NAPLÓK: Kisprózák Legutóbbi olvasó: 2019-09-21 15:48 Összes olvasás: 270| 1. | [tulajdonos]: Iszony | 2019-07-17 22:55 | Talán nem is furcsállta, de az öregek egymás haját vágták, míg neki fodrászhoz kellett mennie.
A nagyszülei nem is meséltek. Mintha félősek lettek volna, meg aztán a mesékben annyi iszonyúság van. Vegyük például a németeket. Grimméket. De az oroszok se jobbak. És a magyar népmesék? Erős átdolgozások.
Első külföldi utazásukon, Varsóban, amikor mozgólépcsővel találkoztak, szegénykéim csak ott toporogtak, aztán még a tömött áruházból is kiszédelegtek. Tömeg-, lépcső- és tériszony. Olyan rosszul voltak, hogy a lengyel barátokkal őt sem engedték el Oswiecint meglátogatni. Jó-jó, tízéves, de nem beszari gyerek, a mozgólépcsőt is kifejezetten élvezte.
Ezek szerint családi hagyomány az iszony, ami ki tudja, milyen formában jelenhet meg, de amit le kell küzdeni.
Félelmei voltak, de azok olyan gyerekes valamik. Csak az ismeretlentől félünk és nem a dolgoktól, csupán a róluk alkotott képzeteink rémísztőek. Nagyszülei már rég nem éltek.
Sokat tanult, készakarva treníroztatta magát a világhoz, hogy a természettudósok edzettségével, ugyanakkor örökös kíváncsiságával hozzászokjon a köznapi ember számára alig kibírhatóhoz. Kezdte a csúszómászókkal, a vízi szörnyekkel, folytatta a rovarokkal, amelyeket nagyítóval nézegetett, majd jöttek a pókok. Az emberig nem jutott.
Aztán a villamoson három fiatalt látott, akik kezüket bőven benyálazták, aztán úgy, tocsogós nyállal csapták a másik arcára, majd a negyedik, addig hátul rejtett jobbjával jókora hajgombócot vett elő, és azzal kezdtek labdázni. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
