NAPLÓK: Bátai Tibor
Legutóbbi olvasó: 2025-10-02 23:18 Összes olvasás: 150813| 1975. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 38. | 2025-09-25 23:25 |
A lázadó ember
.
·········································Nagy Lajos emlékének
.
Kinek nem volt kincse mása
csak világos vallomása:
ím, a ködtől-szálkás űrben
isten-szívű ember tűnt el.
Többé nem fogyasztja testét
az örök kisemmizettség.
Nagy igazság-rengetegben
megy a menekülő ember.
Szava, maga, minden dolga
így szilajul legnagyobbra,
sértve balga látás-törvényt.
Most szerez szavának érvényt.
Égi pille zeng a bábban,
hiánytalan igazságban.
Ki bevall gyönyört és lázat,
ha menekül is, csak lázad.
Világot-emelve lépnek
mondatok: száraz legények.
Szigorúan, mereven
mennek szegényemberesen.
De szúrós, hűs pirkadatban
egy szótól mind tűzbe-lobban,
mint ki testében kiégve
gondol nem-volt kedvesére.
S dereng a mellkas-boltozat,
s mint a vérszín hajnali nap:
a szív – dühök fölé kelve
kisüt majdnem énekelve.
. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
