazott, akadémiai rendes tagságáról lemondó levelét. Ezt alább, változtatások nélkül, szó szerint tesszük közzé.
„Tisztelt Magyar Művészeti Akadémia Elnöksége!
Ezen levelemmel tudatom a Tisztelt Elnökséggel, hogy nem kívánok tovább a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lenni.
Indoklásként: A 2012. december 15.-ei közgyűlést nagyon vártam abban a reményben, hogy az Elnök úrnak írt levelünkben megfogalmazott kérést napirendre tűzik megvitatási céllal, azonban ez nem történt meg.
Az Elnök úrnak írt levelet – mint azt utóbb megtudtam – kilencen írták alá. Véleményem szerint nem lehet, és nem szabadna egy olyan kérést „lesöpörni az asztalról”, amit kilenc rendes tag írt alá, közte Deim Pál és Novák Tata. Elképzelhetőnek tartom, hogy az Elnökség nem ismerte e levél tartalmát, mivel az Elnök úr nem hozta az Elnökség tudomására. Számomra ez így még súlyosabb, hiszen az Elnök úrnak ezt a levelet a közgyűlésen fel kellett volna olvasni.
Azonban vannak más indokaim is: riasztónak tartom az Elnök úr nyilvánosságnak szánt nyilatkozatait a médiában.
Mivel több esetben az Akadémia nevében nyilatkozott, és azokkal egyet érteni nem tudok, sőt egyes nyilatkozatait elítélem, így eddig sem, és a továbbiakban sem tudok azokkal azonosulni, nincs más út, mint kilépésem a Magyar Művészeti Akadémiából.
Tisztelt Elnökség!
Kérem fogadják megértéssel a levelemet.
Köszönettel, Bukta Imre
Mezőszemere, 2012. december 16.” | |
| 7. | [tulajdonos]: kinyír | 2013-09-03 13:55 | Régi barátom előbb a megfélemlítés technikáiról mesél. Hogyan lehet kalodába zárni közszolgákat, pedagógusokat, vízműdolgozókat, újságírókat, könyvtárosokat, szerelőket, vállalkozókat. Bármilyen ellenzéki program, megmozdulás retorzióval jár. Mennek ki a megfigyelők. Mindenki tudja, kik azok. Nézik az elvtársak, hogy ott vagy. Felírják a neved. Aztán megbosszulják a szervezőn, a helyen, és magukon az ellenzékieken. Aki bármilyen szerepet vállal, utána nyúlnak, nem taníthat, nem dolgozhat. Ha arrébb megy, néhány várossal, mondjuk, odaszólnak. Másnapra eltűnik az aláírt szerződés, a kolléga mégsem alkalmas pedagógusnak, mégsem jó vízügyi szakember. Ha a naiv lélek nem érti meg, mi baj, akkor a régi ispán, aki azóta pénzügyi szakértő a székesfővárosban, üzen. Vagy az új üzen. Vagy csak egy elvtárs utalgat az utcasarkon. Hogy bármit próbál, bárhová szeretne elhelyezkedni, ki fogják nyírni. Ez a szép szavuk. Ezt használják. A kinyírást. Ki fogunk nyírni, ezt mondja a hazáját, megyéjét szerető nemzeti szív. És meg is csinálja. Aztán olyan is van, hogy valaki elköltözik. A Dunántúl paradicsomi lehetőségekkel kecsegtet: állások, gyárak, stadionok. De az elvtársak kitartóak és vérszomjasak. Elvtársak mindenütt vannak. Oda lehet nekik szólni. Ismeretlen elvtársak, de majd ők is szólnak valamiért. És akkor ott is sikerül. Reménytelenné, nyomorulttá tenni képzett, szorgalmas, tenni vágyó magyar emberek életét. Hobbiból. Bosszúból. Mert a hazafiasnak mondott szív, és a nemzetinek nevezett kegyetlenség gyári üzeme ezt kívánja.
És látja ezt mindenki, látja nagyon jól. Nyolcmillió ember néma tartománya a magyar vidék, és egy se meri mondani, hogy ne éljen Eduárd. Tükör előtt állunk, kifordított walesi bárdok: nyomor és rettegés. Egyik magyar teszi ezt a másik magyarral. Honfitárssal, régi egyetemi baráttal. Egykori szorgalmas városvezetővel. A magát hazafinak nevező üzleti érdekcsoport. Tűnjél el ebből az országból, ezt üzenik, amikor konkrétak. És akik feladják, el is tűnnek. Csak most értettem meg azt a hatszázezer ember. Aki hányt a habokra. És kitántorgott innen. Mert megunta, hogy féljen. Mert megüzenték neki. A nemzeti keblek. A dagadó hazafiak.
Lehetne jönni vele, igen. Hogy akkor ki árul el és mit. Hogy ki a hazának elvesztője. Hogy ki adja el piti ügyekért, két fillérért. Mindenét. De mire lenne jó? Mit segítene? Különösen azokon, akik nem mernek szólni, akik, ha kenyeret akarnak, hallgatniuk kell.
A török dúlások után az én kedves megyémben alig néhány ezren laktak. Egyszer már sikerült újra kezdeni. Igaz, akkor nem mi pusztítottuk el saját magunkat.
G. K. | |
| 6. | [tulajdonos]: kontroll | 2013-08-28 16:09 |
Fekete György miatt távozik a Műcsarnok igazgatója.
Kedden jelentette be kollégáinak Gulyás Gábor, hogy távozik a Műcsarnok éléről. A nem hivatalos információk szerint az igazgató azért mond le, mert a Művészeti Akadémia mégis megkapja az egyik legnevesebb magyar kortárs képzőművészeti intézmény feletti irányítást.
A terv már tavaly télen kész volt, és ennek hírére az igazgató bejelentette: ha valóban átadják a Műcsarnokot a vitatható elvekkel működő MMA-nak, távozik. Abban az időben azonban hatalmas felháborodást keltettek Fekete György MMA-elnök kijelentései, aki nyíltan kimondta: szervezete ideológiai alapon fog szelektálni művészek és művek közt. Az idős belsőépítész, akinek szervezete 2,5 milliárd állami támogatás felett rendelkezik, nemzeti és vallási elkötelezettséget kért számon a kortárs képzőművészeten.
| |
| 5. | [tulajdonos]: balga dolgok | 2013-08-18 12:25 |
... Vajon mi indította a Deciusokat, hogy az alvilág szellemeinek áldozzák magukat, vajon mi vonta Quintus Curtiust az örvénybe? Édes szirén: a hiú dicsőség. Pedig a filozófusok oly érthetetlenül megvetik! Egyre csak mondogatják, hogy nincs balgább dolog, mint hogy a hivatali jelölt megalázkodva hízeleg a népnek, ajándékokkal vásárolja meg kegyét, balgák tapsaira vadászik, tetszeleg az éljenzésben meg triumphusban, amikor úgy viszik körül, mint látványosságszzámba menő szobrot, hogy örvend, ha ércbe öntve állhat a fórrumon. Hát még a névadó örökbefogadások és hitvány emberkéknek rendelt istentiszteletek, meg amikor istentelen zsarnokokat nyilvános szertertások közepette az istenek közé emelnek! Ezek biz'a balga dolgok! Kevés lenne rá Démokritos, hogy kellőképpen kinevethesse. Nem is tagadja senki.
Rotterdami Erasmus (A Balgaság Dícsérete)
| |
| 4. | [tulajdonos]: tükrös szekrény | 2013-08-17 12:31 | Normális körülmények között a valóságtól való elfordulást a külvilág, a gúny, a kritika, a hitelvesztés helyesbíti, a Harmadik Birodalomban nem volt ilyen jellegű helyesbítés - különösen, ha valaki a felső körökbe tartozott. Ellenkezőleg, mint valami tükrös szekrényben, minden öncsalás egy fantasztikus álomvilág folyvást igazolt képsorává sokassodott, aminek a komor külvilághoz már semmi köze nem volt. Ezekben a tükrökben megsokszorozódva mindig csak a saját arcomat láttam, egyetlen idegen pillantás sem zavarta a száz azonos arc - az én arcom uniformizáltságát.
Albert Speer, Hitler főépítésze
Milyen megejtő látni, hogy egyre több polgártársunk áhítozik ezután a folytonosan igazolt, fantasztikus és kritizálhatatlan álomvilág után, saját arcuk kizárólagossága után, amit nyíltan vállalni is egyre kevésbé szégyellenek. Figyeljük meg, hogy minél nagyobbak (szerintük) a liberális demokrácia vétkei, annál könnyebb a lelkiismeretük, annál szemérmetlenebbül sóvároghatnak az önkény "jól bevált" formái után.
Nem véletlen az sem, hogy végül liberális véleménydiktatúrának, sőt tényleges diktatúrának kénytelenek megélni, látni és láttatni a demokráciát, ahol van kritika, idegen pillantás, tényekkel szembesítés, gúny, helyesbítés bőséggel, hiszen amit tesznek, de még inkább, amit tenni szeretnének, egyre nehezebben igazolható. | |
| 3. | [tulajdonos]: Adalék | 2013-08-10 11:46 | Egy kis adalék a kommentelők szemléletéhez.
„Pártunk és államunk lehetőséget ad a nem-realista irányzatok jelentkezésére is, amennyiben nem ellenségesek a népi demokráciával szemben. Ezek az irányzatok azonban állami támogatásban nem részesülhetnek, mert nem a nép széles rétegeihez szólnak, s nem töltik be azt a nevelőszerepet, amelyet népi államunk a művészeteknek szán, s amely minden haladó művészet követelménye is.” (A KB művelődéspolitikai irányelvei, 1958)
„A szocialista társadalom azt igényli az íróktól és művészektől, hogy alkotásaikban pontosan foglaljanak állást […] a szocializmus mellett […] A párt, amely egész társadalmunknak ideológiai és politikai vezető ereje, […] a művészetben sem mondhat le az eszmei irányításról. […] A szocialista államnak elsőrendű feladata, hogy eszmei, szervezeti és anyagi eszközökkel segítse a művészetek […] fejlődését, egyszersmind adminisztratív intézkedésekkel is föllépjen a politikailag ellenséges vagy a közízlést sértő jelenségek ellen. […] Támogatásban részesítjük a nagy tömegekhez szóló szocialista és egyéb humanista alkotókat, helyt adunk a politikailag, eszmeileg nem ellenséges törekvéseknek, viszont kirekesztjük kulturális életünkből a politikailag ellenséges, antihumanista vagy közerkölcsöt sértő megnyilvánulásokat.” (KB-állásfoglalás, 1965)
Mint látható, elég a "népi demokrácia" vagy a "szocializmus" elé odatenni a "nemzeti" kifejezést, elveiket és hatalmi ambícióikat is ctrl-ctrlv módszerrel schmittelik. | |
| 2. | [tulajdonos]: tiltakozás | 2013-08-08 12:13 |
Az osztrák PEN-klub honlapján tették közzé azt a nyílt levelet, melynek tizenhat magyar, német és osztrák aláírója Magyarország új alkotmánya ellen tiltakozik. "Az új magyar alkotmány (az Alaptörvény) gyakorlatilag rögzíti, hogy az állami támogatások elosztásánál a "keresztény-nemzeti szellemiségű" műalkotások előnyben részesüljenek" - áll a levélben.
Az aláírók között van többek között Fischer Ádám karmester, Schiff András zongoraművész, Schilling Árpád rendező, Dietmar Schwaz, a berlini Deutsche Oper intendánsa, Peter de Caluwe, a brüsszeli Theatre de la Monnaie intendánsa, Matthias Hartmann, a bécsi Burgtheater igazgatója, Michael Guggenheimer, a Német-svájci P. E. N. Központ elnöke, Herbert Wiesner, a PEN Németország főtitkára, Helmuth A. Niederls, az Osztrák P. E. N. Klub elnöke, Gerhard Ruiss, az osztrák Írónők és Írók Érdekvédelmi Tömörülésének ügyvezetője.
A levél írói szerint a Magyar Művészeti Akadémiát nemzeti-konzervatív művészek magánegyesületként alapították, az alaptörvény pedig ezt a magánegyesületet nyilvánítja köztestületté. Felhívják a figyelmet arra, hogy az alaptörvény teszi az akadémiát a művészet támogatására szánt közpénzek elosztásának legfőbb döntnökévé. Ez szerintük azt jelenti, hogy "derék konzervatív művészek zárt köre jogot kap arra, hogy az ország valamennyi művészeti alkotója vonatkozásában meghatározó szerepet játsszon az állami támogatások, jövedelmek, ösztöndíjak, állami díjak odaítélésénél".
Emlékeztetnek arra, hogy Fekete György, az akadémia elnöke korábban kijelentette, hogy csak „igazi, nemzeti beállítottságú“ művészeket fognak támogatni, ahogy arra is, hogy Fekete György Konrád György írót sértő megjegyzéseket tett.
"Hogy Magyarországon azokat a művészeket, akik nem a rendszer szája íze szerint verselnek, festenek vagy írnak, anyagi nyomással létfenntartásukban fenyegethetik, nem fogadható el. És hogy mindezt a nemzeti-konzervatív kormánypárt, a Fidesz a maga jelenlegi kétharmados többségével a jövőre nézve is az alkotmányban rögzíti, olyan botrány, amely bennünket, művészeket nemzetközi léptékű, általános tiltakozásra kötelez" - áll a levélben. A szerzők arra kérik Európa és a világ művészeit, hogy csatlakozzanak a tiltakozásukhoz.
"Felszólítjuk a magyar kormányt és a magyar országgyűlést, hogy a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló szabályokat, amelyeket valamennyi demokratikus erő tiltakozása ellenére, egyoldalú módon fogadtak el, vonják vissza, és vessenek véget a művészet ideológiai erénycsőszei különleges felhatalmazásának" - zárul a tiltakozás. | |
| 1. | [tulajdonos]: A cenzor | 2013-08-08 12:07 |
http://index.hu/video/2012/11/30/futyulok_erre_a_demokraciara/ | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
