NAPLÓK: Juli Legutóbbi olvasó: 2026-01-30 14:52 Összes olvasás: 18600| 55. | [tulajdonos]: Van ez így! | 2021-02-24 15:15 | Fogyibú
Róza néni szomorkodik,
Nagyobb lett a mérete.
Mosolyától megfosztotta
Digitális mérlege.
Az utóbbi hónapokban,
Jó pár kilót felszedett.
Nem mondhatják szomszédai,
Hogy a télen éhezett.
Még szerencse, mert különben
Azt mondaná mindkettő,
Szegény Róza olyan sovány,
Mint egy madárijesztő.
Hàlni jár bele a lélek,
Zörögnek a csontjai.
A tavalyi önmagának,
Árnyéka a mostani.
Persze, néha szomorkodik,
Ducisága nyomasztja.
Holnap fogyókúrába kezd,
Szentül meg is fogadja.
Felcsigázza a gondolat,
Arca nyomban felderül.
Hétről- hétre csinosabb lesz,
És még sokba sem kerül.
Böngészik az interneten,
Megszállottan keresget.
Talál is egy mások által,
Agyon dicsért receptet.
Nézegeti, olvasgatja,
Nem sok jóval kecsegtet.
És, mint aki ördögöt lát,
Veti is a keresztet.
Búcsút inthet a cukornak,
Nincs édesség naponta.
Süti, fagylalt, és társaik
Egyszer- kétszer havonta.
Tiltólistán hurka, kolbász,
Tepertő, és szalonna
Azoktól is elbúcsúzhat
Fütyörészve, dalolva.
Tilos a rizs, tészta, krumpli,
Nem tömheti magába.
Hal, és sovány húsok mellé,
Szigorúan saláta.
Abból jócskán csemegézhet,
Ehet amennyit csak bír.
Attól aztán, azt ígérték,
Csak úgy olvad majd a zsír.
Itt a vége, ennyi elég.
Jó nagy lélegzetet vesz,
Hirtelen jött szándékáról,
Hamarjában le is tesz.
Frissen sütött tepertőre,
Mint a héja úgy lecsap.
Újhagymával, friss kenyérrel,
Félmaréknyit be is kap.
Aztán egy kis almás pite.
Omlós, puha, mint a vaj.
Egy -két szelet ha lecsúszik,
Abból nem lehet nagy baj.
Visszatér a mosolya is,
Kedve támad nevetni.
Azért mert egy kicsit duci,
Lehet őt még szeretni. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
