NAPLÓK: Bátai Tibor
Legutóbbi olvasó: 2025-10-02 23:18 Összes olvasás: 150808| 1972. | [tulajdonos]: Szécsi Margit 35. | 2025-09-22 23:24 |
Énekek
.
.
1.
.
Tavasz-eső hull,
örvös búg a berekben,
orgona-hangon,
szerelemtől rekedten,
fegyver-torpantó
tavaszi permetegben.
Rebbentett vadja
e világnak nem leszek.
Zöld várak zengést,
szárnyak szívet rejtenek,
s szerelmes csőrön
fölforrnak a vízhegyek.
E hűvös május
a szerelem ideje.
Csak gond ne hűtsön
hogy időnk fut s szabad-e.
Szótalan szádat
add ide, add ide.
.
.
2.
.
Sok lázas ízzel
szám, szívem betellett.
Két karom kés lett,
a két örömre-termett.
Könnyüvé váltam,
kisded is megemelhet.
.
Erős az ég, föld,
könnyen beroppanthatna.
Erőm: az ének,
lelkemnek arany bokra.
Mindentudással
olvasok rá magamra:
Nem segít szépség,
s nem, ha a szíved gyermek.
Babérod, pénzed,
véred se szól helyetted –
nagyobb isten ver.
Ragyogj igazul, s halj meg.
.
.
3.
.
Kellek, nem kellek:
elmúlásom is élet.
Emberként szólni,
s már meghalni se félek.
A világ útján
arany virágot lépek.
Nyurgán lobogni
fölvet a sír engemet,
Atlantisz hátán
járatnak a tengerek,
csak bírjam addig
míg mindent elzenghetek.
Csillogó rétek,
meleg nyugalmú dombok –
vadásztilalom.
Eső hull, minden boldog.
Vadásztilalom
bársonyában borongok.
. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
