NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2020-04-10 04:02 Összes olvasás: 59800| 2127. | [tulajdonos]: Szavazás | [tulajdonos]: Játék | 2020-03-26 08:19 | Kedves Játékosok!
Megérkezett várva várt lapító tagunk is (köszönet érte), indulhat a szavazás.
Emlékeztetőül a szavak:
Határfeltétel, diszkógömb, lágy, fű, gyilkos, lecsó, vigyor
1.
az elmebetegség halvány jelei
hát én mondom szépen
én nem látom át kérem
a határ feltételeit
hogyan lehetnek
egy határnak marha nagy
feltételei
noormális?
de nézzük máshonnan
gyilkol a lecsó
könyörgöm
a lecsó nem tud
gyilkolni kérem
ahhoz előbb meg kéne ölnie
valakit
legalább egy fűszálat
isten áldja a jó szívét
a lecsónak
hogy nem öldös
lágyszárú növényeket
a pagonyban
noormális?
igazam van
itt a diszkógömb alatt
kérem szépen
letörölheti az arcomról
a vigyort
az aki odatette pl. a jóistenke
ha van olyan
2.
csak egy átlagos hétköznap...
határfeltétel nélkül nem egyértelmű
határfeltétellel viszont lehetetlen
a diszkógömb lágy vigyora már egy színű
a gyilkos lecsót elrejti a magas fű
3.
Diszkógömb Királyság
Vigyorgó Diszkógömb országában
Minden idegen tiltólistán van.
Hogyan is venné ki magát az, Hű!,
Ha jönne lágy lecsó és gyilkos fű?!
Nem járhat szabadon bárki itt, és
Határfeltétel a vaskerítés.
4.
diszkógömb no
a félelem torz vigyora lecsókol
minden szép holnapot
és a halál törvényt vet
szomorú határfeltételeket
mert gyilkos-galócák nőnek az
ajkakon
de szívünkben lágy
hangafű-remény tanyáz
5.
Életkép
Tudós volt, kerek fejű, szeplős.
Szemüvege villogott,
akár egy légypiszkos diszkógömb.
Lecsót ettünk a viaszosvászonnal
letakart konyhaasztalnál.
Ő az elektrodinamikában megfigyelhető
határfeltételeket magyarázta nekem,
mikor a nap gonosz vigyorral
bebámult az ablakon.
Én gondolatban a fűben heverésztem,
és lágy felhőket képzeltem
magamra, takarónak.
6.
határ-feltéttel
zöldell a fű és rágja a cerkát
fogalmazást ír a tavasznak
a nap ajkára vigyort rajzol
vége lesz talán a fagynak
diszkógömböt szerelnek a hangyák
a színes üveg csillogva csendül
márciust mutat a naptár
a nárcisz is táncra perdül
kár pedig ez a nagy vigalom
a gyilkos lágyhéjú fotelban
készül és nem lesz itt irgalom
megyünk szép sorban a lecsóba
7.
Hogyan rajzoljunk koronavírust?
A légyölő galócára csodálkoztam
rá úgy gyerekkoromban, ahogyan
most erre a láthatatlan gyilkosra:
hogyan lehet valami, amitől félni
kell ilyen szép? Nézem a milliószoros
nagyítású képeket: mikor fedezem
fel rajtuk az ördögi vigyort,
a jóindulatúnak tűnő lágy vonalak
mögött a kocka alakú gonoszságot.
Nézem, és már mindenben „őt” látom.
A fűben, a fában, a gesztenyeburokban,
a sündisznóban, a játszótéren felejtett
rücskös labdában, a narancseperben,
a bogáncsban, a bárokban magukra
hagyott diszkógömbökben, és nem
tehetek mást: rajzolni kezdek.
Lerajzolom és kiszínezem a vírust,
mint gyerekkoromban a galócát.
A tévében közben valaki a nemzetek
közötti határfeltételekről beszél.
Anyám odakint lecsót főz.
8.
Nagy utazás
Túl vagy már mindenen.
Majdnem mindenen.
Az egyetlen, még érvényes
határfeltétel a menni, vagy
meghalni. Minden este ezzel
fekszel le. És sorjáznak
a jellegtelen nappalok,
egyen-fűszálak a legelőn.
De eljön a hajnal, amikor…
Látom, ahogy vigyorog.
Én, a semmi kis ágyelő,
felbuktattam a hatalmas
Embert! Nem is kell az
ilyenkor megszokott gyilkos
törés, elég egy szelíd, lágy
puffanás, és a sok órás
fekvés a padlón. Persze,
láz, elgyengülés, kiszáradás.
Ha vízhiány, akkor a kognitív
funkciók lankadása, leállása.
A saláta pedig mehet a lecsóba.
Utazás ez, egy hajdan volt
csecsemőhöz, ahhoz az első-
utolsó szikra-csillanáshoz.
Míg végül nem marad más,
csak a diszkógömb a sötétben.
9.
Panelégia
Bús betonos játszótereidnek régi varázsa
mint a lecsó szaga száll, lágyan az ablakon át.
Nézem a szomszéd házat, ezüst vigyorát veti rám most
sok kicsi diszkógömb, fenn a panel tetején.
Itt lakom én, amióta eszem tudom, itt a panelban,
kockalakásban ahol nem lehet élni amúgy.
Itt a magánlét ritka, határfeltétele gyilkos
udvarias közöny, és földre dobott köszönés.
Itt hol a fű sose gyep, csak a pitypang szórja a magját,
pongyola sárga kötés, védi a járda sebét.
Kész a lecsóm erkélyre viszem, meghinti az alkony,
s paprika színű homok játszik a tér betonán.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
