NAPLÓK: Gedichte Legutóbbi olvasó: 2019-06-25 04:01 Összes olvasás: 1978| 8. | [tulajdonos]: Próbára | 2018-12-27 18:56 | Allein
Die Schwalben kreisen
als Rauchserriner'en
bei Sommer ohne Kleid'
Siehst du einpaar Falter
ihre 'Puppe klingeln
schluchzt das Land ein
ich friere neben dir mehr
wartest du schon ander'
kusslos der Mund, bleib'
Amiből lett, így hangzott:
Köröznek a fecskék
mint egy füstös emlék
ruhátlan a nyár
láthatsz itt ott lepkét
bábja búval cseng még
elmúlik a táj
fázva bújok melléd
mást vártál még nemrég
csóktalan a száj | |
| 7. | [tulajdonos]: Próbálkozás | 2018-12-27 17:27 | Gabriela Bredehorn: Der Korb
Bitte lass' die Sterne oben,
droben in dem Himmelszelt.
Auch wenn dir Vulkane toben,
lass' den Zauber, dieser Welt.
Bitte lass' die Rosen blühen,
schiebe nicht die Wolken weiter.
Auch wenn Funken in dir sprühen,
baue keine Himmelsleiter.
"Siehst du nicht das leuchtend Strahlen,
wenn ich in den Himmel seh'?
Siehst du nicht das Herzensmalen,
wenn ich vor den Rosen steh'?"
Wahrlich sah ich dein Bemühen,
greifst du doch in Wunder ein.
"Sag', wie könnt' ich da erglühen,
gar den Tollpatsch dir verzeih'n?"
Gabriela Bredehorn: A Kosár (2011)
Kérlek, hagyd a csillagokat fennt,
ott az égi sátron.
Mégha vulkánod dühöng is,
hagyd a varázslatot e világon.
Kérlek, engedd a rózsát nyílni,
ne küld a felhőket messze.
És ha sziklád elporlad is,
nem építek égi-létrát melléje.
"Téged nem győz meg a ragyogás,
ahogy az égbe látok?
Szívedbe nem tükröződik más,
amint a rózsa előtt állok?"
Bizony láttam, hogy törekszel,
beavatkozni a csodába.
"Hogyan tudnék otromba tetteden ízzani,
ha neked mindenem megbocsátja?" | |
| 6. | [tulajdonos]: Prodán Márta fordításában | 2018-07-20 00:15 | Mama!
Mama...wenn, ich weine,
wenn ich nicht verstehe
oder wütend bin
und hilflos...
Wenn die Wunden auf
meinem Gesichte braun sind
und meine Haare
etwas weniger,
wenn ich nicht
da sein darf
wo ich gerne wäre...
Bitte, bleib bei mir.
Erwähre mich weiter
mit schaffendem Leben
auch wenn diese Stunden
so dunkel sind
wie das Jod was
meine Bandage
durchgetränkt hat...
Bitte, bleib bei mir.
Lass mich in deinem Augen
immer Hoffnung
und Ruhe sehen...
Bitte... bleib bei mir. | |
| 5. | [tulajdonos]: Oláh Imre, vers | 2018-07-20 00:03 | Anya! Apa!
Anya.., ha sírok, ha nem értek,
ha dühöm fakad, és tehetetlen vagyok..,
ha arcomon a sebek barnák,
hajamból elveszett,
és nem ott vagyok, hol akarok...
Kérlek, Te maradj itt velem!
Etess tovább engem teremtő élettel!
És, ha sötétek is ezek az órák,
mint a kötszeren átitatott jódnyák..,
kérlek te hozd el nekem,
az örömöt, a reményt, az ódát!
Apa.., ha apák vétkéért bűnhődnének fiak,
nem rónám fel neked, mert annyira szeretlek!
Akkor is a nyakadba ugranék,
s várnám a szavad,
hogy elfogadsz-e, s szeretsz-e még.
Apa, ha miattad bűnhődnék,
az csak régi szövetség lenne,
mert különben Jézus apjának is,
mivel szenvedett, bűnösnek kellene lennie...
De, ugye, nem lehet, hogy az?
Ki kenyeret ad az éhezőnek,
s felhozza napját a rosszra,
az sosem lehetett bűnös,
és EgyFiát Igazságért adta,
hogy könnyezzünk Vele,
hogy higgyünk Vele,
mert szenvedése küszöb a világnak...
Csókold sebeimet,
ha nem akarom is!
Vigyázz rám,
ha nem kérem is!
Akkor is!
2018. május | |
| 4. | [tulajdonos]: német kortárs vers | 2015-09-05 20:37 | Arne Baier: Vision der Himmel
Es ist ein Traum aus Gold und aus Rubinen,
aus Chrysolith, Saphir und Diamant
und tausend Engel, Gott allein zu dienen,
lobpreisen Ihn im himmlischem Gewand.
Es ist ein Traum und wir sind zwei inmitten
und beten Ihn, den König, ewig an,
Der unsre Todesfesseln hat durchschnitten
und Der die Welt so lieb, so lieb gewann.
Es ist ein Traum, das Lamm sitzt auf dem Thron.
Er, Jesus hält uns beide fest umfangen.
Es ist ein Traum, doch keine Illusion.
Er trocknet uns die Tränen von den Wangen.
Mein Schatz, und wenn auch manches jetzt noch schmerz',
schau auf zu Ihm, dem König aller Zeiten.
Komm, richte deine Augen himmelwärts,
und lass vom Lamm zum Frieden dich geleiten.
Es ist ein Traum, doch wahr! Ich kann's kaum fassen,
von ewig Frieden, Freiheit, Freude, Licht.
Wir scheinen in der Welt so oft verlassen,
doch in den Himmeln, dort sind wir es nicht.
Arne Baier: Mennyei jelenés
Aranyból, rubinból kápráz előttem,
vele krizolit, zafír és gyémánt
csak Istent dícsér ezer angyal itt fenn,
s Őt szolgálva hord mennyei ruhát.
Ez egy álom, és mi ketten középen
imádom a Királyt: örökké van,
Ahogy átvág a bilincslő halálon
Szeretett világa legyőzve van.
Ez egy álom: a Bárány ül a trónon.
Ő Jézus, minket szorosan ölel.
Egy álom, s illúziója nincsen.
Arcunk könnyét felszárítva jön el.
Kedvesem, ha most még többet is fájna,
mindig időben nézd Őt, a Királyt.
Gyere! Irányítsd szemeid az égre,
hagyd, hogy bárányi béke kísérjen át.
Ez egy igaz álom! Alighogy értjük:
örök béke, szabadság, öröm, láng.
E világban gyakran elhagyva fénylünk,
de az égben ott sosem lesz magány.
(Oláh Imre fordításában) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 3. | Weinberger: gúzsbakötve | 2015-09-02 15:23 | | A versfordítás, különösen a kötött formájú verseké, nekem is kedvelt foglalatosságom. Nagy kihívásnak tartom, sok könnyítéssel: nem kell a történetet kiagyalni, nem kell hozzá formát (terjedelmet, tagolást, ritmus- és rímképletet) keresni, ezt az eredeti szöveg kiagyalója mind elvégezte. "Csupán" a megfelelő szavakat kell a megfelelő sorrendbe rakni. Néha sikerül. | |
| 2. | [tulajdonos]: német kortárs vers | 2015-09-01 23:11 | Peter H. Carlan: Ich
Ich war nicht stark, so wie Ihr glaubtet,
ich weinte heimlich, innerlich.
Ich weinte nur, wenn keiner schaute.
Wenn keiner schaute, war ich Ich.
Peter H. Carlan: Én
Nem voltam erős, úgy mint vélte,
belül sírtam, titokban én.
Akkor sírtam, ha nem figyelte.
Nem látták, az az én volt Én.
(Oláh Imre fordításában. Megjegyzés: az, hogy az ige milyen szám, személyben áll kritikára adhat okot, de véleményem szerint, a formához s egyszerűséghez így illeszkedett jobban. Bocsánat érte, ha ez nagy hiba! O.I.) | |
| 1. | [tulajdonos]: kortárs német versek | 2015-09-01 22:49 | Gabriela Bredehorn: Die Sonne und der Mond
Die Sonne mag den hellen Mond,
der droben bei den Sternen wohnt.
Kurz hat er sie nur angelacht,
sogleich wünscht er ihr gute Nacht.
Zwar teilen sie das Himmelszelt,
doch jeder in der eignen Welt.
Sie sind sich nah und doch so fern,
der Mond hat seine Sonne gern.
Am Horizont versinkt Rot,
für Liebe steht das Zeitverbot.
Doch sie wird ab und zu auch schwach,
vereint sie untern Sonnendach.
Dann können sie sich endlich sehen,
die Finsternis bleibt kurz bestehen.
Und was da oben dann geschieht,
das hört der Stern als Wiegenlied.
Gabriela Bredehorn: A Nap és a Hold
A Nap kedvese: fénylő Hold,
ő csillagokhoz felhatolt.
Mindjárt a Napon csak nevet,
jó éjszakával köszönhet.
Bár megosztják az ég sátrát,
mindkettő más világot lát.
Egymáshoz közel, s oly távol,
de a Hold a Nappal lángol.
Vörösbe süllyedt látótér,
nászán tiltó-idő a vér.
Az idő olykor gyenge lesz,
égi ív akkor eljegyez.
Egymást végre láthatják ők,
ha a sötétség elmarad, rőt.
S, hogy mi történik akkor ott?
Altatót hall'nak csillagok.
(Oláh Imre fordításában) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
