Ring a csípő, tombol a vihar, mennyei mámor karjaiba hajt. Tüzet gyújt tánca, szívem felhevül, végzet e kígyó, én meg bűvölő.
Keblén pihen meg annyi férfi szem, derekán kúszik, nem fel, izgibb lent. Tipegő lába pille, oly kecses, egy éjszakára elmennék vele.
Jobbra-balra pillant, szikrát szór szeme, körülötte hullnak sorban ifjú s tar fejek.
Gyere közel, betakarlak, szemed ne rejtsd, úgy akarlak! Bársony bőröd akár szirom, illatozik, nagyon bírom.
Ring a csípő, tombol a vihar, tüzem nem oltja inkább felkavar. Míg hajladozik karcsún, mint a nád, lennék én közte rejtőző madár.
Maradj te tündér, szeretgetlek még! Szemed se rejtsd el, köldököd be szép. Bokád, ha villan az mindent megér. Ringasd a csípőd! Így álmodtam rég.
Ring a csípő, tombol a vihar, tüzem nem oltja, inkább felkavar. Úgy hajladozik karcsún, mint a nád, lennék én közte rejtőző madár.
Ring a csípő, tombol a vihar, mennyei mámor karjaiba hajt. Tüzet gyújt tánca, szívem felhevül, végzet e kígyó, én meg bűvölő.
Kemény az ágy, és csorog már a nyálam, mellemen összegyűrve ébredezik Márta. Amíg horkolt, visszhangzott az ég is, szememről hályog szakadt, a valóság rémít.
Ring a csípő, tombol a vihar, mennyei mámor karjaiból hajt. Tüzet olt tánca, szívem nem hevül. Nejem e sárkány, de nem bűvös ő..
Keblén pihent meg annyi férfi szem, de hova kússzon, már nem izgibb lent. (Tipegő lába kábé negyvenes.) Egy éjszakát hortyogjon át veled..
Csendet végre!
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
